Tizenegyedszer adták át a Szekeres-díjakat

Évzáró Mezőmadarason

Ünnepélyesen zárták a tanévet a mezőmadarasi Pataky-Ágotha Általános Iskolában, ahol a járványügyi korlátozások miatt tanároknak és diákoknak mindhárom forgatókönyvhöz alkalmazkodni kellett. Ennek ellenére az évzárón sok jó tanulót díjaztak, okleveleket, könyvjutalmat adtak át, a kiválók Szekeres-díjat is kaptak, amit maga a díjalapító, a mezőmadarasi gyökerekkel rendelkező Szekeres Szabolcs adott át.

Egy tanév – három forgatókönyv

Kovács László, az iskola igazgatója elmondta, ez a tanév minden szempontból nehéz volt, hiszen a járvány miatt sok mindent át kellett élniük. 

– Az oktatás piros, sárga és zöld forgatókönyv szerint is zajlott, a legnehezebb időszak a november–február közötti volt, akkor online folyt az oktatás, amihez a gyermekek ügyesen csatlakoztak. Az idei tanévben 12 tanuló fejezte be a VIII. osztályt, ebből egynek pótvizsgára kell jelentkeznie, egy pedig osztályismétlő. Mind a tíz átmenő diák jelentkezett a képességvizsgára. A román tagozaton négy tanulóból hárman vizsgáznak. Sok ügyes gyermek tanul az iskolában, sokukat díjaztuk, könyveket adtunk át. Idén is átnyújtottuk a pénzjutalommal járó Szekeres-díjakat az iskola legjobb tanulóinak – fogalmazott az igazgató. 

Kötelességvállalás a faluért

Szekeres Szabolcs személyesen ment el az évzáróra. Elmondta, hogy édesapja, dr. Szekeres János emlékére létesítette a díjat, aki a Pataki-Ágotha iskola egykori diákja volt. A díjak összértéke 340 euró, a fődíjat, 100 eurót idén Székely Evelin kapta. 

– A családnak Mezőmadarason voltak földjei, de mivel nagyapámat elűzték innen, külföldön telepedett le. 1975-ben látogattunk el a faluba, amikor édesapám a családdal Madridban élt, én meg Washingtonban. Akkor találkoztunk édesapám osztálytársaival, köztük volt egy Fodor nevezetű, aki az egyetlen értelmiségiként maradt a faluban. Azt mondta: valakinek itthon is kell maradni. Láttam, hogy apám nagyon megilletődik. Ugyanis mi elmentünk. Úgy éreztük, hogy a falu iránt kötelességünk van. 1997-ben jöttünk el újra Mezőmadarasra, s ekkor fűztük szorosabbra a kapcsolatot a helybeliekkel. Úgy éreztem, hogy tennem kell valamit a faluért. Többek között felépítettük a Szekeres közösségi házat, és létrehoztuk a Szekeres-díjat, amely arra hivatott, hogy a helybeli gyermekeket tanulásra ösztönözze. 

Argentínában magyar apácák által vezetett iskolába jártam, ott az éltanulók felkerültek az érdemtáblára, jómagam is. Innen jött az ötlet, hogy a mezőmadarasi iskolában is függesszünk ki egy ilyent, mert ez ösztönzően hat a diákokra – magyarázta el Szekeres Szabolcs, aki beszámolt arról is, hogy létrehozták a Szekeres János Egyesületet, amely intézményes formában folytatja a Mezőmadarason megkezdett értékteremtő munkát.