A megújulás biztonságos tere
A szebbik és gyengébbik nemként egyaránt emlegetett társadalmi kategória értékeinek, tudásának kibontakozását szeretné segíteni, a személyes és szakmai fejlődésben is utat mutatna az idén januárban alakult Nők Marosvásárhelyért Egyesület, amelynek első – húsvétra hangoló – rendezvényére április 12-én, szombaton kerül sor a várban. A közösségformáló szándékkal született kezdeményezésről Márton-Zólyomi Annamáriával, az egyesület alelnökével beszélgettünk.
– Hogyan kezdődött ez a történet?
– Kezdetben egy baráti társaság voltunk, amelyben megfogalmazódott az igény, hogy tegyen valamit a közösségért. Ezt a szándékot gyakorlatba is ültettük különböző egyesületek égisze alatt. Húsvétinyuszi-váró, mikulásos és egyéb rendezvények szervezéséből vettük ki a részünket, sok mindent kitaláltunk és megvalósítottunk, de sosem volt a szóban forgó program teljesen a miénk. Tizenkét év telt el így, és most úgy éreztük, ideje, hogy lépjünk egy nagyot, és létrehozzuk a saját egyesületünket, amelyben mindenben a miénk a döntés joga. A kezdeti célunk nem változott, ez pedig nem más, mint a nők megerősítése, az önbizalmuk növelése, a kibontakozásukhoz szükséges tér biztosításával az életük megváltoztatása. A nők azok, akik a jövendő társadalom emberpalántáiból – orvosaiból, jogászaiból, tanáraiból – embert fognak faragni, ezért rendkívül fontos megadni nekik a lehetőséget, hogy minden téren fejlődjenek.
– Beszéljünk egy kicsit az egyesület logójáról.
– Ez egy kör, ami a nők egységét, védelmét, összetartozását jelképezi. Azt a gondolatot is visszatükrözi, hogy nők a társadalom szövetének élő alkotóelemei, de ugyanakkor formálói is. Mindenhol jelen vannak – még ott is, ahol nem látszanak –, nevelnek, tanítanak, gyógyítanak, vállalkoznak, vezetnek, közösséget építenek.
Egészség, jog, oktatás képzésekbe csomagolva
– Milyen tevékenységek szervezése szerepel a Nők Marosvásárhelyért Egyesület tervei között?
– Három nagy terület – az egészségügy, a jog és az oktatás – köré csoportosítjuk a programjainkat. A 13 fős csoportunkban egyebek mellett orvos, jogász és közgazdász is van, így megfelelő tapasztalattal rendelkező szakemberek tartanak majd képzéseket a célközönségünknek. Emellett családbarát közösségi eseményeket és különféle gyermekprogramokat, játszóházakat is szerveznénk, továbbá jótékonysági bálokat is, amelyekre korábban is volt már példa.
– Tapasztalatai szerint melyek azok a területek, ahol a leginkább segítségre van szükségük a nőknek? Egyáltalán milyen ma nőnek lenni Marosvásárhelyen?
– Annyira rohanó világban élünk, hogy muszáj folyamatosan fejlődnünk ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a társadalmi elvárásokkal. Úgy látom, hogy egy nőnek manapság rendkívül kevés énidő jut, éppen ezért úgy képzeljük el a rendezvényeinket, hogy azok egyszerre legyenek közösségépítőek, ugyanakkor tanító jellegűek is. Szerintem a marosvásárhelyi nőknek nagy szükségük van egy olyan helyre, ahol a mindennapjaikban hasznosítható és a gyerekeiknek is átadható tudásanyaggal gazdagodhatnak, és emellett jól is érzik magukat. Nem kis kihívás felkelteni az érdeklődését azoknak a nőknek, családanyáknak, akiknek megvan a munkahelyük, illetve a szűk baráti körük, és nagyon nehezen mozdulnak ki otthonról, de azt szeretnénk elérni, hogy ők is kimondottan a maguk kedvéért jöjjenek el a rendezvényeinkre. Éppen ezért a gyermekfoglalkozásainkon is meg szeretnénk őket szólítani. Amíg az önkénteseink a csemetékkel foglalkoznak, addig mi az anyukáknak elmondjuk, milyen jó lenne, ha egy kimondottan nekik szóló közösséghez tartoznának, ahol számos, őket érdeklő területen kaphatnak lehetőséget az előrelépésre.
– Soroljunk fel néhányat a tervezett előadások konkrét tematikáiból.
– Az egészségügy kapcsán szó lesz a változókorról – a júniusi előadásunk éppen erre fókuszál –, az egészséges életmódról, bizonyos betegségekről és a gyermekgondozásról, például az oltásokról is. Az interaktív, tudatosító jogi előadások a nők munkahelyi és családi helyzetét, illetve a közéleti szerepvállalását is érintik, ez utóbbira különösen fontos, hogy bátorítsuk őket. Jogi alapismereti workshopokat is tervezünk, ahol szakértők segítenek az érdeklődőknek eligazodni a különböző jogi kérdésekben, ugyanakkor tájékoztató anyagokat is készítünk majd közérthető formában. Ami pedig az oktatást illeti, életvezetési és önismereti, valamint kommunikációs és asszertivitási tréningekre és a digitális készségek fejlesztésére is sort kerítünk, ugyanakkor pénzügyi oktatásra is várjuk majd a nőket. A legelső előadásunk az oktatás témaköréhez kapcsolódik, a pályaválasztási szempontokról és a készségek fejlesztéséről, ezen belül pedig a generációs különbségekről is szó lesz benne. Az előadások természetesen ingyenesek, de adományozásra is lesz lehetőség.
– Mennyire szól mindez a férfiakhoz is, akik nélkül a női lét meghatározhatatlan fogalom?
– A Facebook-oldalunknak egy hét alatt 651 követője lett, 27%-uk férfi. Ez egyértelműen jelzi, hogy a férfiakat is érdekli, mi történik velünk. A gyermekfoglalkozásokra egyébként apukák is szoktak jönni, és rendszerint nagy türelemmel ülik végig a tevékenységet, sőt aktívan be is kapcsolódnak a tojásfestésbe vagy egyéb kézműveskedésbe.
Festett és megtalált tojások, nyuszis mozi
– Térjünk is kicsit ki a jövő szombati rendezvényre.
– Úgy gondoljuk, nagyon fontos, hogy a gyermekeink tudatába és lelkébe belecsepegtessünk valamit a múltból. Nemcsak készen lehet megvásárolni a piros tojást, hanem mi magunk is elkészíthetjük írókával, méhviasszal, úgy, ahogy az őseink. Nekünk ez nem kevés pénzbe kerül, hiszen megvásároljuk a hozzávalókat, a kész munkát pedig ajándékba adjuk a gyermekeknek, de az örömtől ragyogó arcocskák látványa mindenképpen megéri. Ugyanennyire szeretnek egyébként a kicsik gyöngyöt fűzni vagy papírdíszeket alkotni, erre is lesz lehetőség. A nagyobb gyerekek a nemezeléssel is megismerkedhetnek, emellett pompomfigurák is készülnek majd. Újdonságnak számít a húsvéti mozi, ahol kimondottan nyuszis rajzfilmeket vetítünk. A tavaly nagy sikere volt a tojáskeresésnek, ezt idén is megszervezzük, és díjazzuk a várban elrejtett legtöbb műanyag tojást megtaláló gyerekeket. A locsolóversmondó versenyünk a tavaly nem volt nagyon sikeres, de idén is sort kerítünk rá, és bízunk abban, hogy mégiscsak lesznek bátor jelentkezők.
– Melyik korosztálynak szól leginkább ez a rendezvénysorozat?
– A tavaly az óvodások és a kisiskolások voltak a legtöbben, de érdekes módon 18-20 éves fiatalok is kipróbálták a tojásfestést, és nyolcvanéves nénike is festett velünk tojást. A húsvétváró tevékenységeket idén román nyelven is meghirdettük, de tavaly is szép számban jöttek román ajkú családok is, bár akkor nem esett egybe a katolikus és az ortodox ünnep. A közösségépítésnél maradva, május 1-jén a gulyásfőző versenybe is szeretnénk bekapcsolódni, június 1-jén pedig megünnepeljük a gyermeknapot.
