Traian Băsescu államfő tavasszal tett nagyképű kijelentéseivel ellentétben nem ért véget a gazdasági válság Romániában, még papíron sem. Kiderült, hogy a gazdasági növekedés üteme várakozáson aluli, a munkanélküliségi ráta növekvőben van, az országot elhagyók száma szintén.
Traian Băsescu államfő tavasszal tett nagyképű kijelentéseivel ellentétben nem ért véget a gazdasági válság Romániában, még papíron sem. Kiderült, hogy a gazdasági növekedés üteme várakozáson aluli, a munkanélküliségi ráta növekvőben van, az országot elhagyók száma szintén. Románia gazdaságának irányítását lassacskán átveszi a Nemzetközi Valutaalap – és ezt a Boc-kormány ötletek híján tétlenül nézi, immár 4 éve. Nem tesz semmit azon kívül, hogy a fix költségeket nyirbálja és adóemelésekkel próbálja növelni az állami bevételeket, miközben az ellenzék, a sajtó, a civil szféra és nem utolsósorban a vállalkozók szakmai testületei egyre követelőzőbben sürgetik a gazdaságélénkítő intézkedések, a nagyberuházóknak nyújtott kedvezmények bevezetését. Nem olyanokat, mint az eddigi kirakatintézkedések, amelyekkel dicsekedni lehet, de a gyakorlatban nem működnek – lásd a vállalkozóknak szánt, de a teljesíthetetlen feltételrendszer miatt halvaszületett kompenzációs rendszert, illetve a csigalassúsággal működő Kogălniceanu-programot. Jó ötletek, csak kivitelezhetetlenek, illetve a válságkezelő programcsomag időfaktor-kritériumának nem felelnek meg.
A gazdasági szakértők véleménye lesújtó: Romániát 2012-ben az európai pénzalapok felhasználása mentheti meg. Szomorú prognózis, ha arra gondolunk, hogy eddig az uniós alapok mindössze 3,7 százalékát sikerült lehívni. Leonard Orban, az európai uniós alapokat kezelő minisztérium vezetője rápirított a kormányra: a hivatalosan bejelentett 14,3 százalékhoz képest négyszer kisebb a pénzalapok abszorpciója, tehát ismét hazudtak nekünk. A tárcavezető aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy jövő évtől komoly összegektől eshet el Románia, ha nem tesz eleget bizonyos feltételeknek. Elsősorban a közbeszerzési rendszer átalakításáról és a pályázatok implementálásának hatékony ellenőrzéséről van szó. Magyarán: meg kell állítani a közpénzek gátlástalan ellopását.
Nos, komoly kétségeink vannak azzal kapcsolatban, hogy mindez meg fog-e történni, és azzal is, hogy a kormánynak lesz-e pénze a pályázatok önrészének kifizetésére. Tehát, ha ez az egyetlen mentőöve az országnak, akkor nagy baj van.
A Nemzetközi Valutaalapnak kiszolgáltatva, amelynek rábólintása nélkül még a 2012-es költségvetési törvénytervezet sem születhet meg, nem számíthatunk arra, hogy a közadósság-állomány, a költségvetési hiány csökkenjen, a nagybefektetők (már amennyien még vannak!) pedig itt maradjanak.
