Eredeti falfestmények keltek életre

*Fotó: a Maros Megyei Tanács sajtóirodája 

Átadták a Teleki Téka freskós termét 

Jelentős esemény színhelye volt szerda délután a marosvásárhelyi Teleki Téka, ahol hivatalosan is átadták a szépen restaurált freskós termet. Nem véletlen az időpontválasztás, hiszen Teleki Sámuel 1802. október 18-án adta át a Tékát Erdély és Marosvásárhely tudományok és olvasás iránt érdeklődő polgárainak, hogy a tudás mindenki számára hozzáférhető legyen. A megnyitón jelen volt Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Monica Avram, a megyei könyvtár igazgatója, a Teleki–Bolyai Könyvtár munkatársai és azok a szakemberek, akik hozzájárultak e hagyaték helyreállításához. A freskós terem tavasztól szerepel majd a turisztikai kínálatban. 

Egy álom valósult meg 

Megvalósult az, amit 13 évvel ezelőtt álmodtak meg – mondta Lázok Klára, a Teleki-Bolyai Könyvtár osztályvezetője. A gyönyörű terem éveken át raktár volt, szürke falakkal, a mennyezetbe és parkettbe erősített fém könyvespolcokkal. Aztán 2012-ben a Református Kollégium itt tárolt 80.000 kötetét sikerült az épületen belül egy megfelelőbb helyre költöztetni, és elkezdődtek a tervezgetések. Orbán János kutatásainak köszönhetően tudták, hogy valamikor falfestmények borították a falakat. Tekintettel arra, hogy akkor is költségvetési megszorításokkal küzdött az intézmény, semmi esély nem volt arra, hogy pénz kerüljön a falfestmények restaurálására. 

Amikor lehetőség nyílt, elkészült a terem restaurálási terve, ez felkerült a megyei tanács költségvetési prioritásai közé. Elkészültek a projektek, lefolytatták a közbeszerzési eljárásokat, és a hosszú időn át kitartóan végzett, rendkívül aprólékos munkával elkészült a terem. Kirajzolódtak lassan a falfestmények apró részletei, feltárták a mennyezetet, majd utána az eredeti parkettát is restaurálták – számolt be a munka menetéről Lázok Klára. 

Teleki Sámuel puritán eleganciája 

A freskós terem az egykori főúri palota első emeletének homlokzati részén található. Az úgynevezett nagy palotaterem berendezése az 1818-as leltári leírások szerint szerény volt – valószínűleg azért, mert csak rendezvények alkalmával, nagyobb társaságok állófogadására használták – három asztal, egy fiókos kaszten, fekete lószőrrel borított székek, két győri kemence, egy „fehér pökőláda”, egy kristálycsillár és egy török szőnyeg szerepel a leltárban. Ugyanebben a dokumentumban olvasható, hogy „ennek falai körös-körül különféle szép festésekkel vannak ékesítve”. 

A Teleki Sámuel puritán elképzelései szerint kialakított termet a restaurálás után nem a versailles-i vagy bécsi díszes paloták fényes termeihez kell hasonlítani. A freskós termet az ifjabb Franz Neuhauser erdélyi mester falfestményei díszítik, amelyek újra életre keltek. A freskós teremben egyelőre egyetlen korabeli tárgy található, a „kristályluszter”, amely nem eredeti, Wesselényi Kata, az egykori építtető csillárja volt. A Maros Megyei Múzeum jóvoltából lett a terem dísze. 

A falon marosvásárhelyi látkép és tájképek

Orbán János művészettörténész szerint Teleki Sámuel nagyvonalú és igényes, korának legjobban szituált főura volt, aki vagyonának tekintélyes részét egy közintézménybe, nyilvános könyvtárba, a Teleki Tékába fektette, amely 40 ezer kötetet számlált. Neki köszönjük ma Marosvásárhely legjelentősebb kulturális örökségét.

A művészettörténész ismertette a palotateremben található Neuhauser-festményeket, köztük egy marosvásárhelyi látképet, amely a város 1800-as évek eleji arculatát mutatja. Vannak tájképek, illetve ókori romokat, diadalívet ábrázoló látképek – ezeket érdemes a helyszínen a freskós teremben megnézni. 

A munka hosszabb és nehezebb volt, mint amire számítottak

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke fontosnak tartotta kiemelni, hogy számára a Teleki Téka az egyik legkedvesebb épület, amit szívesen mutatott meg minden Vásárhelyre érkezőnek. Tanácselnökként külön öröm számára, hogy ez a páratlan intézmény, amely Közép-Európa egyik legrégebbi, eredeti formában megmaradt nyilvános közkönyvtára, a megyei tanács alárendeltségébe tartozik, akárcsak a Kultúrpalota és a régi városháza, amelynek felújítását jövőben tervezik elkezdeni. A freskós terem felújítása 2018-ban kezdődött el, a munka hosszabb és nehezebb volt, mint ahogy gondolták, de megérte a kitartást.

Köszönetek hangzottak el mindazoknak, akik hozzájárultak a felújításhoz: Lázok Klárának, Monica Avramescunak, a Téka munkatársainak, a restaurátoroknak, akik szakértelemmel dolgoztak a projekten, továbbá Keresztes Géza műemlékvédelmi szakembernek a projekt elkészítéséért és gondozásáért, Kovács Mihály Levente jelenlegi alpolgármesternek, Orbán János művészettörténésznek, Kiss Lorándnak,

Pál Péternek és Kiss Eszternek, illetve csapatuknak a falfestmények rendkívüli gonddal való helyreállításáért, Márton Ferencnek a parkett helyrehozataláért.

Tavasztól látogatható lesz a freskós terem is

A freskós termet a Teleki–Bolyai Könyvtár rendezvényeinek helyszíneként fogják használni: a Beszélő Könyvek művelődéstörténeti beszélgetősorozatot tartják majd itt, melynek első előadására november 7-én várják a vásárhelyi közönséget, illetve könyvbemutatók, könyves események helyszíne lesz. Ugyanakkor tavasztól a turisztikai kínálatba is belefoglalják a Teleki Téka könyvtára, a Bolyai-múzeum és az időszakos tárlat mellé. A Tékába látogató bejelentkezett csoportok ezt a termet is megtekinthetik idegenvezetők kíséretében.