Fontos a tavaszi növényvédelem

A tavaszi mezőgazdasági munka elengedhetetlen része a növényvédelem, amelyet, bár a tapasztaltak rutinszerűen végeznek el, ajánlott, hogy minden esetben – a permetezés előtt – kérjék ki a szakember véleményét. Ezt tettük mi is, amikor Bálint János szakmérnökkel, a marosvásárhelyi Sapientia EMTE kertészmérnöki tanszékének tanársegédjével beszélgettünk. 

 

– Mire figyeljenek azok, akik hozzáfognak a tavaszi permetezéshez? 

– Kora tavasszal, tél végén a gyümölcstermő növényeknél a legfontosabb a lemosó permetezés, amelynek célja az ágakon található baktériumok, gombák elpusztítása és gyérítése. Most különösen fontos ez a művelet, mivel nem igazán volt tél. A kemény tél általában, amellett, hogy a kevésbé hidegtűrő növényeket is megtizedeli, gyéríti a kórokozókat és kártevőket is, enyhe időben viszont nagyon sok kórokozó áttelel, ezért több szaporodik tavasszal. A gyümölcsfák esetében meg kell találni a legmegfelelőbb időszakot a permetezésre, és azt is tudnunk kell, hogy milyen kórokozó okozott gondot az előző évben. A permetezés előtt dörzsöljük meg az ágakat kéregkaparóval, hogy a mélyedésekben lévő kártevők a felszínre kerüljenek. A csonthéjasokról (cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszibarack) távolítsuk el az ott maradt gyümölcsmúmiákat, melyek a monília fertőzési forrásai. Jó, ha a metszést a lemosás előtt elvégzik, mert a megritkított koronát hatékonyabban vonja be a permetszer. Az eltávolított beteg részeket, gyümölcsmúmiákat és a lehullott leveleket égessük el, vagy mélyen forgassuk a talajba. A lemosó permetezést nagy lémennyiséggel, áztatásszerűen végezzük, innen kapta a nevét. Egy négy méter átmérőjű korona esetében 6-10 liter vizet használjunk, az ágrendszer sűrűségének függvényében. A permetezést száraz, szélcsendes időben ajánlatos elvégezni, amikor a levegő hőmérséklete + 5 °C fölött van.

A kártevők ellen a lemosó permetezés során olajos készítményt juttatunk ki. Ennek most van az ideje, mert a növény rügyfakadása még nem indult be, de már a belső nedvtermelése igen, s ezt kezdik érezni a kártevők, és felélednek. Ha olajjal lepermetezzük, akkor vékony, filmszerű réteg kerül a fákra, és a kártevők alatta megfulladnak. Azt is tudni kell, hogy ha túl hamar végezzük el ezt a műveletet, akkor a kórokozókat megvédjük a hidegtől és könnyebben túlélik. S még egy tanács: az olajkezelést kb. kétévente kell elvégezni, mert ha gyakran tesszük, a fáknak is árthatunk vele. 

– Hogyan lehet a rovarok ellen olajtartalmú szerekkel eredményesen védekezni? 

– Erre a kezelésre használható a Romániában is engedélyezett, paraffinolaj hatóanyagú Ovipron 2000 növényvédő szer. A baktériumok és a gombák ellen különböző réz hatóanyagú szerek hatásosak. A réz a növény fejlődésére is kedvezően hat. Erősebbé, ellenállóbbá teszi a szöveteket, hatására a metszés során ejtett sebek is gyorsabban gyógyulnak. A hagyományosnak számító, rézgálicból készített bordói lé mellett egyre terjednek a kis részecskeméretű, kevesebb hatóanyag mellett jobb borítást adó réz-szulfát (Cuproxat FW) és réz-hidroxid (Champion 50 WP, Kocide 2000, Funguran-OH 50 WP) hatóanyagú készítmények, melyek nálunk is kaphatók. Az olajos és a hagyományos réztartalmú készítmények nem keverhetők! Válasszunk olyan növényvédő szert, amelyben mind a két hatóanyag benne van, vagy a korábbi tapasztalatok alapján eldönthetjük, hogy rezes (gombák, baktériumok ellen), vagy olajos (rovarok ellen) lemosó permetezést szeretnénk, illetve szükséges végezni. A lisztharmatfertőzés megelőzésére kéntartalmú szerekkel védekezhetünk. A Polisulfura de Calciu TIP „MIF” készítmény a lisztharmat mellett gyéríti az atkák és a pajzstetvek áttelelő példányait is. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a lemosó permetszerek mindegyike mérgező, ezért a szer keverése illetve kijuttatása során be kell tartani mind a környezetvédelmi, mind a munkaegészségügyi szabályokat.

– Ilyenkor nemcsak a gyümölcsösökben, hanem a zöldségeskertekben, a fóliaházakban is van munka. 

– Valóban, a zöldségtermesztők ilyenkor nevelik a palántákat. Ez esetben oda kell figyelni a növénytisztaságra. A fertőzött berendezéseket, ágyásokat, tenyészedényeket fertőtleníteni kell. A palántáknál nagy a növénysűrűség, ha egy kicsi helyen gond jelentkezik, az nagy kárt okozhat a későbbiekben, ha nem küszöböljük ki idejében, pontszerűen a betegséget. S az is fontos – nem csak a palántaneveléskor –, hogy a növényvédő szerek esetén mindig be kell tartani a megfelelő dózist. Sajnos, amikor nagyobb a fertőzés, nem a növényvédő szer dózisát kell növelni, hanem a permetlé borítását. Ha pedig azt tapasztaljuk, hogy nincs hatása a szernek, akkor a kórokozó ellenállóvá vált, és ilyenkor más növényvédő szert kell választani. 

– Ez gondot okozhat azoknak, akik nem szakemberek e területen, hiszen több száz szert is lehet használni. Mi a teendő? 

– Azt ajánlom, hogy mindenki érdeklődjön szakemberektől. A növényvédő hivatal ingyen növényvizsgálatot végez és szaktanácsadással foglalkozik, ezenkívül a polgármesteri hivatalok agrármérnökei is adnak eligazítást. Figyelni kell a növényvédő hivatal által időnként kibocsátott (sz. m.: a Népújságban is közölt) figyelmeztető közleményeket. A Sapientia EMTE is segít bárkinek, nyilván a tanrend függvényében tudunk foglalkozni a gazdákkal, de aki eddig hozzánk fordult, megfelelő szaktanácsadásban részesült, és diákjaink is szívesen gyakorlatoznak – a kötelező időszakon kívül – gazdáknál. Követendő példakánt említem a kelementelki szőlőtermesztőket, ahol Balog Gyula borász szakértő készíti el törzsoldatot, s ezt teljes bizalommal és eredménnyel használják a környékbeli gazdák. Máshol is meg lehet bízni egy ilyen szakértőt, aki egy község vagy akár termelői közösség növényvédő szakértője lehet... 

– Ha már van megfelelő tanács, növényvédő szer, milyen gondok merülhetnek fel permetezéskor? 

– Profi módon üzemeltetett gazdaságokban nem merülhet fel ugyan, de a háztáji kertekben előfordulhat, hogy nem megfelelően juttatják el a szert, ahova kell, nem jó a technológia. Például lemosó permetezésnél, áztatásszerűen kell csorogjon a permetlé a fakéreg repedéseibe, ha pedig kihajtanak a levelek, akkor ne csak kívülről, hanem a levelek alá is juttassanak a szerből, hogy minél nagyobb legyen a lefedés. Fedetlen felületen tovább fejlődhetnek a kórokozók. Kimutatták, hogy egy oldalról elvégzett permetezés a növény alig 25%-át fedte le, szembeszórással is csak 75%-ban borítja be a szer a növényt. A „ló túlsó oldala” a túlpermetezés. Ezt inkább az 1 hektárnál nagyobb területen, az ún. ipari növényvédelemben követik el, ahol, „ha kell, ha nem, a biztonságért” permeteznek. A túl sok növényvédő szer árthat a környezetnek. A legjobb az, ha konkrétan ismerjük azt a betegséget vagy rovart, ami ellen védekezni akarunk, és egy kizárólag erre készített szert használunk a megfelelő időben. Különösen nyári védekezéskor rengeteg a növény, külön betegségekre, kártevőkre kell alkalmazni a szereket. Lehet „bio módon” is ugyan, de környezetkímélő gazdálkodás esetén tanácsos olyan fajtát választani, ami kevésbé érzékeny a betegségre. Ebben az esetben könnyebb lehet a megelőzés, védekezés, de nagyon oda kell figyelni az alkalmazásra. 

– Van-e lehetőség arra, hogy a szakboltokban tanácsot adjanak az eladók? 

– Sajnos, nem minden üzletben dolgoznak növényvédelmi szakemberek. Jó lenne e hiányosságot kiküszöbölni. Ebben segíthet tanszékünk is, vagy végzett diákjaink. 

– Ha már erre kanyarodtunk, hogyan állunk e téren a szakoktatással? 

– Országos szinten, de különösen magyar szakemberből hiány van. Szerencse, hogy van érdeklődés, hiszen a marosvásárhelyi Sapientia EMTE kertészmérnöki kara jelenlegi másodéves hallgatóinak a közel 30%-a választotta szakdolgozat témájának a növényvédelmet, ez a 36 diákból tízet jelent, a harmadévesek közül pedig hatan készítik elő dolgozataikat ezen a szakterületen. Ez jó jel. Hasonlóan pozitív példaként említhetem, hogy két évvel ezelőtt egy franciaországi cég növényvédő szereket forgalmazó magyarországi képviselete keresett meg, hogy ajánljak olyan szakembert, aki majd Romániában lenne a képviselőjük. Egy diákunk elutazott a cég aradi telephelyére, és most ő a cég kizárólagos romániai képviselője. Szóval van jövője ennek a szakmának.