Nyárádgálfalva

Becsengetésre elkészül a korszerűsített nyárádgálfalvi iskola

Egy-, majd kétsávos úton kanyargunk a szép, szelíd dimbes-dombos Nyárádmentén, ahol az érett sárga, a zöld és a barna gazdag árnyalataiban pompázik a táj. Műemlék templomok mesélnek a múltról, sok századot megélt haranglábakkal, korszerűsödő iskolaépületek biztosítják a legjobb feltételeket a tanuláshoz. Ennél szebb lakhelyet nem is találhat ember magának, mégis elfogyóban van a kissé távolabb, másutt az egymás szoros ölelésében fekvő falvak lakossága, amelyek Gálfalva községet alkotják Nyomáttól, Nyárádszentlászlón, Szentháromságon, Kis- és Nagyadorjánon át egészen Bedéig. Átfogni valamennyit, minden hírről beszámolni nem elegendő egy újságoldal, ezért csak néhányat ragadunk ki a látottak-hallottak közül.

Polgármester nyolc mandátumon át 

Karácsony Károly polgármestert hol az RMDSZ színeiben, hol függetlenként nyolc mandátumon át választotta újra a község lakossága. Így a megye községvezetői között ő tartja a rekordot a polgármesteri tisztségben betöltött évek számát illetően. 

Amikor a nyolc mandátum megvalósításairól, és azok közül is a legeslegfontosabbról érdeklődöm, azt válaszolja, hogy véleménye szerint nincs legfontosabb, mert nem lehet mérlegre tenni mindazt a változást, ami az elmúlt években történt.   Ami szembetűnő az arra járó számára, hogy a központi iskolában javában folyik a munka. Szeptember 5-re befejezik a gálfalvi Szentiváni Mihály Általános Iskolának, a község központi tanintézményének a bővítését és korszerűsítését – ígéri a polgármester. A község négy iskolájában működik 0–IV. osztály, a felső tagozatos diákok ötödik osztálytól a községközpontba járnak. Amíg az épületben dolgoztak, a szentháromsági iskolában folyt az oktatás, ősztől a felsősök visszaköltöznek Gálfalvára, és rá sem ismernek iskolájukra. 

A legfontosabbak közül említi, hogy az egyházak visszakapták az ingatlanjaikat, de ennek csak az egyik szeme tud örülni, mert az épületek felújítása nem történt meg. 

A Gálfalva egyik utcájának visszaminősített Szentlászló az országban elsőként kapta vissza a státusát és a nevét mint falu, amiben Kerekes Károly parlamenti képviselő volt a segítségükre. 

A községet behálózó aszfaltúttal a kisebb falvakat „bekötötték az életbe” Nyomáttól Adorjánig, Szentlászlótól Szentháromságig. Az út mentőöv lehet az elnéptelenedő Adorján számára is, ahol 24-re apadt a helybeliek száma, és egyre inkább hétvégi pihenőfaluvá alakul. Bedében pedig a Solidaris Egyesület oktatási és nevelési központja tölti meg élettel a települést, amikor a tevékenységeket, táborokat szervezi. 

Visszatérve az iskolához, újrafedték az épületet, belső illemhelyeket alakítottak ki, a két óvodai csoport termét elválasztották, újraszerelték a villany- és az informatikai hálózatot, az épület új szárnnyal bővült, amelyben kazánházat, két osztálytermet és egy bemutatótermet alakítottak ki a településfejlesztési program (PNDL-2) keretében. Folyamatban van az információs és technológiai infrastruktúra bővítése, okostábla felszerelése minden osztályteremben. Júliusban a Győr-Sopron megyei testvértelepülésük, Kunsziget egy osztályterem berendezésével ajándékozta meg az iskolát. 

A pedagógusok közül három óvónő és négy tanító lakik helyben, a többi pedagógus ingázik, ezért az utazással járó költségek nagy terhet rónak a helyhatóságra – jegyzi meg érdeklődésünkre a polgármester. Ebből kiindulva úgy véli, hogy nagyobb beleszólásuk kellene legyen a pedagógusok kihelyezésébe, áthelyezésébe, ha az ingázási költségeket nekik kell megtéríteniük. 

Az PNDL 1-es program keretében készült el az aszfaltút Nyomáttól Adorjánig. A további terv a község összes utcájának a leaszfaltozása. Két-három évig gyűjtötték a saját jövedelmükből származó pénzt, abból építették fel a gálfalvi és a szentháromsági ravatalozót – derül ki a továbbiakban. 

Jelenleg uniós pénzből a vízügyi vállalatnál készülnek az előtanulmányok az ivóvíz bevezetésére és a szennyvíz elvezetésére. A fővezetéket a községközpont főútján már lefektették, és állítólag a jövő évben hirdetik meg a versenytárgyalást a többi munkálatra. Addig a kutakból kell megoldani a vízhasználatot, két bő vizű községi kút és egy forrás segít ebben. 

Gálfalva volt a második az országban, ahol a LED-es közvilágítás megvalósult, és folytatódik a korszerűsítése, valamint egy elektromos töltőállomás kialakítása. 

Felújítják a bedei művelődési házat, ugyanott híd építését tervezik, folyik a szentháromsági művelődési ház újrafedése, tervezik a polgármesteri hivatal energetikai rendszerének a felújítását. A Leader kistérségi társulás keretében munkagépeket szeretnének vásárolni – tájékoztatott Karácsony Károly, aki ottjártunkkor a Szentlászló községek baranyaszentlászlói találkozójára készült azzal a szándékkal, hogy jövőre vállalják a házigazda szerepét a lovagkirály nevét viselő települések találkozóján. 

Végül a népszámlálásról kérdezem. Mint elmondja, körülbelül 80 százalékban történt meg a lakosság összeírása, az utolsó számbavételkor 2690 volt a lakosság száma, manapság 10-15 százalékos csökkenéssel kell számolni. 

A legjobb tárgyi feltételek

Kétszázharminchat diák

Somodi Matild biológia szakos tanárnő január 17-től vette át a gálfalvi Szentiváni Mihály Általános Iskola vezetését. A község központi iskolája fogja át az összes tanintézmény tevékenységét, diákjaik száma 236, minden pedagógusuk szakképzett. 

Az elemi osztályokat igyekeztek minden településen megőrizni, Szentháromságon egy óvodai csoport működik 16, és két összevont osztály 28 diákkal, két tanító vezetésével. Szentlászlón egy óvodai csoport van 12 gyermekkel és egy összevont elemi osztály 18 diákkal. Nyomáton egy óvodai csoport működik 10 gyermekkel és egy összevont elemi osztály 11 diákkal, az előbbit egy „óvó bácsi”, a nagyobbakat egy „tanító bácsi” irányítja. A gálfalvi két óvodai csoportba 31 gyermeket írattak, az alsó tagozatra 25-öt. Ötödik osztálytól a központi iskola gyűjti össze a diákságot, immár különálló osztályokban. 

Az igazgatónő a polgármesterhez hasonlóan kiemeli, hogy sok városi tanintézmény megirigyelhetné azokat a tárgyi feltéteket, amelyeket az iskola biztosít, valamennyi osztályteremben lesz érintőképernyős okostábla, és ezen a héten Szentlászlón és Nyomáton is minden diák megkapta a táblagépet, ugyanis 106-ot osztottak ki, ahol még hiányzott. Jóérzésű, segítőkész tanulóik vannak, a nyolcadik osztály nyolc végzőse közül öten vettek részt a képességfelmérő vizsgán, három eleve szakképző iskolába iratkozott. A vizsgán ketten értek el olyan általánost, amellyel bejuthatnak valamelyik elméleti líceumba, a másik két diák a választott szakot tanulhatja. 

Alső tagozatos diákjaik jól szerepeltek a különböző vetélkedőkön, ahol magyarból és matematikából országos és megyei díjakat nyertek, a gálfalvi negyedikesek a nyíregyházi környezetismereti vetélkedőn végeztek a harmadik helyen, a gálfalvi hetedik és nyolcadik osztályos tanulók csoportja technológiából kapott elismerést. A tanításon kívül sok iskolán kívüli tevékenységet szerveznek, tánccsoportja és futballcsapata is van az intézménynek. Az összevont, úgynevezett szimultán oktatás az igazgatónő szerint előny is lehet, hiszen a tapasztalatuk az, hogy sok főiskolát, egyetemet végzett szakember, orvos, mérnök, pedagógus, egészségügyi asszisztens került ki ezekből az osztályokból. 

Az Árpád-kori templom üzenete

Közösségi élet az átalakuló kicsi faluban 

Dinamikus fiatal lelkész fogad a nyomáti unitárius parókián. Régi vágyam, hogy bepillantsak az utak metszőpontjában álló templom szinte mesebeli kicsi „haranglábas” épületébe, amely testvéri összefogásban a hasonlóan épített református templommal századok terhét, üzenetét, hangulatát hordozza. 

Mennyi örömöt, bánatot, mennyi reménységet és csalódást láttak a 13. században épült öreg falak, a szinte miniatűr templomhajó, amely inkább csak egy biztos kis csónak az idők háborgó vizein. És mégis, kicsiségében és egyediségében annyira szeretnivaló, hogy meghódította egy fiatal lelkész szívét is. Aki az egyszerű, már jócskán megkopott festett kazettás mennyezet alatt, melyet a felirat szerint Kováts Peter asztalos tzinált 1753-ban, az asszonyok által készített varrottasokkal szépen feldíszített kicsi templomban hirdeti az igét. Ahol sajnos még hallgat Kolonics István orgonakészítő mester 170. hangszere, ami nagyon megérett a felújításra, hasonlóképpen a nyárádszentlászlói templom orgonája is. Énekvezér nincs, a kicsi gyülekezetek anyagilag nem tudják fenntartani. 

Szilágyi Szilamér unitárius lelkész, aki tíz évet Kolozsváron élt, majd a székelykeresztúri unitáriusok szinte városrésznyi környezetében töltötte a segédlelkészi időt, három éve szolgál az Árpád-kori templomban, amely katolikusból a 16. század közepén vált unitáriussá. Ő viseli gondját a 40-60 lelkes nyomáti, a 60-80 lelkes szentlászlói és a 30 lelkes demeterfalvi gyülekezetnek. Bevallása szerint fontos számára, hogy a falvak lakóiban még él a tisztelet a hagyományok iránt. 

Az utcára kontyolt helyi hagyományos építésű házakhoz hasonló a parókia épülete is, amelynek verandáján beszélgetünk. A vályogház falai lélegeznek, tájolása kelet-nyugati, ezért éppen abba a helyiségbe süt be a nap, ahol a ház lakói szokás szerint tartózkodnak – jegyzi meg a lelkész. 

– Nyomát egy elvarázsolt kicsi hely, ahol az egyháziak szerint nem igazán tud megmaradni a lelkész, de kiderült, hogy ami a legkisebb, az nem jelent mindig hátrányt. A gondnokkal azon törtük a fejünket, hogy miképpen lehet megmenteni a gyülekezetet és az üresen álló házakat. Mivel mindössze 15 kilométernyire van Marosvásárhelytől, megszületett az ötlet, hogy keressünk olyan családokat, akik ki akarnak költözni a városból falura, és újra akarják gondolni az életüket a tájba illeszkedő környezetben. Ismerőseim körében népszerűsítettem, hogy Nyomáton vannak eladó házak jó árban. Színészek, zenészek, informatikusok vásárolták meg, és állandóan vagy időszakosan itt laknak a faluban. Egyre több fiatal család keresi a házakat, hiszen újra reneszánszát éli a vályogból való építkezés – mondja többek között a lelkész, akinek meggyőződése, hogy nem föltétlenül új dolgokat kell kitalálni. A falu azáltal kezd egyre vonzóbbá válni, hogy gyakoriak a közösségi rendezvények, a jeles napokra, az ünnepekre való készülődés, ami a nagyoktól a kicsikig minden korosztályt megmozgat. A helybeliek elmondása alapján igyekeznek követni az elődök szokásait, amelyek mögött tartalom van, az adventi koszorú készítésétől a húsvéti fenyőágazásig, a népi játékokig, a húsvéti bálig. A lelkész fontosnak tartja a gyermekekkel való szórakoztató és hasznos foglalkozásokat a gyermeknapi rendezvények, táborok során, amelyekre a veranda párkányán sorakozó színes, vidám festett kövek emlékeztetnek.