Tövis és Nagyenyed között egy traktor hirtelen balra fordult. Az előzni készülő lelkész elkerülte a vele való ütközést, de belehajtott egy útszéli kőrakásba. Több hónapon át nem tudott a megszokott módon szolgálni. Ezalatt felesége, Margit játszotta le magnószalagról az előre felvett prédikációit. Nem ez volt az egyetlen balesete a szilágyballai születésű Bóné Lajosnak. Gyakran száguldozott, de sok mást is gyorsan csinált. A bort is gyorsan itta, mivel szódabikarbónát tett bele, s ha nem sietett, kifutott a pohárból. A bornak semmilyen szerepe nem volt a balesetekben, és a száguldás sem öncélú volt, lelkészi teendői mellett mindenfélével foglalkozott, például templomok tornyait fedte újra bádoggal (lásd: Tornyos emlékek című, 2009-ben Marosvásárhelyen megjelent könyvét).
Bóné Lajos kidei lelkész
Felesége, Margit, Medgyesi Miklós és Juhász Klára lánya, Tasnádon született 1930. november 27-én. Szatmárnémetiben végezte a pedagógiai iskolát, s már tanítónőként dolgozott Középajtán, amikor először találkozott leendő férjével, aki legációba érkezett a székelyföldi településre, vagyis református teológusként tartott istentiszteletet.
A nyolcadik találkozásuk 1952. szeptember 7-én volt. Ezt azért tudjuk ilyen pontosan, mert ekkor házasodtak össze. A továbbiakban Margit aszerint változtatta munkahelyét, hogy férje hol szolgált. Miután Bóné Lajost Kidébe nevezték ki lelkésznek, Margit itt folytatta pedagógusi munkáját 1970-ig. Helyettesítő tanárként dolgozott, magyart és testnevelést tanított 5–8. osztályban. Tornaterem természetesen nem volt, ezért kellemes időben a gyerekek a foci- és röplabdapályát vették birtokukba, télen többnyire szánkóztak.
Bóné Margit és gyerekei Kidében
Érdekesen működött ez az iskola. Az elemiben két összevont osztály volt, az elsősök a harmadikosokkal, a másodikosok a negyedikesekkel jártak együtt. Ezzel szemben az 5–8. évfolyamon megvolt mind a négy osztály. Ez azért történhetett így, mert az iskolaigazgató Bóné Lajossal járta a környező falvakat (Fodorháza, Ördögkeresztúr, Csomafája, Bádok), és győzködte a szülőket, hogy írassák gyerekeiket a kidei iskolába. A siker nem maradt el. A fodorházi és ördögkeresztúri diákok ezt követően hétközben Kidében laktak. A bádokiak is, de ők csak télen. Számukra ingyenes szállást és ellátást biztosítottak a kidei tanulók szülei. Megérte nekik, mivel így volt elegendő diák ahhoz, hogy falujukban működhessen az iskola, és ne kelljen más településre vinniük gyerekeiket.
Bóné Lajosnak és Margitnak Kidében három gyereke született: Barna, Anna Klára és Margit Júlia. Természetesen őket is tanította édesanyjuk. Bóné Barna később apját követte, lelkész lett, a lányok viszont édesanyjuk útját járták, ugyanis ők is lelkészhez mentek feleségül. Margit férje, Szász Zoltán sokáig Marosvásárhelyen szolgált.
1970-től Bóné Lajos Mérában folytatta lelkészi hivatását. Ettől kezdve Margit többet nem tanított iskolában, a református egyház alkalmazottja lett 1988-as nyugdíjba vonulásáig. Többnyire irodai munkát végzet, de takarított, harangozott és vallásórákat is tartott. Ebben az időben történt a már említett baleset. S bár a férj a lábán maradandó sérülést szerzett, a házaspár ezután is boldogan élt. 1996-tól Tasnádon, a feleség szülői házában laktak. Bóné Lajos halála után (2010) Margit Udvarhelyre költözött egyik lányához, Hegyi Anna Klárához. 2018-ban hunyt el, Tasnádon temették el.
Leszármazottjaik, akik elég sokan vannak (csak dédunokából 24), Marosvásárhelyen, Szovátán, Udvarhelyen, Nyárádmagyaróson, Bodoson, Felsőboldogfalván élnek. Tasnádon senki, de a temérdek emlék miatt nem adták el az itteni házat. Pontosabban kettőt, mert a nagyobbik mellé Bóné Lajos az unokák segítségével épített egy kisebbet is az udvarra.
Kerekes Szilárd történelemtanár
A Bóné házaspár Mérában két unokával, Júliával és Eszterrel, akik ma már lelkészfeleségek, az utóbbi egyúttal lelkész is
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
