Külföldön terjeszkednek a kínai nagybankok
Több nagy kínai bank is külföldi terjeszkedést jelentett be az elmúlt hetekben, amely a kínai sajtójelentések és a banki szakértők szerint egy hosszú távú expanziós trend kezdetére utal.
Több nagy kínai bank is külföldi terjeszkedést jelentett be az elmúlt hetekben, amely a kínai sajtójelentések és a banki szakértők szerint egy hosszú távú expanziós trend kezdetére utal.
Ázsia, Európa, Amerika és Ausztrália után a dél-amerikai piacra is betört az öt kínai óriásbank egyike, a Kínai Építési Bank (CCB) múlt hét végén. A CCB a magántulajdonban lévő Banco Industrial e Commercial SA-ban (BIC) szerzett 716 millió dollárért 72 százalékos részesedést. Ugyan a BIC nem számít nagy szereplőnek, a vétel csupán a kínai óriás korábban bejelentett globális terjeszkedésének egyik első lépése, amelyet a közgazdászok szerint Latin-Amerikában biztosan újak követnek majd. A 2012-es vállalati jelentés szerint 76 külföldi irodával rendelkező Építési Bank elnöke, Vang Hong-csang tavaly szeptemberben részletezte növekedési terveit. Ezek szerint a pénzintézet Európában – németországi és luxemburgi jelenlétét erősítendő – 15 milliárd dolláros „vásárlókörútra” készül.
A CCB brazil bevásárlása előtti hetekben egy másik kínai nagybank, a Mezőgazdasági Bank (ABC) jelentette, hogy felvásárolná eszközállománya alapján Hongkong hatodik legnagyobb pénzintézetét, a Wing Hang Bankot. Az ABC-nek ez az üzlet jelentené a nemzetközi terjeszkedés első állomását, a pénzintézet vezetése pedig egyértelművé tette: expanziójának utolsó állomása nem ez lenne.
A kínai bankok az elmúlt években is aktívan növelték külföldi jelenlétüket. Az eszközértéke alapján a világ legnagyobbjának számító Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank több mint 240 fiókjával (ICBC) 37 országban van jelen, s ezt a számot 2014 végére 50-re növelné. A pénzintézet a dél-afrikai Standard Banknak 20, az amerikai East Asia bankhálózatnak 80, a thaiföldi ACL Banknak pedig 100 százalékos tulajdonosa.
Az ICBC stratégiai tervei közt kiemelt helyen szerepel külföldön szerzett bevételeinek megduplázása a következő évek során. Szintén aktív a Magyarországon is jelenlévő Bank of China, amely tavaly év végén 36 országban több mint 100 fiókot, Tajvanon és Hongkongban emellett félezer irodát tudhatott magáénak. A bank tavaly nyáron levélben fordult részvényeseihez, amelyben a külföldi terjeszkedés szükségességét magyarázza. A dokumentum úgy fogalmaz: elsősorban Ausztráliában, Afrikában és Európában terveznek további erősítést, s a bank külföldről származó bevételeit a következő öt évben a jelenlegi duplájára, a teljes bevétel 30 százalékára növelné.
A bankok külföldi terjeszkedését a kínai bankszövetség és a pénzügyminisztérium is ösztönzi. A pénzintézetek bevételeinek növelése és globalizálódása mellett a szervezetek fontos szerepet játszanak a külföldi piacokon befektető kínai üzletek finanszírozásában, a kínai devizatartalékok és az állami tulajdonban lévő vállalatok eszközeinek határokon túli kamatoztatásában. A kínai valuta nemzetköziesedésében is jelentős részt vállalhatnak, segítve a dollár közbeiktatása nélküli kereskedelmi tranzakciók lebonyolítását. A jogi környezet mássága, az egyes országok által felállított adminisztratív akadályok, a nemzetközi téren való gyakori tapasztalatlanság ugyanakkor jelentős kockázatok forrása a pénzintézetek számára – emlékeztetett nemrég a bankszövetség.
