2018-ban Európában 3,9 millió daganatos megbetegedést és 1,9 millió daganatos megbetegedésből következő halál-esetet jegyeztek. A szív- és érrendszeri betegségek után ez a második leggyakoribb oka az elhalálozásoknak a kontinensen, legjellemzőbb típusai a tüdő-, végbél, mell-, prosztata-, valamint a hasnyálmirigy-daganat, ezeknek a megbetegedéseknek átlagosan közel fele halálos kimenetelű. Romániában naponta mintegy 150 ember veszti életét különböző daganatos megbetegedésekben.
Összehangolt rákellenes terv kidolgozását indította el az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy Európa-szerte csökkentse a daganatos megbetegedések arányát, és hatékonyabb megelőzési, szűrési, illetve kezelési lehetőségeket biztosítsanak az Európai Unió tagállamaiban. Dr. Dégi László Csaba, a BBTE Szociológia és Szociálismunkás-képző Karának docense, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság (IPOS) igazgatója részt vesz abban a munkacsoportban, amely a daganattal élő emberek alapellátásának javítását, valamint az ellátás különböző szintjeinek összehangolását szorgalmazó európai rákellenes tervet véglegesíti 2020 végéig. A szakembert a tervben megfogalmazott prioritásokról, valamint a daganatos megbetegedések számának alakulásáról kérdeztük.
– Milyenek a rákos betegek számával kapcsolatos európai statisztikák? Van-e romániai statisztika?
– Mindenekelőtt azt meg kell állapítani, hogy az európai statisztika sokkal megbízhatóbb, ellenőrizhetőbb, lévén, hogy az Európai Unió legtöbb országában van működőképes rákregiszter. Azt kell tudni, hogy az Európai Unióban évente 3,5 millió új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, és kb. 1,3 millió haláleset következik be évente ebből kifolyólag. Ugyanakkor a statisztikák szerint az EU lakosságának a negyven százaléka találkozni fog valamikor élete során daganatos diagnózissal. És ha most nem teszünk semmit, nem lépünk fel hatékonyan a rák legyőzését célzó európai tervvel, akkor 2035-re ezek a számok megduplázódhatnak. Az európai gazdag, fejlett országokban a középkorúak körében a vezető mortalitási ok a daganatos betegség, sokkal nagyobb gyilkos, mint a kardiovaszkuláris betegségek. Ami a romániai daganatos statisztikákat illeti, sajnos a helyzet kevésbé átlátható és megbízható, ugyanis Romániában a felnőtt páciensek országos szintű rákregisztere a mai napig nem létezik. Egy regionális rákregiszter van Kolozsváron, illetve igyekszünk a biztosítópénztár onkológiai programja keretében lejelentett dossziék alapján és az egészségügyi szervezet adataiból összeállítani egy képet, amiből az derül ki, hogy évente az új esetek száma 84-85 ezer körül van. Nagyon fontos a demográfiai hatás, idősödik a lakosság, és az idős életkor az egyik legnagyobb kockázati tényező a felnőtteknél a daganatos betegségek kialakulása szempontjából. Romániában jelenleg 51 ezerre becsülik az évente daganatos betegségekben elhalálozottak számát, de ez igazából eléri az 54 ezret. Az elhalálozások tekintetében nagyobb a férfiak aránya, és ugyanez a tendencia az új esetek számát illetően is, 46 ezer férfinél és 37 ezer nőnél diagnosztizálnak évente daganatos betegséget. A daganatos mortalitás 31 ezer a férfiak és 20 ezer a nők körében. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint 2035-re az évente diagnosztizált új daganatos megbetegedések száma Romániában el fogja érni a 95 ezret, és az elhalálozások száma 60 ezer körül mozog majd.
– Melyek a leggyakrabban előforduló ráktípusok?
– Romániában az új esetek diagnosztizálása nyomán megállapítható, hogy a férfiakat érintő leggyakoribb daganattípusok a tüdő-, a vastagbél, a prosztata-, a gyomor-, valamint a húgyhólyagrák, ugyanakkor a nőkkel kb. egyenlő arányban fordul elő a hasnyálmirigyrák. Az elhalálozás szempontjából is nagyjából ez a sorrend állítható fel. A nőknél a leggyakrabban előforduló daganattípus a mellrák, majd a vastagbélrák, valamint a méhnyakrák, majdnem ugyanolyan arányban. Ezt követi a tüdő- és a petefészekrák.
– Az előrejelzések szerint több lesz az elkövetkező években a rákos megbetegedés, milyen okok állnak ennek a hátterében?
– Elsősorban négy prioritást kell megfogalmaznunk ebben a tekintetben. Az első a megelőzés, pontosabban a megelőzésnek a hiánya, ugyanis az EU-ban az egészségügyi költségvetésnek közel három százalékát tudjuk daganatos prevencióra költeni. Tehát a megelőzés nagyon hadilábon áll nemcsak országunkban, hanem általában az uniós országokban is. Ezért van, hogy a daganatos ellátás a becslések szerint évente 100 milliárd euróba kerül. Ez, mint mondtam, alapvetően kötődik a demográfiai változásokhoz is, ugyanis a lakosság elöregedése egy úgynevezett demográfiai hatást vált ki a daganatosstatisztikában, aminek nagyon fontos szelete az életkor. A második prioritás a korai diagnosztizálás és szűrés, mint kiemelt fontosságú tényező, több szűrőprogram bevezetése elengedhetetlen fontosságú lenne. Jelenleg országszerte egyre inkább kezd elérhetővé válni a mellrákszűrés, de ki kellenne terjeszteni a méhnyakrákszűrést, hiszen Romániában nagyon gyakori a méhnyakrák, és az elhalálozási ráta is magas. Ugyanakkor fontos lenne a vastagbél-, a tüdő- és a prosztatarák korai diagnosztizálását célzó szűrőprogramokat bevezetni. Az okok kapcsán kiemelném, hogy a szakértők szerint a daganatos betegségek mint-egy tíz-húsz százaléka esetében örökletes tényezők állnak a háttérben. Az Európai Tanács, az európai szervezetek szemszögéből tíz százalékos a genetikai érintettségű daganatos kialakulás, az Egészségügyi Világszervezet ezt húsz százalékra teszi. A többi nyolcvan százalékot pedig a környezeti tényezőknek tulajdonítja, amely hatásoknak egy része megelőzhető, a többi nem. Az európai és amerikai szakemberek legnagyobb csoportja szerint a daganatos betegségeknek mintegy negyven százaléka előzhető meg, és mindenképpen szükséges a korai diagnosztizálás és a szűrés. A megfelelő megelőzéssel, illetve ha befektetnénk személyenként 3-5-8 dollárt a daganatos prevencióba, akkor 2030-ra, egy évtizeden belül 700-800 ezer ember életét lehetne megmenteni a daganatos érintettség tekintetében. Mindenesetre, ami nagyon fontos lenne, és erre egyértelmű bizonyítékaink vannak, az a dohányzás visszaszorítása – beleértve az e-cigarettát is –, ugyanakkor a táplálkozás egészségesebbé tétele, az alkoholfogyasztás visszaszorítása, a túlsúly csökkentése, a fizikai aktivitás növelése, a hepatitisz B-oltás, valamint a humán papillóma vírus elleni vakcina univerzálissá tétele a lányok és fiúk körében egyaránt, a túlzott napozás, és a szolárium elkerülése, illetve a különböző karcinogén hatások csökkentése például a munkahelyeken. Mindezek azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a daganatos érintettség növekedőben van. Többtényezős valóságról van szó, ugyanakkor el kell fogadnunk azt is, hogy nagy arányban a véletlen is közrejátszik.
– Mi a célja az európai rákellenes tervnek, és konkrétan mit fog tartalmazni (gondolok itt az egyes érintett területekre, pl. a megelőzéstől a diagnosztizáláson át a rákos betegek egészségügyi ellátásáig)?
– Hogy pontosan mit fog tartalmazni, az az idei év végén fog egyértelműen kiderülni, viszont a prioritásokat nagyon jól ismerjük már. A prioritások, a kulcsmondatok a következők: a polgárok, mi, az unió lakosai is tehetünk – és tennünk is kell – a rák legyőzése érdekében, nem csak arra kell várnunk, hogy a kormányok, az egészségügyi rendszerek majd megoldják a problémát. A jelmondat: Emberek a páciensek előtt. A másik megközelítés az, hogy az egészség mindenféle politikának a része kell legyen, az európai ráklegyőzési terv követni fogja, és összhangban kell legyen az Európai Bizottság más terveivel és prioritásaival; ilyen például a szociálpolitika, a környezet- és éghajlatváltozás, a digitális átalakulás, az élelmiszer- és táp- lálkozáspolitikai program az egészséges táplálkozás végett, az új gyógyszergyártási biztonsággal kapcsolatos stratégiák – ezek mind összekapcsolódnak. A prioritások között a megelőzés, a szűrés és korai diagnosztizálás mellett a minőségi kezelés és ápolás is szerepel, és itt talán az egyik legfontosabb üzenet, hogy a multidiszciplináris onkocsapat hiányában nem beszélhetünk minőségi onkológiai ellátásról, ez pszichoonkológia nélkül nem létezik. A pszichoonkológia alapfeltétel, és természetesen szerepel az európai ráklegyőző tervben.
A negyedik tényező, ami szintén prioritásként van megfogalmazva benne, az a túlélők és a daganatos érintettet támogató gondozóknak az életminősége. Ez különösképpen fontos, ugyanis itt rokkantsági juttatásokról is beszélünk, nem csak életminőségről.
– Az utóbbi évek során történt-e előrelépés Romániában a rákos betegek lelki gondozása terén?
– Sajnos nem jelentős; nagyon apró és nagyon lassú lépések történtek. Ami apró pozitívum, hogy az elmúlt húsz évben Romániában a daganatos diagnózis húsz százalék körül volt, például 2006-ban a betegek kb. 18-20 százaléka nem tudta a daganatos diagnózisát, mert nem mondták meg neki az orvosok. Ez a szám 2013-2014-re jelentősen csökkent, 8 százalék körül volt. Sajnos a mai napig a daganatos páciensek mintegy fele klinikai depresszióban szenved, szorongásos tüneteket él át, az életminősége testi, társas, illetve érzelmi szempontból is nagyon alacsony. Többségük nem találkozik a lelki támogatás formáival, az országos jelentőségű onkológiai intézményekben kevesebb mint húsz pszichológus dolgozik jelenleg Romániában. Ez a helyzet akkor fog talán változni, ha Romániának lesz egy országos rákellenes terve, amire ígéret ugyan volt 2016-ban, de sosem lett belőle hivatalos dokumentum, valószínűleg valahol porosodik az egészségügyi minisztériumban. Egyes értesülések szerint európai uniós források bevonásával szeretnének egy onkológiai mestertervet összeállítani Romániában.
Március elején zárult le az első konzultációs időszak, amikor a lakosság nagy többsége hozzászólhatott az európai rákellenes tervhez. Miután ez az év végéig elkészül, intézkedések következnek 2021-től, amelyek a tagállamok intézkedéseit támogatni fogják prevenció, diagnózis, kezelés, túlélés és palleáció terén. Jogalkotási intézkedések is lesznek, és előreláthatólag tíz év múlva lesznek érezhetők a tervbe foglalt intézkedéseknek a hatásai.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
