Fellendülhet a szarvasmarha-tenyésztés

Életbe lépett a tejfeldolgozásra (felvásárolói szerződéskötésre) vonatkozó 2013. évi 297. törvény, amely nagy lehetőségeket biztosít arra, hogy fellendüljön Romániában a szarvasmarha-tenyésztés.  

Fotó: Nagy Tibor

Életbe lépett a tejfeldolgozásra (felvásárolói szerződéskötésre) vonatkozó 2013. évi 297. törvény, amely nagy lehetőségeket biztosít arra, hogy fellendüljön Romániában a szarvasmarha-tenyésztés. Az Európai Unió tagállamai átgondolták a Románia számára szigorúbb megkötéseket tartalmazó agrárpolitikát, és lehetővé teszik, hogy a háromfős átlagállománnyal rendelkező kis családi vállalkozásokat is támogassák. Egy fontos feltétellel, hogy követhető legyen a tej, illetve a szarvasmarha eredete.

– Kedvező világpiaci feltételek alakultak ki ahhoz, hogy a román szarvasmarha-tenyésztés visszanyerje egykori – több mint 25 évvel ezelőtti – hírnevét – mondta a Népújságnak dr. Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke. Tekintettel arra, hogy a tavaly és azelőtt jó mezőgazdasági év volt, az országos bruttó jövedelem 2%-kal nőtt. A szaktárca illetékesei rájöttek, hogy érdemes olyan rendelkezéseket, törvényeket hozni, amelyekkel az időjárás viszontagságaitól legkevésbé függő ágazatot, az állattenyésztést támogatják. Ehhez hozzájárult az is, hogy Európában
„fehérjeéhség” van, egyre kevesebb fehérjetartalmú élelmiszer (tej, tojás, hús) jut a piacra, így ezt a szektort kell uniós szinten támogatni. Ezért a 2014-2020-as támogatási időszakban hangsúlyosabban odafigyelnek a szarvasmarha-tenyésztésre. Enyhítettek a tejkvóták odaítélésén, követésén és – bár hosszas vita előzte meg – nagyobb hangsúlyt fektetnek a kistermelők támogatására. Ezeket az uniós feltételeket vette át és alkalmazza a 297-es törvény is. Megmarad a 100 eurós állatjóléti támogatás, azonban az új elem a szabályzatban, hogy csak olyan tejet lehet értékesíteni hivatalos felvásárló által, amelynek az eredete bizonyítható. A tejtermelő szarvasmarhát csak törzskönyvezett szakintézmény (szaporodás-biológiai intézet) által engedélyezett, törzskönyvezett bikától származó ondóval lehet mesterségesen megtermékenyíteni. A borjút pedig be kell vezetni a megyei és az országos teljesítménykövető regiszterbe.

Mindez azért előnyös a gazdák számára, mert a tejtermelést is támogatják, amennyiben a tej törzskönyvezett szarvasmarhától származik. A jól teljesítő állat túltermeli az évi átlagos 3000 liter tejet, ezért a jóléti támogatás mellett a gazda mérhetően több uniós pénzt kaphat. Kiszámítható, hogy nagyobb állomány esetén ez jelentős jövedelmi forrás lehet.

Az említett feltételek miatt ma (újra) megéri szarvasmarhát tenyészteni Erdélyben – mondta a képviselő, majd hozzátette, a külföldiek, s köztük a kínaiak érdeklődése is megnőtt a tejtermékek, húsállatok vagy tenyészállatok felvásárlása iránt. Az utóbbiak évente 500.000 törzskönyvezett szarvasmarhát vásárolnának Romániából, ami szintén nagy lehetőséget jelent a gazdák számára.

Legalább ennyire fontos az is, hogy a gazdák iratkozzanak be a tenyésztőegyesületekbe, ugyanis ezeken keresztül lehet majd követni a termelést, ugyanakkor a tejfelvásárlókkal is a szakmai szervezetek képviselői tárgyalnak. Ez egyrészt garanciát jelent a cégek számára, hogy a megfelelően követett tejet szerződtetik le, a gazdák pedig – mivel több kistermelőt képvisel a megbízott – nagyobb felvásárlási árat
„harcolhatnak ki” maguknak.

Dr. Kelemen Atilla elmondta, tegnap Backamadarason, Ákos-falván, Nyárádkarácsonban, Dózsa Györgyben és Kerelő-szentpálon találkozott a polgármesterekkel, hogy a törvény adta lehetőségekről tájékoztassa őket, arra kérve, hogy népszerűsítsék az előnyöket a gazdák körében. Ehhez hasonlóan az RMGE-Maros is a már megkezdett gazdaköri tájékoztató körútjain szorgalmazza, hogy a gazdák használják ki ezt a lehetőséget – tudtuk meg Csomoss Attila elnöktől.

A képviselő elmondta, Maros megyében nagy hagyománya van a tejtermelésnek, évekig Suceava megyével vetekedett, most esély van arra, hogy ismét országos szinten az élre kerüljön ez az ágazat. A tapasztalat sajnos azt igazolja, hogy érdeklődés hiányában nagyon visszaesett az állatállomány, amelyet az említett perspektívák tükrében, az új szabályoknak megfelelően szaporítani kellene. Azt, hogy megyénkben is a gazdaság egyik húzóágazata lehetne a szarvasmarha-tenyésztés, illetve a tejtermelés, igazolja a paniti Terézia sajtgyár, amely 64 településről 1200 termelőtől vásárolja fel a tejet, és termékei minőségének köszönhetően 12 európai uniós országba exportál, köztük „a sajtok őshazájába”, Franciaországba.

A képviselő arra intette a gazdákat, hogy „az állomásra befutó vonatra most kell felülni”, mert ha nem, megint elrobog mellettünk, mint oly sok más uniós (gazdasági) lehetőség.