Székelyföld gazdasági életképtelenségéről ír az Adevărul
Életképtelen lenne a Székelyföld, ha „önállósulna”: erre a következtetésre jutott az Adevărul című napilap, amely hétfői számában Hargita, Kovászna és Maros megye gazdasági mutatóit elemezte.
Életképtelen lenne a Székelyföld, ha „önállósulna”: erre a következtetésre jutott az Adevărul című napilap, amely hétfői számában Hargita, Kovászna és Maros megye gazdasági mutatóit elemezte.
A lap azt vizsgálta, hogy milyen gazdasági kilátásai lennének egy „etnikai alapú” székelyföldi autonóm területnek, amelyet a cikk szerzője „állami entitásként” emleget.
Az Adevărul szerint a három megye összterméke tavaly körülbelül hatmilliárd eurót tett ki, ami az 1,12 millió lakosra vetítve ötezer euró körüli egy főre eső GDP-t jelentene. A háromnegyedrészt hegyvidékből álló terület az elemzés szerint csak – nem túl hatékony – állattenyésztésre és zöldségtermesztésre alkalmas.
A szerző szerint a három megyében bejegyzett 67 ezer cégnek összesen 216 ezer munkakönyves alkalmazottja van, amiből az újság arra a következtetésre jut, hogy a lakosság kevesebb mint 20%-ának van munkahelye. A lap szerint, mivel 416 ezren dolgoznak regisztráltan, a foglalkoztatottsági ráta 37%-os.
A lapban megjelent elemzés szerint a térség nem tudná egyedül eltartani 120 egészségügyi és 450 oktatási intézményét, több mint száz községi és 16 városi polgármesteri hivatalát, hiszen az ezekhez szükséges összeget jelenleg évi 25 millió euróval pótolja ki a központi költségvetés.
Az Adevărul szerint a székely „tartományt” el kell tartania valakinek, ha nem akar „magyar mintára” 27%-os áfát és 20%-os társasági és jövedelemadót bevezetni, miközben „az enklávét” körülvevő Romániában 24%-os az áfa és 16%-os az egységes adókulcs.
A lap mindebből azt a következtetést vonja le, hogy a „Székelyföld projekt” egy olyan utópia, amire nem érdemes vesztegetniük az idejüket sem a magyaroknak, sem a románoknak, sem más európaiaknak.
