Betilthatják az EU-ban a neonikotinoid növényvédő szereket
Elkezdődött az előkészítő munka az Európai Unió Tanácsában a neonikotinoid növényvédő szerek betiltása érdekében, Magyarország ellenzi a lépést.
Elkezdődött az előkészítő munka az Európai Unió Tanácsában a neonikotinoid növényvédő szerek betiltása érdekében, Magyarország ellenzi a lépést – közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn, az agrárminiszterek tanácskozását követően az MTI-vel.
Korábban több tagállam is azt állította, hogy ezek a szerek felelősek a tömeges méhpusztulásokért. Fazekas Sándor szerint ugyanakkor nehezen lennének pótolhatóak ezek a vegyszerek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztonságosan lehessen vetőmagot termelni. A miniszter elmondta: főleg nyugat-európai méhészek állítják, hogy ezek a szerek veszélyesek a méhállományra, de „nekünk ilyen tapasztalatunk nincsen” – tette hozzá. Szerinte a termelés biztonsága érdekében fontos lenne, hogy ezek a vegyszerek továbbra is felhasználhatóak legyenek.
„Ellenezzük a betiltást, hiszen nem pótolhatóak ezek a vegyszerek” – tette egyértelművé a magyar álláspontot a szakminiszter, aki – mint fogalmazott – nem látja bizonyítottnak, hogy a vegyszerek és a méhpusztulás között összefüggés lenne. Az nem dőlt még el, hogy a neonikotinoid növényvédőket uniós szinten tiltják be, vagy az erről szóló uniós jogszabály a tagálla-mokra bízza majd a döntést, és ki-ki maga dönthet majd a szerek betiltásáról.
A hétfői tanácsülés napirendjén a közös agrárpolitika, azon belül is a közvetlen kifizetések, agrártámogatások rendszerének átalakítása, egységesítése is szerepelt. Az Európai Bizottság csökkentené a munkaigényes állattenyésztés és kertészet támogatását.
„Fontos, hogy az újonnan csatlakozott tagországok termelői is hasonló feltételeket élvezzenek, mint a korábbi tagországok” – vélekedett a miniszter, aki a tanácskozást követően arról is beszámolt, hogy felvetődött a jelenlegi, úgynevezett SAPS támogatási rendszer működésének pár évvel történő meghosszabbításának lehetősége is, de ennek részletei majd márciusban dőlhetnek el.
A miniszter azt is elmondta, hogy Magyarország is támogatja azt az osztrák javaslatot, amely arra irányul, hogy az úgynevezett környezetvédelmi célterületekbe azok a területek is számítsanak bele, amelyeken fehérjenövényeket, például szóját termesztenek. Fazekas szerint ez ösztönözné a fehérjenövények termesztését Európában, ami csökkenthetné az importszója-függést, és a talaj állapotát is javíthatja.
Fazekas Sándor azt is elmondta, hogy a szakminiszterek megvitatták az elmúlt hetekben kirobbant lóhúsbotrány ügyét. Fazekas egyúttal hangsúlyozta: Magyarország mindig is támogatta a termékek pontos eredetmegjelölését és nyomonkövethetőségét.
„A fogyasztónak garanciák kellenek arra, hogy amit vásárol, az megbízható, jó minőségű, és tudnia kell az eredetét is” – hangoztatta a miniszter, aki arról is beszámolt, hogy a lóhúsbotrány miatt várhatóan szigorítani fogják az eredetmegjelölésre és annak ellenőrzésére vonatkozó uniós szabályokat.
Fazekas Sándor szerint mivel a lóhús „értékes, minőségi húskategória”, ezért nyilvánvaló, hogy ezekben az esetekben olyan lóhúst kevertek a termékekbe, amelynek az eredete tisztázatlan lehetett, ami olcsóbbá vagy eladhatatlanná tette volna a lóhúst.
