Péntekig döntenek az Oroszország elleni új uniós szankciókról
Az Európai Unió tagállamainak kormányai péntekig döntenek az Oroszország elleni új szankciókat tartalmazó csomagról.
Az Európai Unió tagállamainak kormányai péntekig döntenek az Oroszország elleni új szankciókat tartalmazó csomagról – közölte kedden az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt Brüsszelben Federica Mogherini, az EU soros elnöki tisztét betöltő Olaszország külügyminisztere, akit a tagállami csúcsvezetők az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztségre jelöltek.
Hétfőn és kedden megbeszéléseket folytattak az uniós tagállamok nagykövetei, az Európai Bizottság pedig szerdáig terjeszti elő a véglegesített javaslattervezetet, amelyről péntekig döntés születik majd a tagállamok részéről – mondta Mogherini.
A bizottság négy területet, az energia-, illetve védelmi szektort, a kettős felhasználású cikkek forgalmát, illetve a pénzügyi területet magában foglaló bővített szankciós csomag összeállítására készül – fűzte hozzá az olasz miniszter.
Diplomáciai források szerint az új korlátozó intézkedések egyike az lehet, hogy megtiltják az európaiaknak orosz államkötvények vásárlását. Ezzel azt kívánják nehezíteni, hgy Moszkva piaci feltételek mellett tudja finanszírozni kiadásait. Az új szankciós lépéseket elképzelhetőleg össze fogják hangolni a világ hét legnagyobb ipari államát tömörítő csoport, a G7 szintjén is – mondta egy diplomata. Oroszország továbbra is fontos szerepet játszik mind regionális, mind pedig globális síkon, az EU-nak azonban nem stratégiai partnere a továbbiakban – vélekedett Mogherini. A kapcsolatok ilyetén befagyasztása nagyrészt Oroszországon múlott – mondta, hozzáfűzve, hogy talán valamikor a jövőben Moszkva a stratégiai partneri státus visszaszerzése mellett dönt majd.
Az Oroszországgal határos kelet-európai országoknak biztosítékokat kell kapniuk arra, hogy „nem csupán üres szólam” a védelmükre vonatkozó NATO-kötelezettségvállalás – jelentette ki a parlamenti bizottság előtt Mogherini. „Mindannyian egyetértünk abban, hogy nem lehet katonai megoldása az ukrajnai válságnak. Ugyanakkor az észak-atlanti szövetség kelet-európai tagállamainak, a NATO összes, Oroszországgal határos tagjának tudnia kell, hogy a NATO alapító kormányának a kollektív védelemről szóló ötödik cikke nem puszta írott malaszt, és igenis vannak olyan eszközök, amelyek alkalmasak ezen országok biztonságának a szavatolására – hangsúlyozta a miniszter, akinek az uniós kulcstisztségre történt kijelölése kapcsán néhány keleti tagállamban amiatt aggódtak, hogy az olasz politikus korábban túlzottan is engedékeny hangnemet ütött meg Oroszországgal szemben. Egyes keleti EU-, illetve NATO-tagállam mind nyugtalanabbul figyeli a fokozódó orosz agresszivitást és az orosz beavatkozást a nem NATO-tag Ukrajnában.
Az aggályokra válaszul Federica Mogherini kijelentette: a fő kérdés az, hogy az EU miként támogatja a Kijevben zajló demokratikus folyamatokat, és milyen lépéseket tesz a kelet-ukrajnai katonai konfliktus politikai síkra terelése érdekében.
A NATO – amelynek Olaszország is tagja – csütörtökön és pénteken tart csúcstalálkozót Nagy-Britanniában. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára a kétnapos NATO-csúcstalálkozó előtt arról beszélt, hogy az erősödő orosz katonai fenyegetés miatt a szövetségnek fokoznia kell jelenlétét Kelet-Európában.
