Mérsékelt kiadásnövelést javasolnak az EU-tagországok
Megállapodásra jutottak az Európai Unió tagországai a jövő évi EU-költségvetésre vonatkozó közös álláspontjukról. Eszerint a tagállamok kormányait képviselő Tanács az Európai Bizottság 6,8 százalékos kiadásnövelési javaslatához képest csak 2,79 százalékot tart indokoltnak.
Megállapodásra jutottak az Európai Unió tagországai a jövő évi EU-költségvetésre vonatkozó közös álláspontjukról. Eszerint a tagállamok kormányait képviselő Tanács az Európai Bizottság 6,8 százalékos kiadásnövelési javaslatához képest csak 2,79 százalékot tart indokoltnak.
A tagországok álláspontja szerint jövőre az uniós költségvetés kifizetései 132,7 milliárd euróra rúgnának, szemben a büdzsétervezetet készítő végrehajtó testület 138 milliárd eurós elképzelésével.
Az uniós hagyományoknak megfelelően az EU-büdzsé tervezetét az Európai Bizottság készíti el tavasszal, majd ősszel a tagországok kormányainak képviselőből álló Tanács és az Európai Parlament hagyja jóvá. Miután a tagországok közös álláspontja most megszületett, még az EP-vel kell megállapodásra jutni a számokról. Erre a ciprusi elnökség keddi közleménye szerint novemberben kerülhet sor.
Az Európai Bizottság illetékese, Janusz Lewandowski a tervezetet még áprilisban bemutatva hangoztatta: az első látásra meglepően magasnak tűnő növelés az EU korábban vállalt kiadási kötelezettségeinek fedezésére szolgál. Jövőre ugyanis befejeződik egy hétéves költségvetési időszak (2007-2013) az unióban, és emiatt felhalmozódnak a kifizetési esedékességhez érkező pénzügyi kötelezettségvállalások. A korábban lekötött kötelezettségvállalásokból eredő többletet nem számítva a bizottsági tervezet csak az inflációnak nagyjából megfelelő, 2 százalékos kiadásemelkedést tartalmaz.
A tagországok miniszteri tanácsában kedden véglegesített álláspont szerint az abban szereplő – a bizottságétól eltérő – számok „egyszerre teszik lehetővé a nemzeti költségvetések fölösleges terheinek elkerülését és a növekedést segítő intézkedéseket”.
A tanácsi álláspont szerint jelentősen emelkednének a növekedés ösztönzését szolgáló uniós kiadások, de csökkennének például az unió külpolitikai feladataival kapcsolatos terhek.
A jövő évi költségvetés vitája összefügg az azt követő hétéves, 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó keretköltségvetésről folytatott eszmecserével, amely a tervek szerint ebben a félévben ér záró szakaszába, és decemberre elvezethet a megállapodáshoz.
