Hétvégén Marosvásárhelyen kerül megrendezésre a Nektária székelyföldi mézverseny részeként a mézkiállítás és -vásár. A látogatók édesebbnél édesebb, finomabbnál finomabb mézeket kóstolhatnak és vásárolhatnak.
Hogy még többet megtudjak erről az édes eseményről, felkerestem az egyik főszervezőt, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökét, Becze Istvánt.
A Nektária székelyföldi mézversenyről
Az eseményt nyolc méhészszervezet szervezi közösen, köztük a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete is, illetve társszervezők a Visit Maros és a Nyárádvölgyi Bocskai Méhészegyesület.
Az első alkalmat Székelyudvarhelyen tartották, majd Sepsiszentgyörgyön, ezt követően Csíkszeredában, az idei évben pedig Marosvásárhelyen rendezik meg a versenyt. A jövőben Gyergyószentmiklósra látogat az eseménysorozat.
„Az volt a célunk, hogy a termelői mézet próbáljuk megfelelően pozicionálni a piacon” – mondta Becze István.
A versenyre 228 mézzel neveztek be, ezek közül választották ki a bronz-, ezüst- és aranyérmes mézeket. A díjátadóra szombaton 13 órától kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, ahol bemutatják a nyertes termékeket is. Hét nagy kategória van, és ha egy méz aranyérmet nyer a saját kategóriájában, az Champion címet kap.
A hétvégén az is kiderül, kik kapják meg az idei Ambrózy-díjat – ilyenkor egy magyarországi és egy erdélyi méhésztekintély részesül az elismerésben.
A mézeket 24 bírából álló bizottság bírálja el. Az aranyérmes mézeket a Sapientia Egyetem csíkszeredai élelmiszermérnökei is megvizsgálják, így pontos képet kapnak azok összetételéről. Azok a mézek azonban, amelyek antibiotikumot vagy más nem elfogadható anyagot tartalmaznak, kizárásra kerülnek.
Helyi termesztés és biodiverzitás
Becze István elmondta, hogy körülbelül ezer család él meg a méhészetből, ezen kívül még sokan foglalkoznak vele melléktevékenységként. Hangsúlyozta, hogy a helyi méztermelőknek nagyon nehéz megélniük, mégis örömteli látni, hogy ilyen sokan kitartanak a szakma mellett.
„A méhész szerintem kicsivel mindig több” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy ezzel az eseménnyel szeretnének segíteni a méhészeknek: találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek, ötleteket adhatnak egymásnak a termékek megjelenítéséről és csomagolásáról.
Kiemelte a beporzók fontosságát is, akik nélkülözhetetlenek Erdély ökológiai sokszínűségének megőrzésében – különösen a hegyvidéki területeken, például a Gyimesekben.
„Mint Magyarországon az akác, nálunk a székely havasi méz a cégér” – tette hozzá Becze István.
A klímaváltozás és a melegedés jelentős hatással van a méhészetre. Jelenleg Maros megye a legmelegebb a három székely megye közül, ezért itt van a legtöbb méhész. Ezzel szemben Hargita megyében, különösen Gyergyóban, a hidegebb éghajlat ellenére is kiváló minőségű mézeket készítenek.
Mit tartogat a mézvásár?
A legismertebb mézek természetesen mind megtalálhatóak lesznek a vásáron – többek között akác-, hárs-, repce- és havasi méz. Emellett különféle mézkészítmények, például torokbalzsamok, propoliszos termékek és virágporok is várják a látogatókat.
A szombati programban izgalmas foglalkozások mellett mézlovagavatás is szerepel: magyarországi mézlovagok és a mézkirálynő jelenlétében avatnak új lovagokat a marosvásárhelyi Vártemplomban, majd zenés felvonulással vonulnak végig a városon. Az esemény ideje alatt természetesen mézkóstolóban is részesülhetnek a jelenlévők.
Jövőbeli tervek
A szervezők célja, hogy a jövőben még több vásárt és rendezvényt tartsanak, ezzel is támogatva a méhészeket. Fontosnak tartják a biodiverzitás megőrzését, és szeretnék elkerülni, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság vegyszerhasználata veszélyeztesse azt.
Ahogy Becze István is mondta, ha minden székelyföldi ember naponta egy kanál mézet enne, nem lenne gond az értékesítéssel – és talán a világ is egy kicsit édesebb hely lenne. A hétvégi mézvásár erre ad lehetőséget: megkóstolni, megismerni és megszeretni azt, ami igazán a miénk.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
