Utolsó útjára kísértük Gellérdt Mártát
A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület alapító tagja, Gellérdt Márta nincs többé. Nem tűnik fel méltóságteljes, szép tartásos alakja a főtéren, vagy valahol, valamelyik marosvásárhelyi kulturális rendezvényen. Hiányozni fog belső derűtől, egészséges önértékeléstől sugárzó alakja. Élt 88 évet. Életútja a biharországi Érszőllősön kezdődött, és Marosvásárhelyen ért véget. Az egyesület nevében Kilyén Ilka búcsúzott tőle a temetésen.
Emlékszem azokra a forrongó kilencvenes évek legelejére, amikor tele tenni akarással, segítő szándékkal, néhány, a te nemzedékedhez tartozó asszonytársaddal összehívtad a jó szándékú nőket, fiatalabbakat is, és először az RMDSZ mellett működő nőszövetséget hoztatok, hoztunk létre, amely később a Lorántffy Zsuzsanna nevét vette fel. Sok értékes program fűződik az egyesület nevéhez, és ezekben a programokban te tevőlegesen vettél részt sokszor és sokáig, mindaddig, amíg a betegség le nem vert a lábadról. De azután is cselekvő maradtál. A lakásodat a rendelkezésünkre bocsátottad, nálad találkozhattunk, és okos, megfontolt észrevételeiddel segítetted a munkánkat. Megtervezted és megvarrtad a díszmagyar női ruhákat, és a ma már hagyományosan híressé vált Zsuzsanna-bálok alkalmával ezeket a ruhákat palotás táncot leejtő fiatalok és a Lorántffy-egyesület tagjai viselték. Te magad gyönyörű kézi hímzésű magyar ruhádban jelentél meg minden fontos eseményen, és a többi egyesületi taggal példát mutattatok, hagyományt teremtettetek. Ha a ballagó diákok szépen hímzett Bocskai-nyakkendőjére nézünk, ha protestáns lelkészek palástját látjuk, mindannyiszor te jutsz eszünkbe. Hatalmas munkát végeztél, sokszor erődön felül, de semmilyen nehézség előtt meg nem hátráltál. Pedig gyönge női válladon nehéz terheket cipeltél. Meghaltak sorra a szeretteid. Egyedül maradtál. Nem csüggedtél. Azt vallottad: mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem. És még többet dolgoztál, még több barátságot ápoltál.
Nem ismertelek mint újszülötteket ellátó nővért, de hallottam igényességedről, munkabírásodról, szakmai felkészültségedről. Édesanyák százait segítetted, hogy csecsemőjük jól fejlődjön, egészséges kisgyerekké váljon.
Ezt a munkádat is higgadt türelemmel végezted, mint ahogy minket is türelemre, megértésre, megbocsátásra tanítottál. Méltóságos emberi tartást, mély nemzetszeretetet, mások iránti türelmet csepegtettél a szívünkbe. Fontos voltál nekünk. Sokat tanultunk tőled, és legjobb tudásunk szerint adjuk át ezt a sok tudást, tapasztalatot a fiatalabbaknak. Lásd – Adyval szólva –, így élsz te ifjú szívekben, s mindig tovább, mert életed millió gyökerű. Most, hogy végső búcsút veszünk tőled, megköszönjük, hogy voltál nekünk. Köszönjük, hogy életedet a magyar közösség szolgálatába állítottad. Nyugodalmad legyen csendes, áldott emléked megőrizzük.
A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület nevében
Kilyén Ilka
