A nemzetrészek egymásért is felelősek

Semjén Zsolt szerint „nem a mi készülékünkben van a hiba”, ha a román–magyar viszony még mindig nem megfelelően alakul. A magyar kormány miniszterelnök-helyettese erről péntek reggel beszélt a mini-Máértnek is nevezett nemzetpolitikai pódiumbeszélgetésen, melyen valamennyi nemzetrész és a magyar kormány képviselői vettek részt.

Nemzetpolitikai áttekintésében Semjén Zsolt úgy vélte: valamennyi magyar nemzetrész pozitív példaként használhatja fel jogkövetelésében, hogy Szerbiában a megvalósulás fázisában van a magyar közösség kulturális autonómiája. Szerinte Magyarország és a magyarság a történelmi sebeken túllépve őszintén kiegyezett és kibékült Szerbiával, és bizalmi, baráti, szoros a két ország együttműködése nemzetközi téren is. „Ha velük meg tudtuk csinálni, nem hiszem, hogy a mi készülékünkben van a hiba, ha a románokkal nem tudjuk” – fogalmazott a politikus.

Pozitív példaként hozta fel azt is, hogy a visegrádi együttműködés keretében szlovák katonák is védték a magyar határt, és Szlovákia magyarul beszélő katonákat küldött Magyarországra. „Nem gondolom, hogy a mi hibánk az, hogy a románokkal hasonló nem alakult ki” – tette hozzá.

A felhozott példák kapcsán megállapította: a nemzetrészek nemcsak önmagukért felelősek, hanem a teljes magyarságért is, mert ami egyik vagy másik nemzetrészben történik, az kihat a többire is.

Áttekintésében Semjén Zsolt kijelentette: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet pedig csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad. Ezért a legtermészetesebbnek tartotta, hogy az anyaország támogatja a határon túli nemzetrészeket és a világban szétszóródott magyarságot.

A nemzet közjogi egyesítését, az állampolgárság kiterjesztését tartotta a nemzetpolitika harmadik tényezőjének. Úgy vélte, ez olyan „acélabroncs, amely a kulturális identitáson túl egybefogja a magyar nemzetet”.

„A szavazati jog azt jelenti, hogy a határon túliak politikai akarata is megtestesül a magyar Országgyűlésben” – fogalmazott. Azért tartotta ezt fontosnak, mert – mint fogalmazott – a külhoni magyarság száz év múlva is rá tudja kényszeríteni a szavazatával a mindenkori magyar kormányt arra, hogy vegye komolyan a külhoni nemzetrészeket.

Semjén Zsolt a külhoni magyar szervezetek támogatását is fontosnak tartotta. Mint fogalmazott, nem mindegy, hogy a magyar szervezetek mekkora erővel vannak jelen a Magyarországgal szomszédos államok parlamentjeiben, részei-e a kormánykoalícióknak. „Ahhoz, hogy a magyarság érdekérvényesítése megtörténjen, fontos, hogy a helyi politikai pozíciókban minél magasabb szinten minél több magyar legyen” – jelentette ki.

 

Kisebbségi jogok érvényesítése

A kisebbségi jogok érvényesítésért folytatott több évtizedes küzdelmük tapasztalatairól számoltak be az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártok vezető politikusai egy csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésen.

Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: Románia uniós csatlakozása óta az országban megtorpant a kisebbségi jogalkotás. Miközben Bukarest azt hangoztatja, hogy Románia kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, tudatosan hallgat azokról a kisebbségi egyezményekről, európai ajánlásokról és chartákról, amelyeket maga is ratifikált, de nem tart be.

Románia nem fogadja el a kisebbségek kollektív jogait, ezért porosodik a parlamentben 12 éve a kulturális autonómiát is előirányzó kisebbségi törvény tervezete, magyarázta a frakcióvezető. Az RMDSZ a területi autonómia tekintetében a dél-tiroli példát próbálja Romániában elfogadtatni, jogküzdelmében pedig az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra hivatkozik, amelyben autonómiát ígértek a kisebbségeknek az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó románok.

A tavaly decemberi választásokon megerősödött RMDSZ-frakció a szociálliberális kormánykoalícióval folytatott parlamenti együttműködéstől remél előrelépést a kisebbségi jogalkotásban, de ezt néhány óra leforgása alatt képes megakasztani egy magyarellenes hisztériakeltés, amint történt a legutóbbi kormányválság alkalmával – mondta az RMDSZ frakcióvezetője.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy értékelte, most nem kockázati tényezőként, hanem a társadalom elfogadott és megbecsült részeként tekintenek Szerbiában a magyarságra. Szerinte ez főleg a VMSZ közéleti szerepvállalásának és a két ország közti kapcsolat javulásának a következménye. Kifejezte meggyőződését, hogy „ott kell ülni az asztalnál”, ahol a döntések születnek, és ezt az elvet követve a VMSZ mind országos, mind helyi szinten mindenütt a politikai többség és a végrehajtó hatalom része. 

 

A kisebbségek jogainak európai védelme 

Minority Safepack – Egymillió aláírás a kisebbségi jogokért címmel zajlott kerekasztal-beszélgetés a bálványosi nyári szabadegyetemen. A beszélgetésen annak a három országnak a képviselője vett részt, amelyeknek a legtöbb aláírást kell begyűjteniük: jelen volt Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja, Deli Andor Fideszes EP-képviselő, valamint Kalmár Ferenc, Magyarország Külgazdasági- és Külügyminisztériumának miniszteri biztosa.

Kántor Zoltán moderátor a kisebbségek legfontosabb nemzetközi projektjének nevezte a Minority Safepack kezdeményezést. „Most lehetőségünk van egymillió aláírást gyűjteni. Ha ez sikerül, az Európai Bizottság kénytelen lesz foglalkozni az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival” – mondta. 

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy pár évvel ezelőtt a kezdeményezést az Európai Bizottság megtámadta a luxemburgi bíróságon, ezt pedig Románia és Szlovákia is támogatta. 

Az RMDSZ ügyvezető elnöke összegezte a kampány céljait: „az a célunk, hogy az EU ne csak az uborka görbületét szabályozza, hanem törvényi szinten is foglalkozzon a kisebbségi jogokkal. Erre most nyílik először lehetőségünk, ezért van történelmi jelentősége ennek a kezdeményezésnek”.

„Ha sikerrel járunk, születik egy európai törvénycsomag. De ami legalább ennyire fontos, hogy lehetőségünk nyílik arra, hogy az európai köztudatban előtérbe kerüljenek a nemzeti kisebbségek” – mondta. „Jelenleg Európában nem tudják, mi fán terem az erdélyi magyar, nem értik a mi ügyeinket. Most lehetőségünk nyílik ezen változtatni” – fejtette ki az RMDSZ ügyvetető elnöke. 

Porcsalmi Bálint kitért a számokra is: Erdélyből 250.000, Magyarországról 500.000, Felvidékről 60-70.000, Németországból 100.000, Olaszországból 120.000 aláírást kell összegyűjteni.

 

Reformáció és Európa

A 21. században sem lehet a vallást, a hitet valamiféle „lelki homokozónak” tekinteni, amelyben „eljátszadoznak azok, akiknek ez fontos” – jelentette ki Balog Zoltán az ötszáz éve indult reformációról és Európa szellemi jövőjéről rendezett csütörtöki pódiumbeszélgetésen.

Az emberi erőforrások minisztere úgy vélte, a reformáció 500 éves évfordulója alkalom arra is, hogy a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető tordai országgyűlés jövő évi 450. évfordulójára készüljünk. Bejelentette, hogy a magyar kormány támogatásával teljesen megújul a tordai római katolikus templom, amelyben a lelkiismereti szabadságot kihirdették.

Balog Zoltán megjegyezte: 2018-ban, amikor Erdély és Románia egyesülése egyoldalú kinyilvánításának a centenáriumát is ünneplik Romániában, azt várják el, hogy a Kárpát-medence országai tartsák tiszteletben a tordai vallásszabadság szellemét és az egyesülést kinyilvánító gyulafehérvári nyilatkozat betűjét. „Ha ötven százaléka megvalósult volna annak, ami ott le van írva, a magyar közösségnek sokkal komolyabb esélyei lennének a túlélésre, a gyarapodásra.”

 Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke úgy vélekedett: meglehet, ma Európa sem lenne, ha fél évezrede nem következik be az egyházi reformáció. Az egyházi mozgalom megváltoztatta az emberek gondolkodását, munkához való viszonyulását, és az anyanyelvhasználat egyházi bevezetésével felértékelte az identitás kérdéseit.

 

Partnerei szeretnénk lenni Romániának!

„Az erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolításával a jólétet, a pluszjövedelmet, a látható növekedést szeretnénk támogatni, amely az elkövetkezőkben mind az itt élő magyarok javát szolgálja, mind pedig a befogadó országét. Azt szeretnénk, hogy Románia EU-s tagországként ne másodrendű állampolgáraiként kezeljen minket, itt élő magyarokat, ne ellenségként tekintsenek ránk, hanem partnerként” – hangsúlyozta Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója július 20-án, csütörtökön Tusványoson, a Határon túli gazdaságfejlesztési programok kerekasztal-beszélgetésen.

A kerekasztal-beszélgetés meghívottai a Magyarország kormánya által elindított határon túli gazdaságfejlesztési programokkal kapcsolatos tapasztalataikat és elvárásaikat osztották meg. Egy éve már két térségben is sikerprogrammá nőtte ki magát a kezdeményezés, a Vajdaságban és Kárpátalján már jelentős mértékben észlelhető a fejlesztési program gazdaságra gyakorolt hatása.

„Ahhoz, hogy Magyarország kormánya a Pro Economica Alapítvánnyal közösen elindíthassa Erdélyben is gazdaságfejlesztési programját, a közeljövőben politikai egyeztetésekre lesz még szükség. Amennyiben az elsődleges célként kitűzött Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program eredményesnek bizonyul, tovább terjesztenénk Székelyföld, Közép- és Dél-Erdély, valamint a Partium fele is” – nyomatékosított a beszélgetésen Kozma Mónika. 

*

Egyszeri anyasági támogatást a külhoniaknak is

A magyar kormány jövő januártól a Köldökzsinór program keretében kiterjeszti az egyszeri anyasági támogatást a külhoni magyarságra is, erre 640 millió forintot különítettek el első évben – mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára pénteken az MTI-nek.

A Köldökzsinór programmal azt szeretnék jelezni, hogy a kormány számára minden megszületett magyar gyermek érték, szülessen bárhol a világon – mutatott rá a család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, aki hangsúlyozta: a családok támogatása számukra nem kiadás, hanem befektetés.

A program alapján jövő januártól megteszik az első lépéseket, hogy a magyarországi családtámogatási formák közül bizonyos juttatásokat azok is megkaphassanak, akik nem Magyarország közigazgatási határain belül vállalnak gyermeket.

Első lépésként az egyszeri anyasági támogatást januártól minden magyar édesanya megkapja, függetlenül attól, hogy a gyermeke a világ mely pontján született.

Ez érvényes a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságára egyaránt – jelezte Novák Katalin. Hozzátette: egy egyszeri, 64 125 forintos támogatásról van szó, és mintegy 10 ezer gyermekkel számoltak az első évben, így összesen 640 millió forintos keretet különítettek el.

A támogatást akkor kaphatják meg az érintettek, ha a gyermeket anyakönyveztetik.