Egyelőre fölösleges várni az Apple szoftveres újdonságaira az EU-ban
Szeptember közepétől elérhető az iOS 27, amelynek legnagyobb újdonságai a mesterséges intelligenciához kapcsolódnak. Emellett kiemelkedő részlet az új Siri is, amelyben szintén oroszlánrész jut az AI-nak. A megjelenés óta több amerikai vlogger is bemutatta, mire képes a mesterséges intelligencia az Apple esetében, valamint maga a Siri AI. A vélemények ugyan eltérőek, mi azonban ezt nem tudjuk kipróbálni. Nem lustaságból nem teszteltük a szoftveres fejlesztéseket, hanem azért, mert az EU-ban egyelőre nem lehet hozzáférni a múlt hónapban élesedett újdonságok jelentős részéhez.
Az, hogy az Európai Unióban nem érhető el az iOS-be beépített mesterséges intelligencia, azt eredményezte, hogy az új szoftverváltozat csak egy maroknyi új funkciót kapott. Az almás vállalat egyelőre semmit nem közölt azzal kapcsolatban, hogy hozzávetőlegesen mikor válhat elérhetővé a Siri AI, illetve a többi új Apple Intelligence-funkció az Európai Unióban. Megszólalt viszont a jó iparági forrásairól elhíresült Bloomberg-szakíró, Mark Gurman, aki rossz hírekről számolt be a Power On hírlevelében. Gurman arról írt, hogy a Siri AI még hónapokig elérhetetlen marad az Európai Unióban. Információi szerint még legalább öt hónapig nem érdemes számolni az iPhone-okon és más eszközökön az újdonsággal. Ez az öt hónap is soknak hangzik, de még negatívabb képet fest az, hogy a szakíró szerint ez az abszolút legjobb eshetőség.
A MacRumors is beszámolt a kérdésről. A portálon megjelent cikk szerint az Apple folyamatosan egyeztet az EU illetékeseivel annak érdekében, hogy a Siri AI-t hozzáigazítsa az uniós digitális szabályokhoz. Nem mellesleg Gurman azt is megjegyezte hírlevelében, hogy az Apple célja a nyomásgyakorlás is lehet az újdonságok visszatartásával – abban a reményben, hogy a csalódott felhasználók változásokat követelnek majd az EU hozzáállásában.
Az írott tartalmait is vízjelezni kezdi a ChatGPT
Egyes Apple-felhasználók haragszanak az EU-ra, mivel itt nem elérhető a Siri AI és az Apple Intelligence-funkciók jelentős része, azonban a szigorú szabályoknak egyértelműen van előnyük is! Elég csak arra gondolni, hogy éppen ezek nyomása miatt kezdi el vízjelezni az OpenAI a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat, így többek között a ChatGPT-vel generált szövegeket is.
Az OpenAI a közelmúltban jelentette be, hogy szabad szemmel nem észlelhető, de a gépek számára azonosítható vízjelet kezd el elhelyezni minden olyan szövegen, amelyet a vállalat AI-modellje generált. Ebbe nemcsak az írott szövegek, esszék, házi feladatok, elemzések és hasonlók tartoznak bele, hanem a kódolások is. Ez azt jelenti, hogy mostantól az Európai Unióban nem lehet csak úgy sajátként eladni a ChatGPT-vel készített tartalmakat. Ez főként az egyetemistákat érinti érzékenyen, informatikusok pedig arról beszélnek, hogy ők használják az AI-t, sőt ezt el is várják tőlük, hiszen ezzel fel tudják gyorsítani a munkájukat, több mindent el tudnak végezni 8 óra alatt, természetesen az AI által írt kódokat át kell nézni, és testre kell szabni, azonban még így is gyorsabb a munka, mintha nulláról írná azt meg az informatikus.
Visszatérve a vízjelre és az OpenAI-ra, a vállalat azért vezette ezt be, hogy megfeleljen az EU mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozásának, amely előírja, hogy a modellek által generált szövegeknek tartalmazniuk kell egy géppel olvasható azonosítót, amely jelzi, hogy a tartalom mesterséges intelligenciával készült. A vállalat azt is közölte, hogy kezdetben a vízjel feltüntetése önkéntes lesz (vagyis ki- és be lehet kapcsolni). A következő hetekben viszont a vízjel automatikusan megfog jelenni az Európai Unióban generált ChatGPT- és Codex-szövegeken. Ezt a vízjelet már nem lehet majd kikapcsolni.
Az OpenAI közleményében azt is kifejtette, hogy a későbbiekben a kutatók és a különböző szervezetek hozzáférést kapnak majd egy olyan eszközhöz, amely képes felismerni a láthatatlan vízjelet. A cég a csúsztatott megjelenést azzal magyarázta, hogy a rendszer kezdetben fals pozitív eredményt adhat – vagyis akkor is AI-generáltnak jelölhet meg egy szöveget, ha nem az –, ezért kezdetben inkább csak eseti alapon ad majd hozzáférést az ellenőrzést lehetővé tevő eszközéhez.
Nem az OpenAI az egyetlen vállalat, amely vízjelet tesz az AI-generált tartalmakra. Az Anthropic már augusztusban bevezetett egy hasonló, géppel olvasható jelölést, a Google DeepMind pedig már évek óta vízjelezi a generált tartalmait. A Gizmondo cikkében megjegyzi: a Google furcsa módon inkább visszalépett ezen a téren: augusztusban jelentette be, hogy ott, ahol nem kötelező a használata, a felhasználók kikapcsolhatják a vízjelek elhelyezését a képeken, videókon és zenéken.
A vízjel viszont csak az Európai Unióban kötelező, az Egyesült Államokban például egyelőre nem áll jól az AI-szabályozás. Bár a Rainey Center felmérése szerint tízből majdnem nyolc ember támogatja a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak vízjelezésére vonatkozó előírásokat – a demokraták 82 százaléka és a republikánusok 75 százaléka –, egyelőre nem történt érdemi előrelépés a szövetségi szintű szabályozásban.
Távozott az OpenAI egyik vezetője, mert az AI cégek nem elég óvatosak
A Guardian számolt be arról, hogy David Robinson, a ChatGPT fejlesztői csoportjának új termékekhez, fejlesztésekhez kapcsolódó biztonsági jelentéseket író vezetője otthagyta a vállalatot, és arra figyelmeztet, hogy a vállalati kultúra megromlott, az AI-t fejlesztő cégek pedig nem elég óvatosak.
David Robinson a cikkben közölt információk szerint arra hívja fel a figyelmet, hogy változásra van szükség a legkorszerűbb mesterségesintelligencia-cégeknél. A szakember úgy fogalmazott: „Egyetértek a közelmúltban távozott munkatársakkal abban, hogy a technológiát fejlesztő cégek közel sem elég óvatosak. De úgy vélem, hogy a konkrét szabályoknál vagy új törvényeknél mélyebbre kell ásnunk. A teljes kultúráról kell beszélnünk”. Robinson meglátása szerint az OpenAI fejlesztési ütemére jellemző, hogy az egyik újításról a másikra ugrálnak, miközben nem tudják elérni azt a biztonsági szintet, amire szükség lenne. Az elmúlt hetekben viszont mintha az látszana, hogy lassítanak, erre lehet következtetni abból is, hogy elhalasztották az egyik új generációs mesterségesintelligencia-modelljük kiadását, miután a belső tesztelés közben aggályok merültek fel, ennek kapcsán korábban részletesebben is beszámoltunk a Népújság hasábjain.
Geoffrey Irving, aki az OpenAI-nál és a DeepMindnál is dolgozott, mielőtt a Resolution vezető kutatója lett, a közelmúltban csatlakozott a mesterséges intelligencia fejlesztési üteme miatt aggódók köréhez. A Time magazinban megjelent cikkében így fogalmazott: „A mesterséges intelligencia potenciális pusztító erejéről szóló legutóbbi figyelmeztetések alábecsülik a helyzet súlyosságát”. Szerinte 50 százalék az esélye annak, hogy mindenki meghal az embernél okosabb AI-rendszerek fejlesztése miatt. Hozzátette: a következő 2-10 évben tett lépések fognak meghatározni mindent.
Ami pedig David Robinsont illeti, ő két biztonsági változást sürgetett. Egyrészt szerinte a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó cégeknek támaszkodniuk kell más területek biztonsági szakembereire, másrészt pedig egy olyan „új tudományt” kellene kifejleszteniük, amely biztosítja, hogy a nagy teljesítményű rendszereket önálló működésük során is kordában lehessen tartani.
Hogy erre valóban nagy szükség lenne, azt az a tény is igazolja, hogy az utóbbi időben az AI-cégek saját fejlesztői egymás után kezdték el kongatni a vészharangot, hogy éppen most dől el az emberiség sorsa, illetve a szabályozás nélküli fejlesztések hozhatják el a vesztünket.
