Érvénytelen a verespataki népszavazás
Érvénytelen volt a verespataki aranybánya megnyitásáról vasárnap tartott helyi népszavazás, mivel a szavazati joggal rendelkezőknek csupán 43,20 százaléka járult az urnák elé. A referendumot Fehér megye négy városában és 31 községében szervezték meg a parlamenti választásokkal egy időben.
Érvénytelen volt a verespataki aranybánya megnyitásáról vasárnap tartott helyi népszavazás, mivel a szavazati joggal rendelkezőknek csupán 43,20 százaléka járult az urnák elé. A referendumot Fehér megye négy városában és 31 községében szervezték meg a parlamenti választásokkal egy időben.
A referendum ügyében illetékes megyei választási iroda szerint a verespataki bánya megnyitásáról és a Nyugati-Szigethegységben a kitermelés elindításáról szóló népszavazást Fehér megye 35 településén szervezték meg vasárnap. A referendumon a szavazati joggal rendelkezőknek csupán 43,20 százaléka járult az urnák elé, míg ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a választópolgárok több mint a felének kellett volna véleményt nyilvánítani. Az iroda szerint az urnák elé járuló polgárok 62,45 százaléka igennel szavazott, 35 százaléka pedig nemmel, és a voksok 1,65 százalékát nyilvánították érvénytelennek.
Verespatakon, ahol az aranybánya megnyitását tervezik, a lakosság 66,06 százaléka nyilvánított véleményt, ezek közül 78,75 százalék a projekt elindítása mellett szavazott, 19,44 százalék pedig ellene. A voksok 1,80 százalékát érvénytelenítették.
A referendumra összesen több mint 72 000 személyt vártak.
A referendumot a Fehér Megyei Tanács írta ki a megye 35 településén, a Verespatak környékén lévő négy városban és a környező községekben, amelyeket közvetlenül érintene a beruházás.
A települések szavazati joggal rendelkező polgárainak a következő kérdésre kellett igennel vagy nemmel válaszolniuk: Egyetért-e a kitermelés újraindításával a Nyugati-Szigethegységben, illetve a verespataki bánya megnyitásával? A népszavazás költségei majdnem 300.000 lejre emelkedtek.
