Tiltakoznak a zöldek a felsőcsertési ciános aranybánya engedélyezése ellen
Három környezetvédő szervezet közös közleményben tiltakozik az ellen, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség – értesülésük szerint – kiadta az engedélyt a Déva melletti Felsőcsertésre (Certej) tervezett ciántechnológiájú aranybánya megnyitására – közölte az Agerpres hírügynökség.
Három környezetvédő szervezet közös közleményben tiltakozik az ellen, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség – értesülésük szerint – kiadta az engedélyt a Déva melletti Felsőcsertésre (Certej) tervezett ciántechnológiájú aranybánya megnyitására – közölte az Agerpres hírügynökség.
Az Erdélyi-érchegységben, a Dévához közeli Felsőcsertésen a kanadai Eldorado Gold Corporation (EGC) készül aranybányát nyitni, amelynél a verespataki projekthez hasonlóan, nagy mennyiségű cián felhasználásával mosnák ki az aranyat az ércből.
A Független Környezetfejlesztési Központ, a verespataki Alburnus Maior Egyesület és a Re.Generation Egyesület az ellen tiltakozik, hogy tudomásuk szerint a cég kárrendezési biztosítékok nélkül kapott július ötödikén környezetvédelmi engedélyt, az állammal kötött koncessziós szerződése pedig – a verespatakihoz hasonlóan – titkos.
Rovana Plumb környezetvédelmi és erdészeti miniszter – a zöldek tiltakozása nyomán – hétfőn az ügy sürgős kivizsgálására szólította fel a környezetvédelmi őrség és a környezetvédelmi ügynökség országos szerveit, „tekintettel arra, hogy országos jelentőségű projektekről van szó”. A szaktárca közleménye szerint, amennyiben kiderül, hogy a temesvári regionális ügynökség a felsőcsertési bányaprojekt engedélyezésénél nem tartotta be a hatályos jogszabályokat, visszavonják az engedélyt.
A környezetvédő szervezetek közleménye szerint a felsőcsertési bányaprojekt 456 hektáros területet foglalna el, 45 millió tonna ércet zúznának össze, hogy abból 16 éven keresztül, évi 1.653 tonna nátrium-cianid felhasználásával összesen mintegy 80 tonna aranyat mossanak ki. A verespataki tervekhez hasonlóan a cianidos, nehézfémekben gazdag zagyot egy 63 hektáros, nyílt ülepítőben tárolnák.
A zöldek értesülése szerint a fő befektető, a vancouveri tőzsdén jegyzett EGC Görögországban, Törökországban, Kínában és Brazíliában is tevékenykedik. A cég állítólag 2011 decemberében vette át a European Goldfields-et, amelynek 80 százalékos részesedése van a Deva Gold Rt.-ben, míg a maradék 20 százalékot az állami Minvest Deva birtokolja. A közlemény rámutat, hogy korábban a verespataki beruházó Rosia Montana Gold Corporationt (RMGC) és a Deva Gold Rt.-t ugyanaz a Frank Vasile Timis pénzelte, aki az RMGC-ben főrészvényes Gabriel Resources alapító elnöke volt.
A környezetvédők azt is nehezményezik, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség az EGC-nek kiállított engedélyben állítólag jóváhagyta több mint száz hektár védett erdő kivágását és csaknem 30 millió köbméter víz kiszivattyúzását a Marosból.
A román környezetvédő szervezetek „a környezeti hatástanulmányok és régészeti értékmentés teljes hiányára, az emberi egészségre veszélyes anyagok használatára” hivatkozva közölték, feljogosítva érzik magukat, hogy az Európai Bizottsághoz forduljanak az ügyben.
