Látszólag jó hír, ha a nemzetközi hitelezők küldöttségének látogatása azzal zárul, hogy jövőre mérsékelt kincstári béremelést szellőztetnek meg a második félévre. Azonban hasztalan lenne előre inni a medve bőrére, mert ugyan egyes makrogazdasági mutatók biztatóak, ám egy nagyon fontos dologban semmi jelét sem látni a válság végének.
Látszólag jó hír, ha a nemzetközi hitelezők küldöttségének látogatása azzal zárul, hogy jövőre mérsékelt kincstári béremelést szellőztetnek meg a második félévre. Azonban hasztalan lenne előre inni a medve bőrére, mert ugyan egyes makrogazdasági mutatók biztatóak, ám egy nagyon fontos dologban semmi jelét sem látni a válság végének.
Nem statisztika, hanem száraz valóság, hogy az utóbbi négy évben több mint hatszázezer munkavállaló maradt állás nélkül. Az aktív lakosság foglalkoztatottsági hányada idén januárban ért el történelmi mélypontot, és ez a mutató azóta sem volt hajlandó számottevően javulni. Még úgy sem, hogy az emlékezetesen nagy vitát kavart új munkatörvénykönyv megalkotásának szükségét is az állásteremtéssel magyarázták, és jó fél éve gyakorlatilag nincs nap a munkahelyek létesítése mellett kardoskodó politikusi nyilatkozat nélkül. Az előbb említett új jogszabállyal az eddigi adatok szerint felszínre hozott mintegy 43 ezer feketeállás a megszűnteknek csak töredéke. Eredménynek tűnik, ám ha hozzávesszük, hogy szakértők szerint még másfél milliósnál nagyobb a feketén dolgozók tábora – van valóságalapja az ilyen vélekedésnek, hiszen a földrész egyik legalacsonyabb munkanélküliségi hányadával „rendelkezik” az adatok szerint országunk –, menten kiderül, hogy szalmalángnál nem több.
A válság kezdete óta adós a politikum egy olyan gazdaságélénkítő csomaggal, amely egy megreformált munkatörvénykönyvvel együtt kellett volna kenyeret adjon ennek a nagyvárosnyi tömegnek. Legális munkahelyeket, mert az ezek nyomán beszedett adók jelentik az állami bérek és nyugdíjak anyagi fedezetét. Ha az aktív korúak foglalkoztatottsága szempontjából elértük volna a válság végét, azaz a krízis következtében munka nélkül maradottak ismét hivatalosan fizetett alkalmazottak lennének, talán volna reális alapja a jövő évi béremelést szellőztető híreknek. Így inkább a kampány előszele fedezhető fel a hátterükben, miközben a meglévő kevés aktív munkavállalónak amiatt is fájhat a feje, hogy az adott esetben emelkedő költségvetési bérhalmaz mellett nemsokára a kormány válságkezelés címén már felvett húszmilliárd eurós hitelét is kezdheti törleszteni.
