Olimpiai érmek a gazdasági állapot függvényében

A Goldman Sachs befektetési bank nemrég tette közzé a 2012-es londoni olimpiai játékok kapcsán készült elemzését, amelyben a világ legismertebb sporteseményén szerzett érmek megoszlását igyekezett gazdasági tényezőkkel megmagyarázni.

A Goldman Sachs befektetési bank nemrég tette közzé a 2012-es londoni olimpiai játékok kapcsán készült elemzését, amelyben a világ legismertebb sporteseményén szerzett érmek megoszlását igyekezett gazdasági tényezőkkel megmagyarázni. Hogy ez mennyire légből kapott elemzés, azt majd nagyjából öt hét múlva eldönthetjük, azonban érdemes áttekinteni, hogy a Goldman Sachs szakértői mire jutottak, s ennek kapcsán hány aranyérem vár Magyarországra és Romániára.

Az első számú kérdés az, hogy – az egyéni készségeken, mentális teljesítményen és a sikervágyon túl – mely gazdasági változók hatnak az olimpiai sportolók teljesítményére. Az elemzés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a nagyobb nemzeti össztermék (GDP) hosszú távon több érmet hozott. A trend egyértelmű: leegyszerűsítve a gazdaságilag tehetős országok nyerik az olimpiai érmek nagy részét. S ez az éremkoncentráció 2008-ban még erősebben igaz volt, hiszen a több mint ezer kiosztott érem felén mindössze tíz ország osztozott.

A kutatók összeállították azokat a gazdasági mutatókat, amelyek befolyásolhatják egy-egy ország olimpiai érmekben mért teljesítményét. Az első ilyen modellben változóként szerepelt az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP/fő), egy kategoriális változó (vagyis igen/nem-mel kódolható): házigazda vagy sem az adott ország (amennyiben rendező ország, akkor az érmek száma máris növekedik), illetve egy ugyancsak kategoriális változó, ami a piaci fejlettséget értelmezte (fejlettnek számít az adott ország vagy nem). Egy másik modellben a piac fejlettségét kategoriálisként mutató változó helyére az állam demokratikus berendezkedését hozták be. A harmadik esetében pedig a GDP/fő mutató négyzetét, vagy egy ország-specifikus, illetve időszak-specifikus változót kreáltak. Az eredmények meglehetősen intuitívek lettek, ugyanakkor néhány finomhangolás mellett az egy főre eső jövedelem szoros összefüggést mutatott a megszerzett érmekkel.

Az így kialakult modellből vezették le, hogy az olimpiai játékokon való szereplést befolyásoló tényezők: a politikai stabilitás (nem tévesztendő össze a demokráciával, amely teljesen más ismérvek szerint azonosítható, hiszen egy diktatúra is lehet politikailag stabil rendszer), valamint a mikroökonómiai környezet (a vállalkozói költségek, urbanizációs fok, szabadalmak stb.). Továbbá jelentős befolyással bír az emberi tőke (iskolázottság, várható élettartam) és a technológiai környezet (például: mobiltelefon-penetráció, személyi számítógép elterjedtsége, internet-kapcsolat vagy biztonsági szerverek). Ugyanakkor kiderült, hogy kevésbé befolyásoló tényezők a makrogazdasági feltételek (külföldi befektetések, gazdasági kitettség stb.).

Az ezek alapján összeállított táblázat első tíz helyezettje között van:

1. a világ legfejlettebb hét országát tömörítő G7 csoport öt tagja (a házigazda Nagy-Britannia, a sportnagyhatalom Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Olaszország),

2. két ország a feltörekvő BRIC-csoportból (Kína és Oroszország, a rövidítés e két országon kívül Brazíliát és Indiát rejti még),

3. Dél-Korea az úgynevezett N11-es csoportból (ezt az országcsoportot a Goldman Sachs csoportosítása alapján az a 11 feltörekvő ország alkotja, amely jelentős befolyással bír a globális termelésben: Banglades, Dél-Korea, Egyiptom, Indonézia, Irán, Mexikó, Nigéria, Pakisztán, Törökország és Vietnam), valamint

4. két ország a feltörekvő csoportból (Ausztrália és Ukrajna).

A Goldman Sachs elemzése szerint Magyarország 4 aranyéremre és további 7 éremre számíthat Londonban. Ez egy arannyal több, mint a négy éve Pekingben megszerzett érmek összessége. Ugyanakkor Románia eggyel kevesebb aranyra (a pekingi 4-hez képest 3), de ugyanakkor eggyel több ezüst- vagy bronzéremre számíthat, összességében 9 éremmel térhetnek haza a versenyzők. A pénteken kezdődő londoni olimpián a sportolók mindezt megcáfolhatják, bizonyítandó, hogy nem minden írható le gazdasági modellel.