A politika milliárdos számlái
2012-07-10 15:19:17
- Benedek István
Szinte naponta hallani a közelmúlt közéleti viharai közben, hogy a hatalmi harc komolyan megsarcolja az adófizetőket, hiszen a politikai csatáknak a gazdasági fejleményekre is komoly hatásuk van.
Szinte naponta hallani a közelmúlt közéleti viharai közben, hogy a hatalmi harc komolyan megsarcolja az adófizetőket, hiszen a politikai csatáknak a gazdasági fejleményekre is komoly hatásuk van. Az egyik tekintélyes gazdasági napilap frissen készült elemzése szerint az idei esztendő politikai fejleményei, a két kormányváltást és az államelnök múlt heti felfüggesztését ide értve, mintegy kétmilliárd eurójába kerülnek elsősorban a köznapi adófizetőnek.
Lassan már fel sem kapjuk a fejünket az euró drágulását ecsetelő hírek hallatán. A kontinentális valuta lejhez viszonyított árfolyama az év elejétől közel 5%-kal emelkedett, ami nagyobb az infláció mértékénél, és a semmivel tette egyenlővé a bankok lejbetéteseinek megtakarításait. Ennél is több kárt okozott az euróhiteleseknek, akiknek emiatt a havi törlesztő-részletei emelkednek. De gyakorlatilag mindenki közvetett kárvallottja az árfolyamváltozásnak, mert az euró drágulásával egyenes arányban minden importtermék ára emelkedik.
A politikai cirkusz kétmilliárd eurós terhe a szakértők szerint egyértelműen a belföldi fogyasztásból vevődik ki, ami újabb gondokat okoz. Mivel az exportőrök termékei iránt egyre kisebb a kereslet, mert a felvevőpiacuknak számító európai országokat is sújtja a válság, a román gazdaság motorját a fogyasztás növekedése pörgethetné fel – innen hiányzik nagyon az a bizonyos kétmilliárd.
De a közéleti botrányok más közvetett károkat is okoznak az országnak és adófizetőinek. Említettük már lapunkban, hogy a külföldi befektetők tanácsa is aggódik a politikai fejlemények miatt. Ez a szervezet többek között a román gazdaságba befektető 130 nagyvállalkozót tömöríti. Akik, ha terveztek az idén komoly beruházást itteni érdekeltségeikben, nagy valószínűséggel megvárják a kedélyek lenyugvását. Arra csak tippelni lehet, hogy az esetleges tervezett beruházások átmeneti vagy végleges halasztása mekkora mínuszt jelent munkahelyekben és állami bevételekben. Szintén nehéz pontosan számszerűsíteni, hogy a nemzetközi pénzvilág szemében való hitelvesztés mekkora veszteségeket okoz, de az biztos, hogy a gyakorta emlegetett negatív minősítések az esetleges külföldi hitelek növekvő kamatait jelenthetik.
További gondot jelent a román gazdaságnak, hogy az európai pénzalapok lehívása is sokkal gyengébben halad a tervezettnél. Még a Boc-kormány reménykedett abban, hogy a pályázati alapokból az idén 3,5 milliárd eurót sikerül lehívni, ezzel szemben az év első felében 700 millióra futotta a román pályázati hatóságok erejéből. Így az eredeti célirányzatot aligha sikerül teljesíteni, főleg ha figyelembe vesszük azt is, hogy az alapokat kezelő hatóságoknál a kormányváltások vezetőváltásokkal is járnak, aminek elkerülhetetlenül negatív hatása van a munka gördülékenységére, ráadásul a politikai cirkusz az uniós hatóságok országot elmarasztaló intézkedéseit is kiválthatja. Igen sokba kerül tehát az adófizetőknek a politikum hatalmi komédiája, amiért az őszi választásokon lehet majd benyújtani a számlát a választói tiszteletre egyre kevésbé méltó közszereplőknek.
