Munkanélküliség és gazdasági válság

A válság negyedik évében a munkanélküliség az EU-ban megközelítette a 25 milliós létszámot. Vagyis az Eurostat májusi adatai szerint 24,87 millió ember volt munkanélküli az Európai Unió 27 tagállamában, ami 2008-hoz képest 8,5 milliós növekedést mutat.

A válság negyedik évében a munkanélküliség az EU-ban megközelítette a 25 milliós létszámot. Vagyis az Eurostat májusi adatai szerint 24,87 millió ember volt munkanélküli az Európai Unió 27 tagállamában, ami 2008-hoz képest 8,5 milliós növekedést mutat. Ez az eurózónában 11,1%-os munkanélküliségi rátának, míg az EU-ban 10,3%-nak felel meg. A legrosszabb helyzetben Spanyolország van, ahol minden negyedik állampolgár munkanélküli, de Görögországban is 20% fölötti a munkanélküliségi ráta. A legjobban teljesítő országok között van Ausztria, Hollandia, Németország és Csehország – mindenik 7% alatti munkanélküliségi aránnyal.

A súlyos munkanélküliségi problémák okaként egyre gyakrabban a megszorítások okozta csapdát hozzák fel, ugyanis az év elején hiába indult újra néhány régióban a gazdasági növekedés, a globális foglalkoztatási helyzet továbbra is aggasztó. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése szerint a pénzügyi megszorítások alkalmazása tovább mélyítette a foglalkoztatási válságot, ami hosszabb távú recesszióba tolja Európát, hiszen a foglalkoztatás nem bővül, s ezzel egy időben a fiskális pozíciók is romlanak. A munkaerő-piaci reformok és a magasabb foglalkoztatási ráta között nem egyértelmű a kapcsolat, ugyanakkor az biztos, hogy a megszorítások rontották a foglalkoztatási kilátásokat. Azok az országok, amelyek az elmúlt években megszorításokat alkalmaztak, mind-mind rosszabb helyzetben lévő munkaerőpiaccal küzdenek, mint 2007-ben. Ugyanakkor az a néhány ország, amely makrogazdasági politikájának fókuszába a foglalkoztatást helyezte, jobb gazdasági és szociális helyzetben van.

A munkaerő-piaci egyenlőtlenségek egyre inkább strukturális problémákká alakulnak, s ma már a fiatalkori munkanélküliség növekedése a leginkább aggasztó. A munkalehetőségek hiánya miatt egyre több fiatal dönt úgy, hogy elhalasztja munkába állását, vagy felhagy a munkakereséssel. Egy részük inkább tanulmányait folytatja, mások viszont szociális feszültséget gerjesztve utcai zavargásokat keltenek. Jól érzékelhető mindez az Arab Tavasz által érintett országokban is, ahol átlagosan 5%-kal ugrott meg a fiatalok körében a munkanélküliség – a térségre egyébként is magas munkanélküliségi ráta jellemző. Az EU-ban a helyzet még súlyosabb. A fejlett gazdaságokban ugyanis a fiatalokat egyre nagyobb arányban alkalmazzák valamilyen atipikus foglalkoztatási formában (részmunkaidő, határozott idejű munkaszerződés, távmunka), s így a biztosabbnak nevezhető pozícióba lépés egyre inkább kitolódik. Éppen ezért az ILO felszólította a döntéshozókat, hogy a helyzet javítása érdekében a fiatalok számára történő munkahelyteremtés politikai prioritás kell legyen. Ennek megfelelően több szükséges lépést is megfogalmaztak. Első helyen említve, hogy ahol van arra pénzügyi lehetőség, ott kiemelten fontos ösztönözni a munkahelyteremtést segítő lépéseket (a hitelezés és kedvezőbb üzleti környezet visszaállításával – akár azáltal is, hogy azon vállalatok, amelyek a megtermelt profitot nem forgatják vissza, magasabb adóterhet kapjanak). Aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és programokat kell indítani. Ilyenek lehetnek a munkáltatókat ösztönző bér- és képzési támogatások vagy adókedvezmények. Továbbá állami szinten szakképzési rendszerek kialakítása és folyamatos fejlesztése, munkanélküliek átképzése, fiatalok készségfejlesztése. A munkaerő-piaci reformok kapcsán figyelembe kell venni a fiatalok szociális védelmét is. Vagyis nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a munkahelyek minőségének javítása is cél kell legyen. S mindezen intézkedések összehangolása érdekében a tervezést, végrehajtást és nyomon követést is segítő munkaerő-piaci információs és elemzési rendszert kell kialakítani.

Bár Románia munkanélküliségi rátája kifejezetten jónak mondható (7,7%), azért nem ártana némileg odafigyelni a munkaerőpiacra, hiszen a rengeteg nyugatra távozott vendégmunkás hazatérése esetén komoly gondok merülnek fel. A mostani választási kampányban Románia sokkal inkább a politikai ellenfelek egymás közötti, végzetesnek ígérkező harca bontakozik ki, mintsem az előremozdító lépések meghozatala. November után talán már késő lesz…