Gerincsérülések gyógyítására alkalmazhatók a fogbél őssejtjei
A pulpában találhatók olyan sejtek, amelyek különböző irányba differenciáltathatók, vagyis kémcsőben különböző típusú szövetek hozhatók létre belőlük: lehetnek fogat építő sejtek vagy idegsejtek.
A fogbél (pulpa) őssejtjei biztonságosabbak és hatékonyabban alkalmazhatók idegsejtek pótlására, mint a máshonnan nyert őssejtek, a jelenleg „in vivo” (élő szervezetben) a Semmelweis Egyetem (SE) Fogorvostudományi Karán Varga Gábor, az Orálbiológiai Tanszék vezetője irányításával folyó kísérletek pedig azt mutatják, hogy alkalmasak lehetnek gerincsérülések gyógyítására – hangsúlyozza az SE közleménye.
A pulpában találhatók olyan sejtek, amelyek különböző irányba differenciáltathatók, vagyis kémcsőben különböző típusú szövetek hozhatók létre belőlük: lehetnek fogat építő sejtek vagy idegsejtek.
A Varga Gábor által irányított molekuláris orális biológiai kutatócsoport először arra volt kíváncsi, hogy a fogbélből kinyert, idegi irányba elődifferenciáltatott sejtek képesek-e az élő szervezetben megmaradni. A kutatók agykéreg-sérüléses patkányok esetében bizonyították, hogy ezek a sejtek az agyba juttatva képesek integrálódni, és megőrzik idegsejt-tulajdonságaikat. Ezt követően kezdték azt vizsgálni, hogy miként alkalmazhatók ezek a sejtek a gerincvelő sérülése esetén.
A gyógyulás sokkal kézzelfoghatóbb és követhetőbb az ilyen sérüléseknél, s a későbbi emberi felhasználás is reálisabb ezen a területen – hangsúlyozta Varga Gábor. Hozzátette: hasonló vizsgálatok az Egyesült Államokban már a humán kipróbálás fázisában vannak, ám ezekben embrionális jellegű őssejteket alkalmaznak.
S hogy miért hatékonyabbak a fogeredetű őssejtek? Az idegek sérülésénél, szétszakadásánál nem csak arról van szó, hogy ezek nem tudnak úgy összenőni, mint például a csontok. A szakadás helyén jelentős gyulladás is kialakul, amelyre a szervezet erős immunreakcióval válaszol, ez pedig végeredményben masszív szövetpusztuláshoz vezet. Ebben a helyzetben egyrészt a gyulladásos folyamat lecsitítására, az immunválasz gátlására, másrészt az elvesztett idegelemek pótlására van szükség.
„A fogeredetű őssejtek egyszerre rendelkeznek mindkét képességgel, vagyis immunszuppresszív (immunválaszt gátló) hatásuk is van, és nagy a kapacitásuk arra, hogy idegsejteket hozzanak létre” – magyarázta Varga Gábor. Utóbbi hátterében az áll, hogy a fog pulpáját az úgynevezett ideglemezből kivándorolt sejtek hozzák létre; ezek eredetileg idegsejt előalakok voltak, így könnyebben is lehet belőlük idegsejtet létrehozni, mint más szövetekből.
A fogeredetű őssejtek hatásait egyelőre még csak gerincsérült patkányok segítségével, állatkísérletekben vizsgálja a kutatócsoport az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézettel és az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetével közösen, Varga Gábor véleménye szerint azonban akár már öt éven belül elkezdődhetnek a szűk körű humán vizsgálatok.
„A fogeredetű őssejtek másik felhasználási iránya a szájsebészek munkáját segítheti. A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként lehet a csont és az implantátum közötti kapcsolatot javítani, hogyan lehet csontot építeni ezeknek az őssejteknek a segítségével” – emelte ki a Semmelweis Egyetem közleménye.
