Mézzel édesített okatóprogram

Továbbterjesztenék a kezdeményezést

Nyárádszeredában évek óta megszervezik novemberben a Mézes reggeli nevű nevelő programot, tavaly óta a környező községekre is kiterjesztették, és akár a megye más pontjaira is elvinnék azt.

Az első Európai mézes reggeli programot 2007-ben Szlovéniában indította útjára a Szlovén Méhészegyesület. A kezdeményezés célja az volt, hogy már egészen korán, gyermekkorban felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozásra és a finomított cukrok túlzott fogyasztásának veszélyeztető hatásaira. A program idővel európai szintű mozgalommá nőtte ki magát. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kampányhoz, amikor Budapesten és 19 megyében, összesen 67 iskolában kóstolhattak mézet a gyermekek a helyi méhészegyesületek segítségével.

Azóta nálunk is megjelent ez a program az Erdélyi Magyar Méhészegyesület révén, ma pedig a Nyárádmenti Bocskai Mézlovagrend folytatja ezt a tevékenységet. A szemléletváltó program célja a helyi termelői mézfogyasztás népszerűsítése és a gyermekek környezettudatos nevelése. Nyárádszeredában 2022 óta a Mézes reggeli program keretében november elején mézet kapnak az iskolás gyermekek: az első két évben csak néhány helyi oktatási intézményre terjedt ki, az utóbbi három évben viszont minden óvodai csoport és elemi osztály részesül belőle. Tavaly óta a programot kiterjesztették a szomszédos községekre is, így Csíkfalva, Nyárádgálfalva, Székelybere és Havad községek tanintézményeibe is eljut egy-egy kóstoló. Idén mintegy 70 kilogramm mézet csomagoltak és címkéztek fel, és 1200 tégelyben jutott el az aranyló finomság a környék gyermekeihez – mondta el a Népújságnak Balde Ernő, az Erdélyi Magyar Méhészegyesület elnöke.

Amellett hogy a gyermekek mézet kóstolhattak, a pedagógusok egy oktatócsomagot is kaptak, amely előadások, mesés és kézműves foglalkozások révén ismertette a méz értékét és a méhek fontos szerepét az ember életében; ezt fontosnak, érdekesnek, információgazdagnak találták a diákok és a felnőttek egyaránt. Balde Ernő hozzátette: ők is Magyarországról vették át és honosították meg a programot, amelyet természetesen tovább folytatnak, és ha megfelelő hozzáállást tapasztalnak a méhészek részéről, akkor ki is terjesztenék. Egyelőre még Görgényüvegcsűrre fog eljutni méz a szórványmagyar gyerekek számára a Mikulás-járásra, de kellő érdeklődés esetén a jövőben további településekre is próbálnak eljutni.

Magyarországon a méhészek méhészöltözettel és eszközökkel látogatják meg az iskolákat, és tartanak ismeretterjesztést és mézkóstolást. A nyárádmenti elnöknek viszont csak két kollegáról van tudomása, akik idén ilyen foglalkozásokat szerveztek: Szakács András az Alsó-Nyárádmentén, majd Mihály Mónikával együtt Marosvásárhelyen is jelen volt, sőt a mézlovagrend felajánlott az egyik megyeszékhelyi iskola javára egy bizonyos mennyiségű mézet is, amelyet az iskolaudvar felújítása céljából értékesítettek egy vásárban egyéb termékekkel együtt.

Balde Ernő szerint nagyon nehéz megszervezni, hogy mindenhová eljussanak, így a pedagógusokat is bevonják az iskolai ismeretterjesztésbe, hiszen jól tudnak a gyermekek nyelvén beszélni, és a közösségi és pedagógusi minta nagyon ragadós, és egy kis ambícióval méhbaráttá is tudják tenni a gyerekeket, ezért számos pozitív visszajelzés érkezik a szülőktől. Nemcsak az a fontos, hogy a gyermekek mézet kóstolnak (és legalább a kis tégely tartalmát el is fogyasztják), hanem megismerkednek a méz, a virágpor, a propolisz jótékony hatásaival is. A legfontosabb viszont az, hogy a beporzás fontosságára is rájönnek: a méhek munkája nélkül nem termékenyül meg a virág, nem lesz gyümölcs.

Az elnök azt is kiemelte: dolgoznak azon, hogy húsz-harminc év múlva is legyen vidékenként legalább egy-egy kisebb méhgazdaság, tudva, hogy mennyire fontos a méhek beporzó munkája. A gyermekek nevelésében ilyen tekintetben is lényeges tényező lehet majd a lassan véglegesülő és nemsokára megnyíló nyárádszeredai méhészmúzeum is, ahol mindenki megismerheti a méhészszakma műszaki fejlődését és szépségeit.