Futballgazdaság

• 2012-05-22 13:04:20

• Kósa András

A futball biznisz, sőt nagy biznisz, jelentős pénzek forognak benne, s nemegyszer természetesen ennek van kevésbé legális, vagyis a fehér-fekete színskálán egyre jobban sötétedő árnyalata is.

A futball biznisz, sőt nagy biznisz, jelentős pénzek forognak benne, s nemegyszer természetesen ennek van kevésbé legális, vagyis a fehér-fekete színskálán egyre jobban sötétedő árnyalata is. Ilyen például egy-egy befektető, aki éppen a futballban mossa tisztára a kétes körülmények között megszerzett vagyonát: játékosok nem (teljesen) tiszta – értsd: drágán történő – vásárlásával és (olcsóbb) eladásával például. Ez leginkább a kilencvenes évekre volt jellemző, de azért most sem ritka, bár a lebukási kockázat igen magas. De ilyenek a fogadási csalások, amelyek az elmúlt évben kerültek a hatóságok fókuszába, s egyre-másra hallunk lebukó futballistákról, edzőkről, klubvezetőkről, játékvezetőkről vagy közvetítőkről.

Van azonban teljesen legális oldala is ennek az üzletágnak, mégpedig a megnyert trófeákból származó bevételekkel való vagyonnövekedés, illetve a szurkolók költéséből adódó bevételek. Az köztudott, hogy egy-egy európai trófea begyűjtése ma már komoly anyagi hasznot jelent a klubtulajdonosoknak, s rajtuk keresztül a játékosoknak és edzőknek is.

Vegyük alapul csak a legfontosabb klubtornát, a Bajnokok Ligáját, melyben az európai nemzeti bajnokságok aranyérmesei és a szervező európai szövetség (UEFA) koefficiensei alapján az erősebb bajnokságok ezüst-, illetve bronzérmesei, néha negyedik helyezettjei is részt vesznek. A szombaton véget ért 2011-2012-es szezonban 76 klubcsapat iratkozott be a három selejtezőkörbe, majd az azt követő rájátszásba, hogy végül 32-en kerüljenek a főtáblát jelentő csoportkörbe. Ezek az együttesek már egyenként 7,5 millió euróval lettek gazdagabbak, pusztán csak annak köszönhetően, hogy felkerültek a BL főtáblájára. A döntőben szombaton diadalmaskodó Chelsea-nek a végső győzelemért 31,5 millió euró jár, amiben nincsenek benne a jegybevételek és a televíziós közvetítésből adódó bevételek (ez utóbbi 29 millió eurót hozhat a konyhára, de a végső számítások még nem ismertek). S akkor a klub emblémájával ellátott szuvenírekről nem is beszéltünk, vagy az egyes mérkőzésekhez kapcsolódó stadionon belüli bevételekről (ezzel kapcsolatban az Európa Liga bukaresti döntője kapcsán már tettünk említést – lásd 2012. május 8-i lapszámunkból a Jönnek a spanyolok cikket) – ezek megduplázhatják az egyes klubok bevételeit (a MasterCard évente készít ezekről tanulmányt, a legutóbbi szerint a szurkolók összességében 35 milliárd eurót költenek egy évben).

Még mindig nem értünk a végére, ugyanis a játékosok értéke is a klubokat gazdagítja. A sport az az „üzletág”, ahol nemcsak a cég neve, a menedzserek teljesítménye, hanem a „munkások” értéke is közvetlenül hozzáadódik a „vállalat” értékéhez. Márpedig a Chelsea játékosállományát a transfermarkt.de honlap (az egyes klubok és játékosok piaci értéke ezen az oldalon követhető a legkönnyebben) 381 millió euróra taksálja (csak összehasonlításképpen a Bayern alig marad el a londoni kékektől, 361 milliós játékosállományával).

S hol tart a román bajnok CFR Kolozsvár? Pászkány Árpád, a klub többségi tulajdonosa saját bevallása szerint a tavaly 15 millió eurót költött a csapatra. Akkor nem sikerült megvédeni a bajnoki címet, idén viszont összejött. Mivel lehet fedezni ezt vagy ennél nagyobb kiadást? Mindenekelőtt a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutással, amihez azonban a kolozsváriaknak két selejtezőkört is abszolválniuk kell. Ha ez sikerül, máris 18,5 millió euróval lesznek gazdagabbak. A dailybusiness.ro cikke alapján további 5 millió euró érkezhet a televíziós közvetítési jogokból. További bevételeket érhet el a játékosok eladásából, ugyanis egy-egy bajnoki cím vagy BL-szereplés igencsak emeli a játékosállomány értékét is. Jelenleg a már említett transfermarkt.de oldalon a CFR klub játékosállományát 27,8 millió euróra taksálják.

Vagyis a futball ugyanolyan gazdasági vállalkozás lehet, nyereséggel és veszteséggel, mint bármely más üzletág. S ezen a területen is vannak olyanok, akik a zavarosban horgásznak, meg olyanok, akik valóban értéket teremtenek.