A szarvasmarha-tenyésztést kell ösztönözni

Március 13-ától az RMDSZ javaslatára a marosvásárhelyi születésű, 34 éves dr. Nagy Péter Tamás állatorvost, állattenyésztési szakértőt nevezte ki Victor Ponta miniszterelnök a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári tisztségébe. Az államtitkár a marosvásárhelyi mezőgazdasági szaklíceumban érettségizett, Kolozsváron diplomázott állatorvosként, majd a jászvásári egyetemen mesterizett és doktorált állattenyésztési szakterületen. 2006-tól az Országos Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Intézet felügyelőjeként dolgozott, ahol a vezérigazgatói beosztásba került, ebből az állásból nevezték ki a mezőgazdasági minisztérium államtitkárává. Jelenleg Cserefalván lakik, három fiú édesapja. 

 

– Államtitkárként teendői között milyen fontossági sorrendet állít fel?

– Szakképzésemnek megfelelően az állattenyésztési szakterületen szeretnék dolgozni. Az RMDSZ által aláírt protokollumban szerepel az új állattenyésztési törvény életbe léptetése. Ezt a folyamatot szeretném megsürgetni. 

– Milyen szinten áll a törvénytervezet? 

– Jelenleg alapfokon. Az RMDSZ álláspontja szerint olyan transzparens törvényt akarunk letenni a parlament asztalára, amely igazodik az uniós szabványokhoz. Ebben minta lehet akár az osztrák törvény is, ami a földrajzi adottságok miatt, alkalmazva a helyi sajátosságokhoz, az erdélyieknek is megfelelne. Nagyon fontos lenne a pirostarka (Bălţata românească de tip Siemental) nemesítésének szorgalmazása, mivel a hazai állatállomány 90%-át teszi ki ez a szarvasmarhafajta. Ezért a támogatási rendszert kötni kell az állatnemesítéshez. Tudjuk azt, hogy a több mint 20 állatot tenyésztő gazdáknak kötelezően be kell lépniük a minőségellenőrzési programba. Az állatnemesítéssel növekedne a termelés és ezzel együtt a gazdaságok piacképessége is. Fontos külpiacnak ígérkezik Kína. Már kötöttek szerződést az ázsiai országgal, de ide is törzskönyvezett állományt kérnek, ezért agrárgazdálkodásunkat igazítanunk kell a piaci igényhez. 

– Tudjuk jól, hogy Erdélyben még mindig felaprózottak a gazdaságok. A gazdák többsége kis területen kevés állatot (szarvasmarhát) tart. Miként lehet ezt a helyzetet előmozdítani?

– A 2014–2020-as EU-s agrárpolitikának megfelelően megkülönböztetett támogatást kapnak majd az 5-30 hektáron gazdálkodók, ezek első támogatása nagyobb lesz, mint az e fölöttieké. Egyik feltétel, hogy kötelező betartani a vetésforgót. 

A szarvasmarha-tenyésztők is meg kell értsék, hogy 5 tehénnel is lehet piacképes terméket előállítani, ha a minőségre törekednek, ami a táplálást, állattartást, gondozást illeti. Az igényes tartás követelményeit nem csak a támogatások miatt kell betartani. 

– Egyre többen panaszkodnak arra, hogy nincsen értékesítési piac. Támogatja-e majd az unió, illetve a szaktárca ezt a területet? 

– A szaktárca már tett lépéseket ezen a téren, hiszen támogatja a hűtőtárolók vásárlását. Az unió is nagyobb hangsúlyt fektet az elkövetkezendő időszakban a termelői szövetkezetek, egyesületek megalakulására, támogatására. Ha ezek a civil szerveződések összefognak az önkormányzatokkal, akkor nagyobb esélyük lesz – akár a Nyárádmentén is – egy zöldségválogató, -tároló, -csomagoló és -értékesítési központ létrehozására és működtetésére, amely ellátná minőségi helyi termékekkel Marosvásárhelyt, a nagyáruházakat. Én azért is fogok dolgozni a minisztériumban, hogy ez a terv valóra váljon. 

– Talál-e majd az RMDSZ elképzelései valóra váltásához politikai-szakmai partnereket a minisztériumban? 

– Mivel az állami hatóság vezérigazgatójaként dolgoztam a minisztériummal, a minisztert is személyesen ismerem. A szakapparátusban is sok kollégám van, nem lesz gond az együttműködéssel. Mindezek mellett azt hiszem, hogy rendelkezem olyan szaktudással, amelyet figyelembe vesznek kollégáim is. Persze, nem lesz könnyű dolgom, remélem, hogy feladatomat sikerrel végzem majd, és a Maros megyei magyarok büszkék lesznek rám.