Iskolából idősotthon?

Aki megfordul a Szentföld első falujában, amely véget is ér, mielőtt igazán elkezdődne, megjegyzi az emeletes iskola épületét, amely a római katolikus templom mellett a település második legfontosabb intézményének számít.

Aki megfordul a Szentföld első falujában, amely véget is ér, mielőtt igazán elkezdődne, megjegyzi az emeletes iskola épületét, amely a római katolikus templom mellett a település második legfontosabb intézményének számít. Csakhogy, míg a Szent őrangya-lokról elnevezett templom szépen rendben van, az iskola épületének egyik fele elkeserítő látványt nyújt. Különösen a római katolikus egyház által 1898-ban építtetett régi szárny, amelynek kivert ablakszemei mögött a beszakadt mennyezet, az elhagyatottság, az elkeserítő rendetlenség bújik meg. Igaz, az új szárny földszinti része, ahol az óvoda és az iskola terme működik, rendezett, belső illemhelyek vannak, s felújították a tetőt is, az egészre azonban mégis rányomja bélyegét, amit a túloldalon látható.

Ha elgondoljuk, hogy 1898-ban milyen lelkesedéssel vásárolták meg a telket, milyen odaadással segédkezett a falu népe is az építkezésben, s mennyit költött a Katolikus Státus és gróf Majláth Gusztáv püspök személyesen arra, hogy a megszaporodott deményházi gyermekeknek tágas iskolája legyen, elszomorító, hogy a nagy közös erőfeszítésnek ez lett a következménye. Az államosítás után a gyermeklétszám további növekedése tette szükségessé az emeletes új szárny építését, s 1964-ben, hat tanteremmel, laboratóriummal, tanári szobával bővült az egykori felekezeti iskola..

– Fekete János idején csodájára jártak a kiválóan felszerelt iskolának. Az igazgató emberséges ember, kiváló szervező volt. Olyan tantestületet alakított ki, amely nagy szakértelemmel dolgozott, hivatásának tartotta az oktató-nevelő munkát és kiváló eredményeket ért el. A tanintézmény jövője az 1978–79-es tanévben dőlt el, amikor felmerült a kérdés, hogy a köszvényesi vagy a deményházi felső tagozat maradjon-e. Mivel Köszvényesen, ahol jelentős számú roma lakosság van, több volt a gyermek, a tanácsi statisztika alapján a deményházi iskolában szüntették meg az V-VIII. osztályt, majd a kilenc tanerős iskola két tanerőre zsugorodott, s ma az épület már túlságosan nagy, mivel alig van utánpótlás – mondja Boch Gyula nyugalmazott tanító, aki hosszú évek óta szemléli az iskola helyzetét. Keresztapja, Bencze János földbirtokos tanító révén, aki később Deményháza monográfiáját megírta, már gyermekkorában sokat járt a faluban, s onnan ered a kötődés is. 1971-ben került a köszvényesi iskolába, amelynek később hosszú ideig az igazgatója volt, s a hetvenes évektől követte a deményházi iskola fejlődését, ahol mindig szívesen tanított, s ahonnan 2010-ben ment nyugdíjba.

– Mit lehetne tenni, hogy a pusztulástól megmentsék, s valami hasznos célra használják fel az egykor szeretettel, odaadással emelt és jobb időket látott épületet?

Hozó Jenő nyárádremetei alpolgármester:

– A fogorvos elment, s nem valószínű, hogy valaki jönni fog a helyébe. A rendelőben felszabadult két nagyobb szoba mellékhelyiséggel kisebb felületet jelent, könnyen fűthető és az alagsorban kialakítható raktározóhelyekkel elég lenne gyermekeknek. Terveink szerint oda költöztetnénk át az óvodát és az I-IV. osztályt, mivel a gyermekek száma tovább apad.

A kiürülő épületben öregotthont, idősek napközi otthonát, szociális konyhát lehetne kialakítani, ahonnan kisbusszal hordanánk az ételt, mivel az elöregedett lakosság miatt egy ilyen létesítményre nagyobb az igény.

A felekezeti iskola épületét a 247-es törvény alapján visszaigényelte a római katolikus egyház. Ha visszakapják, akkor meg kell egyeznünk, hogyan használjuk fel. Addig is az új részt újrafedtük, s a régi szárnyon megforgattuk a cserepeket. Köszvényesre terveztünk egy új idősotthont, de a pályázatunkat sajnos nem bírálták el kedvezően. A faluban vízvezeték van, a kanalizálásra elkészült az előtanulmány, a gázvezetékre költött pénz sajnos ott van a föld alatt, mivel a gáz megdrágulása miatt a munkálatokat nem tudtuk befejezni – veszi számba a lehetőségeket az alpolgármester.

– Meg kellene gyorsítani a visszaszolgáltatást – mondja Rózsa Gáspár katolikus plébános, majd hozzáteszi, hogy rengeteg pénz kellene a volt katolikus iskola javítására, s talán jobban járna az egyház, ha a telekért és az épületért kártérítést kapna. Mivel évente tíz személyt temetnek, s már egy sem születik, a polgármesteri hivatallal együtt működtetve egy nappali járóbeteg idősgondozót képzelne el az épületben. Az iskolás gyermekekkel való délutáni foglalkozást a sárga háznak nevezett volt kántori lakásban oldják meg, s nyáron a tanyán táboroztatják a környék gyermekeit – teszi hozzá a plébános.