Pokollá teszik a nyárádmentiek életét

Autópálya-építési gondok

Hónapok óta az egész Nyárádmentén rohamosan romlik a megyei utak állapota, ugyanis azokon szállítják az autópálya-építéshez szükséges építőanyagok nagy részét. A megnövekedett teherforgalom miatt a száguldó járművek okozta veszélyre is figyelni kell, miközben a lakosság abban sem bízhat, hogy legalább a munkálatok befejezte után (előreláthatólag egy év múlva) felújítják a tönkretett utakat. Hiába a türelem vagy az elkeseredés, egyelőre nem tudni, ki fogja felszámolni az áldatlan állapotokat.

Nemrégiben arról számoltunk be, hogy viszonylag jó ütemben haladnak az A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építésével, és ezt remélhetőleg a következő év végéig használatba adják, így ezúttal valamelyest csökken a nyárádmenti falvakra nehezedő teherforgalom nyomása is.

A cikk kapcsán egyik alsó-nyárádmenti olvasónk reagált, azt emelve ki, hogy „a haladás mellett érdemes lenne azt is megemlíteni, hogy mindez milyen áron történik, és kik viselik ennek a terheit”. 

Az ilencfalvi Kakasi Hunor Csaba a Népújsághoz juttatott levelében jelezte, hogy az Alsó-Nyárádmentén a 151D jelzésű megyei út egyes szakaszain mára „derékig érő kátyúk, valóságos kráterek” alakultak ki, mivel az autópálya építéséhez kavicsot szállító, sokszor mintegy 60 tonnás teherautók nagy sebességgel mennek a lakott területeken. Az utak állapota folyamatosan romlik, a szükséges javítások pedig elmaradnak. A helyzet odáig fajult, hogy a nagy teherautók okozta rezgések miatt a környékbeli lakóházakban is károk keletkeznek, illetve egyre több lakos tapasztalja a járművek okozta rázkódást. „Végeredményben tehát a régóta várt autópálya építése a helyi lakosság számára komoly terhekkel jár. Jó lenne, ha a fejlődésről szóló beszámolók mellett ezekről a problémákról és az érintett települések lakóinak helyzetéről is szó esne” – hívta fel figyelmünket az érintett nyárádmenti lakos.

Tartanak attól, hogy a munka a községre marad

Lapunk érdeklődésére Iszlai Tibor, Dózsa György község polgármestere megerősítette: valóban nagyon tönkrement a megyei út: amint leszállunk az A3-as autópályáról, Lőrincfalvától Nyárádkarácsonyig, de akár azon felül, Ákosfalváig is teljesen megrongálták a teherautók, annyira, hogy helyenként 30–50 centiméteres mélyedések is húzódnak végig rajta. A teherautók jóval a megengedett súlyon felül vannak megrakva, amellett száguldanak a településeken is, gyakran hajnaltól késő estig megállás nélkül, így nem is csoda, hogy az út teljesen tönkrement, a házak rezegnek, amikor végigdübörögnek a nehéz járművek a falvakon. Eddig is gond volt az út állapotával, de amióta az autópálya-építés zajlik, rettenetes állapot alakult ki. A községben több rendszámolvasó kamera van felszerelve, amelyekkel megfigyelték ezeket a – többnyire Prahova megyei jelzésű – teherautókat: vannak időszakok, amikor naponta 350–400 ilyen autó is végighalad a község főútjának számító megyei úton.

Ezeket a megyei utakat még akkor építették, amikor csak 7 tonnás teherautók jártak rajtuk: egy alig 30 centiméteres kőrétegre néhány centiméteres aszfaltot húztak, s azt azóta is kátyúzzák, foltozzák, így nem is bírhatja a szörnyű terhelést. Nincs alapjuk az utaknak, sok esetben a község mellékutcái jobb alappal épültek meg – tette hozzá a községgazda. A megoldás a teljes felújítás lenne: egy félméteres kőágyra egy betonréteg és új aszfaltszőnyeg, amint az E60-as országúton készült évekkel ezelőtt – magyarázta. A felső – Nyárádkarácson, Ákosfalva községbeli – szakaszokon kétszer is aszfaltoztak, az alsó – Dózsa György községhez tartozó – szakaszon csak egyszer, ezért itt még gyengébb az úttest, mint a szomszédos községekben, s amikor a nyári forróság idején a hatalmas teherrel közlekedő autók végigmennek rajta, úgy nyomják szét azt, mint a gyurmát.

Iszlai Tibor kiemelte: többször jelezte a problémákat a megyei önkormányzatnál, de egyelőre nem volt ennek eredménye. Pedig a község lakói attól tartanak – jogosan –, hogy az autópálya megépítése után a kivitelező kivonul, de a megyei utat nem javítja meg, a közösségnek pedig nincs pénzalapja erre. „Itt hagyják a nyomort a nyakunkon, mi szenvedjük végig ezt, akik itt lakunk” – mondta hangjában némi tehetetlenséggel és elkeseredéssel a polgármester.

A megyei tanács kénytelen javítani

Az ügyben a Maros Megyei Tanács (mint a megyei út ügykezelője) álláspontjára is kíváncsiak voltunk. A kérdéseinkre a sajtóosztálytól kapott válaszokból kiderül: az autópálya kivitelezője nem fizet különadót vagy díjat a megyei utak használata, illetve az ebből eredő többletterhelés miatt.

Így hát ki fogja megjavítani a megyei utat? – teszi fel jogosan mindenki a kérdést. A Maros Megyei Tanács két alkalommal is levélben fordult az országos közúti infrastruktúrakezelő társasághoz (CNAIR), kérve, hogy az szólítsa fel a kivitelező céget a 151D jelzésű megyei út szükséges javításainak elvégzésére. Emellett a megyei tanács képviselői több alkalommal is egyeztettek a kivitelező céggel is az út állapotáról és a szükséges beavatkozásokról.

A Maros Megyei Tanács nem szerződő fél az autópálya kivitelezésére vonatkozó szerződésben, ezért annak részleteit nem ismeri. A rendelkezésékre álló információk szerint a megyei út javítása szerepel a kivitelező szerződéses kötelezettségei között, ám ugyannakkor a kivitelező értelmezése szerint a javítási munkálatokat csak az autópálya-építési munkálatok befejezését követően kell elvégezni.

Mivel a több alkalommal történt felszólítás és egyeztetés ellenére a kivitelező nem végezte el a szükséges javításokat, a Maros Megyei Tanács saját hatáskörében intézkedik a 151D jelzésű megyei út kátyúzásáról – derült ki a válaszokból. A munkálatokat a megyei utak karbantartására vonatkozó éves keretszerződés keretében végzik el. Jelenleg folyamatban van a szükséges szerződés megkötése az érintett útszakaszra, és a tervek szerint még az ősz folyamán sor kerül a kátyúzásra – tájékoztatta a Népújságot az ideiglenes megoldásról a megyei önkormányzat.