Gazdasági fejlődés
A gazdasági válság elhúzódása miatt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyre nagyobb hangsúlyt helyez a gazdaság élénkítésére, ezen belül is a foglalkoztatottság bővítésére és a vállalkozások versenyképességének javítására.
Kis- és középvállalkozások támogatása
A gazdasági válság elhúzódása miatt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyre nagyobb hangsúlyt helyez a gazdaság élénkítésére, ezen belül is a foglalkoztatottság bővítésére és a vállalkozások versenyképességének javítására. Ennek egyik fontos eszköze a kis- és középvállalkozások támogatása, hiszen ez a szektor adja a működő vállalkozások 99,7 százalékát, munkahelyeket biztosít a versenyszférában a dolgozók 65-67 százalékának, és a bruttó hazai össztermék (GDP) 65 százalékát állítja elő.
A kis- és közepes vállalkozások jelentik az erdélyi gazdaság gerincét.
A következő években az újonnan létrejövő munkahelyek döntő többsége nem a multinacionális cégeknek, hanem a kis- és középvállalkozások tevékenységének lesznek köszönhetőek.
Az RMDSZ stratégiájában a támogató szabályozási környezet kialakítását, az intézményrendszer egyszerűsítését, a támogatások kihelyezésének gyorsítását, a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló források bővítését és a pótlólagos forráshoz jutást biztosító pénzügyi rendszer kialakítását tűzte ki célul.
Szorgalmazzuk az állami költségvetésből a kis- és középvállalkozások támogatására elkülönített összegek lényeges emelését. Szükséges a támogatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése és a rendszer átláthatóságának növelése, ugyanakkor az állami támogatásoknak az ipari termelékenység és a gazdasági versenyképesség növelését kell célozniuk.
Támogatjuk a Mihail Kogăl-niceanu-program – amelynek célja a kis- és középvállalkozások támogatása a hitelfelvétel lehetőségeinek bővítésével – és más, a kis- és középvállalkozások céltámogatását szolgáló eszköz kiemelt finanszírozását. Fontosnak tartjuk a bankok által történő elbírálás felgyorsítását, az egyéves hitelezési időtartam megnövelését két évre. Lényeges, hogy az állami költségvetésből származó támogatások ne célozzák ugyanazokat a területeket, amelyeken európai uniós vissza nem térítendő támogatások érhetők el.
Kiemelten fontosnak tartjuk a szövetség által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési tervben azonosított prioritások EU-s alapokból történő megfelelő finanszírozását. Célunk a kis- és középvállalkozások EU-s alapokhoz való hozzáférésének egyszerűsítése, a vissza nem térítendő támogatások elnyeréséhez szükséges társfinanszírozási mechanizmusok (beleértve az Országos Garanciaalap működését is) gördülékenyebbé tétele.
Támogatni kell a kis- és középvállalkozások hozzáférését az EU belső piacához, valamint ezek nemzetközi kereskedelmi tevékenységét. Az RMDSZ szorgalmazza a kis- és középvállalkozásokat érintő szabályozások könnyítését, az őket sújtó bürokrácia csökkentését, a helyi adók és illetékek rendszerének egyszerűsítését. Ésszerűsíteni kell a tevékenységükhöz szükséges engedélyezési procedúrákat az engedélyek számának csökkentése és azok összevonása által. A vállalkozásbarát környezet megteremtésének feltételeként az RMDSZ szorgalmazza az e-kormányzás és e-közigazgatás eszközeinek mihamarabbi és teljes körű alkalmazását.
Kezdeményezzük a vidéki vállalkozások fejlesztését kombinált mikrohitel program keretén belül. Ennek lényege, hogy a piacnál kedvezőbb kamatozású hitellel párhuzamosan vissza nem térítendő támogatáshoz is jut az a pályázó, aki 10%-os önrészt biztosít.
Szorgalmazzuk az uniós operatív programokban szereplő vissza nem térítendő támogatások keretében a számviteli, adóügyi, kockázatelemzési tanácsadás, valamint a közbeszerzési eljárási tanácsadás elszámolhatóságát.
Az RMDSZ szorgalmazza az európai modellre megalkotott kkv-teszt alkalmazását Romániában. Minden új gazdasági témájú kormányzati rendelkezésről készüljön kötelező módon kkv-hatástanulmány. Negatív eredmény esetén a készülő új szabályozást a törvényhozási folyamatban módosítani kell, hozzájárulva az üzletbarát törvénykezés megteremtéséhez.
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés
A vidéken élők számára elfogadható életszínvonal biztosítása érdekében szükséges egy tudományosan megalapozott, időtálló, politikai irányzatoktól független agrárstratégia kidolgozása. Ennek célja a gazdálkodás kiszámíthatóvá és jövedelmezővé tétele, valamint a falu népességmegtartó erejének növelése.
Ezért szükségesnek tartjuk:
a) a mezőgazdaság fokozatos beillesztését egy komplex vidékfejlesztési programba, amelyben a termelés kiegészül a környezetvédelmi feladatok ellátásával, a táj ökológiai értékeinek védelmével, ápolásával oly módon, hogy az új feladatok új jövedelemforrást is jelentsenek; b) az EU közösségi agrárpolitikájának előírásai alapján kidolgozni a Romániában alkalmazható differenciált támogatási rendszert, előnyben részesítve a 35 év alatti fiatal gazdálkodókat, egyéni vállalkozókat, családi gazdaságokat;
c) egyszerűbb, átláthatóbb, igazságos és időben meghirdetett pályáztatásra épülő agrártámogatási rendszer kidolgozását és bevezetését oly módon, hogy a civil szervezetek és közbirtokosságok számára is biztosítva legyen a támogatásokkal kapcsolatos tájékoztatás, konzultáció és véleményezés;
d) helyi agrár-tanácsadási hálózat kiépítését önkormányzati, illetve uniós forrásokból;
e) az EU egyes tagországaiban jól bevált tulajdonszerzési szabályok és korlátozások alkalmazását és új földhasználati törvény kidolgozását, amelynek leglényegesebb előírásai között szerepelne a helyben lakás, illetve gazdálkodás, a mezőgazdasági tevékenység gyakorlása, a szakképzettség és a helyi érdekek figyelembevételével;
f) a tulajdonjog garantálását, a birtok egységének védelmét, a tagosítás, a földcsere, a földvásárlás, a mezőgazdasági földbérlet, az ésszerű birtokstruktúra feltételeinek kialakítását;
g) az agrártermelés természeti kockázatának minimalizálása érdekében katasztrófakárok enyhítését elősegítő rendszer kialakítását, az ehhez szükséges költségvetési források évenkénti biztosítását egy elkülönített katasztrófaalap létrehozásával;
h) a kataszteri nyilvántartás reformját, amely elengedhetetlen a földterületek adásvételéhez, minőségi paraméterek szerinti nyilvántartásához, a földterületek piaci árának megállapításához, a mezőgazdasági termelés célirányos támogatásához;
i) a termőföldtől a fogyasztóig terjedő élelmiszer-biztonsági rendszer kiépítésének megkezdését;
j) a vidéki mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését, figyelembe véve a helyi közösség érdekeit;
k) a leromlott mezőgazdasági területek erdősítését, a vágásterületek felújítását a további talajerózió megakadályozása érdekében, valamint egy olyan támogatási rendszer kialakítását, mely az erdősített területek nyiladékokkal, szélfogó fasorokkal, tűzvédelmi pásztákkal, vízvételi helyekkel és erdei utakkal történő ellátását célozza;
l) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2007–2013-ban szereplő összes kiírása operacionálissá tételét, beleértve a Natura 2000-rel, illetve a korai mezőgazdasági nyugdíjazással kapcsolatos kiírásokat is;
m) termelői és értékesítési termékszövetkezetek létrehozásának motiválását a zöldség-, gyümölcs-, tej- és hús ágazatban, önkormányzati és hazai költségvetésbeli forrásokkal.
A vidéki jelleg mutatóinak mind nemzeti, mind EU-s szabványok szerinti értékelése azt mutatja, hogy az ország jelentős része és a társadalom meghatározó hányada vidéki besorolás alá tartozik. A legfrissebb statisztikák szerint Románia területének 87,1%-a vidéki jellegű, lakosságának 45,1%-a ezekben a térségekben él.
Az RMDSZ vidékfejlesztési politikájának célja a vidéken élő lakosság életminőségének javítása, a környezet, a természeti és kultúrtáj megőrzése, a vidéki térség fenntartható fejlődésének megteremtése a vidék adottságainak, sajátosságainak, valamint a Vidéki Térségek Európai Chartájának megfelelően.
