Szenzációs régészeti lelet

Római kori temetőre bukkantak

Kedden délelőtt a Maros Megyei Múzeum régészeti osztályának kutatói sajtótájékoztatót tartottak Maroskeresztúr határában, ahol egy régészeti leletmentés során római kori temetőre bukkantak, amely az egykori castrum mellett volt. Érdekessége, hogy egymás mellett tárták fel az egykori római várat, most pedig a hozzá tartozó temetőt, gazdag leletanyaggal. 

A helyszínen dr. Man Nicoleta, a Maros Megyei Múzeum régészeti osztályának vezetője és dr. Bereczki Sándor, a Maros Megyei Múzeum régészeti osztályának kutatója fogadta a sajtó munkatársait. 

Dr. Bereczki Sándor régész elmondta, hogy már a vegyipari kombinát építése óta ismert, hogy Maroskeresztúr határában létezett egy római castrum, aminek a kiterjedtsége miatt a környező részek régészeti védettséget élveznek. 

– A beruházó kavicsbányát fog itt létrehozni, a törvény szerint pedig munkálatok előtt régészeti ásatásokat kell végezni. Eddig egy római kori temető részleteire bukkantunk, meglepő módon számos gyereksírral és jóval kevesebb felnőtt sírral, emellett pedig főként tárológödröket, illetve kavics- és agyagnyerő gödröket találtunk, amiket már abban a korban visszatöltöttek. Az ezekbe került korabeli „szemét” segítségével rekonstruálni tudjuk az akkori emberek életmódját és anyagi kultúráját – mondta. 

Hangsúlyozta, hogy a teljes terület öt hektár nagyságú, azonban nem fogják az egészet idén feltárni, csupán azt a részt, amit a beruházó kijelölt, a következő években pedig folytatják az együttműködést. Kiemelte, hogy bár a vegyipari kombinát alól előkerült leletek sokkal gazdagabbak voltak, mint amiket a környéken az utóbbi időben találtak, azonban sosem tudhatjuk, mit rejt a föld, így mindenhol el kell végezni a leletmentést. Hozzátette, hogy a feltárás gyorsasága nagy mértékben függ a leletek komplexitásától: azokat a sírokat, ahol nincs melléklet, csak csontváz, akár néhány óra alatt fel lehet tárni, azonban ahol melléklet is van, ott gyakran két-három napig is dolgoznak. 

Dr. Man Nicoleta osztályvezető kifejtette, hogy nagyon örültek a lehetőségnek, hiszen hatalmas kutatási területről van szó, amire ritkán adódik lehetőség. 

– Az előző évek feltárásaiból arra számítottunk, hogy a maroskeresztúri római castrum újabb elemeit találjuk meg, azonban meglepetésünkre temetőre bukkantunk. Eddig nagyjából harminc sírt, valamint üvegedényeket, érméket, dísztárgyakat és ékszereket találtunk. Az alaposabban megvizsgált tíz sír közül mindössze kettő volt felnőtteké, a többi gyereksír. Jelenleg egy tömegsíron dolgozunk, amiben nagyjából húsz gyerekcsontváz lehet. Hamvasztásos temetkezés maradványait is megtaláltuk, azonban ezek sokkal közelebb voltak a felszínhez, így az idők során a mezőgazdasági munkálatokkal rengeteg hasonló megsemmisülhetett. Ez a temetőrész minden bizonnyal a köznéphez tartozott, ahol a temetkezési rítusok sokkal egyszerűbbek voltak, mint a tehetősebb családoknál – mondta. 

Dr. Man Nicoleta kiemelte, hogy a feltárás megerősíti, amit a korábbi kutatások során megtudtak a castrumról, azonban egyedinek számít a térségben, mivel ritkán van olyan, hogy a tábort és a temetőt is felfedezik – rendszerint csak az egyiket sikerül. A feltárt érméket i. sz. 114-ben adták ki, és Faustina császárnőhöz, Antoninus Pius császár feleségéhez kötődnek. A katonai tábor valószínűleg i. sz. 1–2. századra tehető. 

A kutatások még legalább két hónapig eltartanak. A leletek a Maros Megyei Múzeumhoz kerülnek, ahol restaurálják őket, a csontvázakon pedig genetikai kutatásokat végeznek, hogy meghatározzák az elhunytak életkorát, nemét, betegségeit, származását.