Félelem a folyosókon
* Fotó: Mentsétek meg a Gyermekeket Szervezet
Egyre gyakrabban fordulnak elő súlyos erőszakos esetek a romániai iskolákban: gyerekek bántják egymást, rendőrségi beavatkozásra van szükség, a szülők pedig féltik gyermekeiket. Mind több a problémás viselkedésű gyermek, a szakemberhiány és a jogi korlátok miatt az oktatási intézmények sokszor tehetetlenek a mindennapossá váló agresszióval szemben.
November végén egy kolozsvári iskola harmadikos tanulója váratlanul dührohamot kapott, az iskola oktatói és kisegítő személyzete együtt nem tudta megállítani a gyereket, az őt lefogni próbáló tanítónők egyikének kificamította a vállát, az igazgatónőt arcon ütötte, az iskolapszichológust pedig megharapta. A helyzet odáig fajult, hogy a rendőrséget és mentőt kellett hívni. Idén tavasszal egyik marosvásárhelyi iskolában egy másodikos gyermek ököllel törte be az osztály ajtajának az üvegét, az osztálytársak szülei pedig tiltakoztak, mivel elmondásuk szerint a szóban forgó gyerek nem először tanúsított ilyen magatartást, és úgy érezték, a viselkedése veszélyezteti a többi diák biztonságát. Az utóbbi időszakban attól volt hangos a helyi és országos sajtó, hogy egy másik marosvásárhelyi iskolában hetek óta tiltakoznak a negyedikesek szülei, mivel egy gyereket végül ott helyeztek el, miután az előző iskolában egyedül maradt az osztályban, a többi szülő ugyanis más tanintézetekbe íratta át a csemetéjét.
A jelenség egyre gyakoribb, szinte alig akad iskola, ahol ne küszködnének egy vagy akár több osztályban is a problémás viselkedésű, az órát rendszeresen zavaró, esetenként a társaikkal is erőszakoskodó diákokkal. Sok esetben a pedagógusok, az iskolák vezetősége is tehetetlenül áll ezen helyzetek előtt, ugyanis gyakran problémás viselkedést produkáló, sajátos nevelési igényű gyerekekről van szó, akiket integrálni kell a közoktatásba, ugyanis nem indokolt a speciális iskolába való irányításuk. A romániai iskolákban a sajátos nevelési igényű gyerekek száma az elmúlt években megsokszorozódott, miközben a tanulmányi előmenetelüket, a beilleszkedésüket segíteni hivatott fejlesztő pedagógusok a mai napig jóval kevesebben vannak a szükségeshez képest. Maros megyében sincs minden iskolában fejlesztő pedagógus, ellenben azon tanintézetekben, ahol erre szükség van, igyekeznek szakembert biztosítani – válaszolta érdeklődésünkre Antal Levente Mihály Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, aki szerint nagyon sok vetülete van ennek a jelenségnek, az egyik legfontosabb szempont, amit szem előtt kell tartani, hogy a problémás viselkedésű gyerekeknek is ugyanolyan joguk van az oktatáshoz, mint az osztályban tanuló összes többi diáknak.
Felvetésünkre, hogy folyamatosan hallani szülőktől, pedagógusoktól, hogy az iskolai közösségekben egyre gyakoribb az agresszió, akadnak diákok, akik a tettlegességtől sem riadnak vissza, bántalmazzák társaikat, sok esetben a pedagógus sem bírja őket fegyelmezni, és a magaviselet levonásán túl nem igazán vannak eszközei az iskoláknak arra, hogy szigorúbban fellépjenek ellenük, a főtanfelügyelő-helyettes kérdésünkre válaszolva elmondta, a törvény értelmében általános iskolai gyereket nem lehet kicsapni az iskolából, erre csak középiskolában van lehetőség, és akkor is nagyon hosszú út vezet odáig. Antal Levente Mihály úgy véli, az, hogy valakit kicsapnak az iskolából, és átkerül egy másikba, amúgy sem jelent megoldást, a problémákat meg kell oldani. Az erőszakos viselkedés hátterében általában valami lapul, az ok mélyebben keresendő, erre a problémára kell megoldást találni. Ahhoz viszont, hogy akár első lépésben az iskolai tanácsadó foglalkozzon az érintett gyerekkel, szükség van a szülő beleegyezésére, azonban sajnos akadnak szülők, akik elzárkóznak ettől.
Mint mondta, 2023 őszén jelent meg a rendelet, egy módszertan, amely pontosan leírja, hogy az iskolában történő erőszakos cselekedetek esetében mi a teendő, kinek mi a feladata, ezt csak be kellene tartani, kellene alkalmazni. A konfliktus jellegének a függvényében vannak fázisok, amelyekben az igazgató, mások, amelyekben az osztályfőnök, de esetenként a rendőrség vagy akár a gyermekvédelmi hivatal a kulcsszereplő. Ugyanakkor az iskolákban munkacsoportok kell működjenek, amelyeknek a feladata .eljárni ezekben az esetekben, ellenben az együttműködés a családdal elengedhetetlen – hangsúlyozta Antal Levente Mihály, aki szerint a pedagóguskollégák arról számolnak be, hogy egyre gyakrabban találkoznak viselkedészavaros gyerekekkel, már az óvodában is.
Az iskolai közösségek próbálnak tenni a megelőzésért
Az iskolai tanácsadóknak kulcsszerepük van a tanintézetekben felmerülő konfliktusok rendezése terén. Hogyan járnak el, meddig terjed a hatáskörük? – erről kérdeztük Városi Emőke marosvásárhelyi iskolai tanácsadót, aki rámutatott: bármilyen probléma felmerül, először elbeszélgetnek a tanítóval, az osztályfőnökkel, akitől próbálják megtudni, mi történik az adott osztályban, az illető gyerekkel, majd felveszik a kapcsolatot a szülőkkel. Az érintett gyerekekkel akkor tudnak beszélgetni, ha van ehhez szülői beleegyezés, amit viszont nem minden esetben sikerül megszerezni.
– Akkor tudunk dolgozni, ha van együttműködési hajlandóság az érintettek részéről, ha valamelyik fél nem hajlandó erre, akkor sajnos a mi munkánk is elakad – mutatott rá a tanácsadó, aki szerint szerencsére az esetek nagy részében együttműködőek a felek, így el tudnak indulni a felmerült probléma megoldása felé. Amennyiben szakemberként úgy ítélik meg, hogy az adott gyereknek szükség lenne egy felmérésre, továbbküldik klinikai pszichológushoz vagy pszichiáterhez, ugyanis az iskolai tanácsadó diagnózist nem állíthat fel. A diagnózis függvényében foglalkozik majd a továbbiakban a gyerekkel egyénileg az iskolai tanácsadó, vagy ez a klinikai pszichológus feladata lesz, illetve az is előfordulhat, hogy olyan specifikus fejlesztésekre van szüksége az adott diáknak, ami nem az iskolai tanácsadó hatáskörébe tartozik.
Hozzátette, amennyiben a közösséget érintő probléma merül fel, akkor az osztályban érzékenyítő tevékenységeket szerveznek, például amelyek révén a diákok megérthetik, mit jelent, ha valaki sajátos nevelési igényű, vagy ha a helyzet úgy hozza, beszélgetnek a bullyingról, vagy akár a konfliktuskezelésről.
Mint mondta, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumban, ahol iskolai tanácsadóként dolgozik, jelenleg zajlik egy kampány Együtt erősebbek leszünk címmel, amely az erőszak visszaszorítását célozza. Erre a Megyei Erőforrás- és Nevelés-tanácsadó Központon keresztül pályázhattak a tanintézetek. A tanács hangsúlyozta, ők az iskolában szeretnék a jövőben az iskolai erőszakot és zaklatást a resztoratív szemlélettel megelőzni, a cél a sérelmek megbeszélése, az érintettek bevonása, a megelőzés és a felelősségvállalás, arra fókuszálva, hogy milyen hatással vannak, és milyen érzéseket váltanak ki az összetett értelemben vett érintettekre a történtek. Ennek a része az is, hogy a tanárokat is képezik majd arra, hogy kirekesztés nélkül hogyan tudják megoldani ezen szemlélet je-gyében az egyes felmerülő konfliktusokat, problémákat.
Már a kisebb gyerekek is túlterheltek
Érdeklődésünkre, hogy a mindennapokban valóban azt tapasztalják-e, hogy több a problémás viselkedésű gyerek, Városi Emőke hangsúlyozta, úgy látja, hogy a mai gyerekek rengeteg elvárásnak kell megfeleljenek, kevés idő jut arra, hogy önmagukkal foglalkozzanak, hogy pihenjenek, egyértelmű, hogy túl vannak terhelve.
– Gondoljuk csak végig: a mai szülők nemzedéke egykor diákként hány iskolán kívüli, délutáni tevékenységen vett részt, és hányra rohannak manapság a gyerekek? Egykor az sem volt divat, hogy 5-8. osztályban magánórára járjunk, most viszont már az. Ma már nem elég, ha a gyerek jól tanul, kell még plusztevékenységekre járjon – már az elemi osztályosok is –, kell sportoljon, magánórákra menjen, nyelvvizsgát kell tegyen. Nagy a nyomás! És ez nem azért van, mert erőlteti bárki, hanem látják, hogy mindenki ezt csinálja, és nem akarnak lemaradni – világított rá a mai gyerekek mindennapjaiban tapasztalt nehézségekre az iskolai tanácsadó.
