*Fotó: Nagy Tibor
Visszaszámlálás előtti gondolatok
November 12-én, ma újra közös térbe hozza az írott szó szerelmeseit – alkotókat és olvasókat – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban 32. alkalommal életre kelő könyvbirodalom. Tegnap délelőtt már elkezdték benépesíteni a színház előterét a 15-éig, vasárnapig tartó rendezvénysorozat főszereplői, az értékesebbnél értékesebb kiadványok. Az utolsó hajrá kora délutánján ifj. Király István szervezőt, a Mentor Könyvek Kiadó igazgatóját arra kértük, foglalja össze az idei újdonságokat.
– Először kezdünk egy olyan témakörrel foglalkozni, ami globálisan a világ egyik nagy problémája, ez pedig a bántalmazás, az agresszió, az elszenvedett traumák. Voltaképpen eköré csoportosítottuk az egész 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt, ez alapján választottunk meghívott szerzőket, legyenek azok magyarországiak vagy erdélyiek, és a színházi előadásunk, Marsha Norman Jóccakát, anya című kamaradrámája is ehhez kötődik. A tematikához kapcsolódó nagy eseményünkön, csütörtökön este fél 7-től Adorjáni Pannával, Babarczy Eszterrel, Bartók Imrével, Halász Ritával és Tompa Andreával arra keressük a választ, hogy hogyan jelenítődik meg az agresszió az irodalmi művekben. Emellett próbáltunk olyan újításokat bevinni a könyvvásár életébe, amelyekről jelzéseket kaptunk a korábbi években, például, hogy foglalkozzunk kicsit többet az illusztrátorokkal. Idén két illusztrációs workshop is szerepel a programban Orosz Annabellával és Kürti Andreával, illetve lesz egy beszélgetés az irodalomban és az illusztrációban megjelenő mesterséges intelligenciáról az említett két illusztrátorral, valamint Harsányi Sárával. Szintén újdonságként említhetem, hogy ezúttal hangsúlyosabban igyekszünk megszólítani a 15‒25 éves korosztályt.
„Mintha félnének elmondani”
– Amint a könyvünnepet egy jó hónappal ezelőtt beharangozó sajtótájékoztatón is elhangzott, egy közvéleményt-kutatást is végeztetek a nyáron a fiatalok preferenciáiról. Hogyan tükröződnek a felmérés eredményei az ez évi programkínálatban?
– Több koncert és workshop lesz; irodalmi, illusztrációs, valamint drámaworkshop is szerepel a felhozatalban, ez utóbbit Kiss Csaba rendező, drámaíró tartja a Z- és alfa-generáció Hamletje kapcsán. A közvélemény-kutatás egyik következtetése egyébként az, hogy nagyon nehezen szólalnak meg a fiatalok, mintha félnének elmondani a véleményüket. Én ezt a hazai, még mindig túl autokrata oktatási rendszernek, annak a mentalitásnak a számlájára írnám, miszerint, ha nem kérdeznek, vagy nem jelentkezel, nem szabad megszólalnod. Pedig véleményem szerint az oktatásnak legalább annyira párbeszédnek kellene lennie, mint az ókori Görögországban. A fiatal generáció túl van terhelve a tananyaggal, ezért is nehezebb megmozdulniuk, és ilyenszerű kikapcsolódást választaniuk, ezért, ha nem az igényeiknek megfelelően hozzuk eléjük az irodalmat, illetve a kultúrát, az számukra taszító lehet. A felmérés résztvevőinek javaslatára a társművészetekkel – színházzal, koncerttel, workshopokkal – igyekszünk közelebb hozni ehhez a korosztályhoz a könyvek világát.
– Évek óta ki szoktátok osztani a könyvvásáron az Év Erdélyi Magyar Szerzője díjat.
– Idén a szombat esti színházi előadás előtt kerül sor az ünnepi mozzanatra a Zsidó Ferenc, László Zsuzsa és Szabó Ivett alkotta zsűri döntése alapján. A hazai könyvkiadásnál maradva, az idei könyvvásár újdonságai között említhetem, bár ezt kívülről a látogatók valószínűleg nem fogják érzékelni, hogy megpróbáltunk támaszfalként állni az erdélyi kiadók mellé, és ennek érdekében legalább egy meghívottjuk honoráriumát, napi ellátását és szállását a rendezvény költségvetéséből biztosítjuk.
Amit az emberi zseb még megbír
– Ejtsünk szót az idei könyvünnep látványvilágáról is. Tavaly volt, aki nehezményezte a vizuális elemek kialakításában alkalmazott digitális megoldásokat.
– Ennek akkor az volt az oka, hogy nem kaptunk megfelelő minőségű fotókat a szerzőkről. Idén teljes mértékben mellőztük ezt a lehetőséget, és a minimalizmus felé toltuk el a vásár arculatát. A mindenkori könyvvásár logója egy nyitott könyv lapjai, ezt rajzoltuk kicsit át, és tettük színesebbé, akár rikítóbbá.
– Az ország jelenlegi gazdasági helyzetéből kiindulva, mire számítotok a vásári forgalmat illetően?
– Meglátásom szerint egy globális gazdasági válság kezdetén vagyunk, és nincsenek biztató jelek arra nézve, hogy ez a könyvvásár megoldaná az erdélyi magyar kiadók problémáját. Én azonban ennek tudatában is azt gondolom, hogy ez az egyik leglátogatottabb erdélyi könyves szemle, amelyen tíz-tizenegyezer ember fordul meg három és fél nap alatt. Nyugodtan kijelenthetem, hogy az itteni könyvvásáron részt vevő kiadóknak a „bevétele“ az eddigi tapasztalatok szerint nem ad okot szégyenkezésre, és bízom benne, hogy ez idén meg jövőben sem lesz másként. Mi mindent elkövettünk annak érdekében, hogy kellőképpen népszerűsítsük a vásárt, és a várt látogatószámot biztosítsuk. Az idei májusi csíkszeredai könyvvásáron megsokszorozódott a látogatók száma, illetve nagyobb volt a kereslet, mint a korábbi években. Nyáry Krisztián íróval, irodalomtörténésszel beszélgetve arra a következtetésre jutottunk, hogy a könyv az egyetlen olyan megvásárolható érték, amit az emberi zseb a jelenlegi helyzetben még megbír.
