Farmlátogatáson

A jó gazda holtig tanul – tartja a közmondás. Ezt a népi bölcsességet az RMGE Maros szervezete is vallja, ugyanis olyan tapasztalatcseréket szervez, amelyek lehetőséget adnak elsősorban a tagjaiknak arra, hogy megismerkedjenek kiváló gazdákkal, akik hajlandók tapasztalataikat megosztani másokkal is, hogy abból tanuljanak.

Fotó: Vajda György

A jó gazda holtig tanul – tartja a közmondás. Ezt a népi bölcsességet az RMGE Maros szervezete is vallja, ugyanis olyan tapasztalatcseréket szervez, amelyek lehetőséget adnak elsősorban a tagjaiknak arra, hogy megismerkedjenek kiváló gazdákkal, akik hajlandók tapasztalataikat megosztani másokkal is, hogy abból tanuljanak. Az idei első látogatás a csíkfalvi Szabó Árpádhoz vezetett, aki alig három évvel ezelőtt határozta el, hogy önerőből felépít egy farmot. A családi vállalkozás ma már kinőtte magát annyira, hogy tejterméket is készítenek eladásra.

Csomoss Attila mérnök az RMGE Maros elnöke elmondta, Magyarországon működik egy olyan program, amelynek célja az egyesület által kezdeményezett módon a helyszínen bemutatni, miként gazdálkodnak az állattenyésztők. Ezért tartották jónak, hogy első lépésként a megye több gazdakörének képviselőit, illetve gazdákat hívjanak meg erre a látogatásra. Ha jó, használható megoldásokkal ismerkednek meg, már akkor is eredményes a tapasztalatcsere, ha pedig úgy találják, hogy gazdatársaik hibákat követnek el, akkor inkább kerüljék el azt – mondta az elnök, hozzáfűzve, a találkozóra szakembereket is meghívnak, akik elméleti ismeretekkel is kiegészítik a látottakat.

A bemutató farmon

Bocz István állatorvos már az istállóajtó előtt elmondta, hogy hiányzik a lábfertőtlenítő, ami az uniós tagországokban kötelező. De mindjárt a pozitívumokat is kiemelte. A gazda három éve zérótól indult és most már eljutott oda, hogy 21 szarvasmarhát tart. Számítógépes nyilvántartást vezet a tejtermelésről, fejőgéppel fej, egy 200 literes hűtőtankban tárolja a tejet, és mára már sikerül úgy értékesíteni, hogy ebből jövedelem is származik. Dán Péter állattenyésztési kutatómérnök kiemelte, nagyon fontos, hogy a gazdák odafigyeljenek azokra a feltételekre amelyeket támogatás esetén az unió megkövetel, s ezek az állattartásra, a tej kezelésére vonatkoznak elsősorban. A hússzarvasmarha tenyésztése kevesebb gonddal jár, ezért arra ösztönözte a gazdákat, hogy erre irányuljanak. Fontos a takarmányozás, az istállózás és a kinti legeltetés szakmai követelményeit is tiszteletben tartani, s mindezeken a minőségi paramétereket kell figyelembe venni. Szabó Árpád farmja megfelel az elvárásoknak, azonban neki is van még javítanivalója – fűzte hozzá.

A házigazda elmondta, farmja családi tulajdonban van, testvérével közösen gazdálkodnak. Először a SAPARD-programmal próbálkoztak uniós támogatásra pályázni, de egészségi okok miatt visszaléptek, bankkölcsönt nem mertek felvenni, mert még olyan előreláthatatlan a piac, s nem volt garanciájuk arra, hogy sikerül-e megfelelő bevételre szert tenni, hogy idejében törleszthessék az adósságot. Végül a vidékfejlesztési ügynökség (APDRP) fiatal farmereknek szánt 112-es tengelye alapján nyertek el támogatást. Ez azt is jelentette, hogy az uniós követelményeknek megfelelően át kellett alakítani az istállót, bevezették a gépi fejést. A tejet két „inoxtehén”, segítségével értékesítik Nyárádszeredában és Marosvásárhelyen, s már oda jutottak, hogy van, amikor nem tudják idejében feltölteni a tej-automatákat, olyan nagy a fogyasztás. Ezenkívül saját termékként, sajtot, tehéntúrót készítenek és forgalmaznak. Az állatokat szabad tartásban, tavasztól őszig a legelőn tartják, ott is fejik és beszállítják a tejet. Villanypásztorral őrzik a területet, főleg amiatt, mert a környéken gyakoriak a vadlátogatók (medve, vaddisznó) s hogy óvják az állományt. A legeltetés mellett takarmányozzák is az állatokat. A legelőt környezetkímélő módszerekkel gondozzák, ezért támogatást is kapnak az APIA-tól.

– Meg lehet élni belőle – mondta a farmlátogatás közben a gazda. De úgy, hogy a családban mindenki ezzel foglalkozik. Ő vezeti a gazdaságot, felesége a könyvelést és az adminisztrációt, a munkában segíti a testvére – mondta, s tegyük hozzá jó volt látni, hogy két kiskorú lánya sem idegenkedett az állatok pucolásától a trágyatakarítástól.

Szaktanácskozás

A látogatást szakmai tanácskozás követte a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatal gyűléstermében. Csomoss Attila nem győzte hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a gazdáknak felkészülni a 2014–2020-as támogatási időszakra. Az új uniós támogatási rendszer kedvezően alakul az erdélyi gazdák számára, hiszen kiemelten támogatják majd a közepes gazdaságokat. De ezért, a Szabó Árpád farmjához hasonlóan meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, amelyeket majd az új finanszírozási lehetőségeknek megfelelően fejlesztenek. Ezért szorgalmazzák a farmvezető-képző beindítását is, amely tulajdonképpen az új körülmények között gazdálkodásra biztosít menedzseri felkészültséget, hogy üzletszerűen értékesítsék majd termékeiket a gazdák. Nagyon fontos, hogy a megítélt támogatást arra használják fel, amit célként megjelöltek. Csomoss tudomása szerint a megyében már 35 helyen indítottak eljárást pénzalapok „eltérítése” címen. Bejön majd az állatjóléti támogatás is, ez azt jelenti, hogy megfelelő körülményeket kell teremteni az istállókban, ezért erre is oda kell figyelni az elkövetkezendőkben. 2015-ben felszámolják a tejkvótát, ami gondot jelenthet a tejtermelőknek, de ezt az intézkedést is olyan megfelelő gazdasági lépésekkel lehet kivédeni, amelyek lehetővé teszik, hogy valós versenypartnerei legyünk a más országokbeli tejtermelőknek – mondta többek között Csomoss Attila.

Bocz István és Dán Péter konkrét szakmai tanácsokkal támasztották alá mindazt, amit az RMGE Maros elnöke kifejtett a gazdáknak. A felszólalók az összefogás szükségességét hangsúlyozták, új takarmánynövények meghonosítását és ennek támogatását kérték (cukornád, cirok), illetve arról érdeklődtek, hogy milyen előnyös finanszírozási lehetőségük van az erdélyi magyar gazdáknak földterületek vásárlására. S mindezek mellett tovább szorgalmazták az egyesületet, hogy szervezzen még ehhez hasonló tapasztalatcseréket itthon is, de külföldön is.