Az állatállományok termelés-ellenőrzésének haszna

Az utóbbi években az európai uniós rendelkezések szerint változtak a Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatal alaptevékenységei. A változásokról beszélgettünk a hivatal igazgatójával, dr. Suba Kálmánnal.

Az utóbbi években az európai uniós rendelkezések szerint változtak a Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatal alaptevékenységei. A változásokról beszélgettünk a hivatal igazgatójával, dr. Suba Kálmánnal.

Az intézmény az uniós előírásoknak megfelelően átvette az állattenyésztési hatóság szerepét, ami abból áll, hogy az állattenyésztési jogszabályok, előírások, törvények betartását, helyes alkalmazását, az állattenyésztésben zajló tevékenységeket ellenőrzi. Továbbá ellenőrizzük és hitelesítjük az állattenyésztő egyesületek, telepek tenyésztési adait. Így válnak hivatalossá adataik és tevékenységük. Egy példa: minden hónap végén az egyesület szakembere kiszáll a helyszínre, azonosítja az állomány egyedeit, megméri a tejmennyiséget, a tejből mintát vesz, beküldi a laboratóriumba, az adatokat feldolgozza és tárolja. Mindezt szigorú előírások alapján kell végezni. Nos, mi ezt a folyamatot is ellenőrizzük.

– Hogyan járul hozzá az állatnemesítés az állattartók jövedelmének növeléséhez?

– Örömmel láttuk a nemrégiben tartott dédai szarvasmarhaszemlén, hogy milyen jó minőségű, kiváló tulajdonságú jószágokat mutattak be a gazdák. Látszott rajtuk, hogy a szaporítás engedélyezett tenyészbikákkal, illetve mesterséges megtermékenyítéssel történt, látható volt a küllemi minőségi fejlődés, erre utalt a megnövekedett tejhozam is. Viszont még mindig gond az, hogy kevés gazda kéri a jószágok termelés ellenőrzését, aminek alapján például az első három helyezést elért vemhes üsző bármikor alkalmas lenne exportra. (A gazdák az importált tenyészüszőkért 2000-2500 eurót fizetnek!) Az egyed törzskönyvet kell kapjon, hogy elnyerje a tenyészállat minősítést. A termelés-ellenőrzést 2007-ig az állam végezte. 2007 után az uniós rendszert alkalmazzuk a termelés-ellenőrzéskor. Ezt mi végezzük, megbízás alapján, a gazda, az egyesület kérésére. Most is probléma, hogy a jó tenyészértékű üszőket, bikákat a gazdák nem tartják meg, nagyon fiatalon, két-három hónapos korban levágják vagy eladják. Ha megtartanák és kérnék a termelés-ellenőrzést, ezekért az állatokért, törzskönyvezett tenyész-üszőként azt ay árat kapnák meg, amelyet sok gazda fizet a külföldről importált, sokszor gyengébb minőségű egyedért. Például a laktáció alatti 4000 literes tejtermelésről törzskönyve kellene legyen, mert ez bizonyítja az állat értékét. A törzskönyvezett, termelés-ellenőrzésben lévő tenyészállat ára 50, gyakorta 100%-kal magasabb, ugyanis értékének mutatói hitelesítettek. Jó tudni azt is, hogy a termelés-ellenőrzés költségeinek 70%-át az állam támogatja. A nagyobb farmok, tenyészetek tulajdonosai élnek a termelés-ellenőrzés lehetőségével, sok tenyészüszőt értékesítenek tenyészáron.

– Megyeszinten hogyan oszlik meg a termelés-ellenőrzés?

– A múlt hónap végén megyénkben 18 tenyésztelepen 1745 szarvasmarha volt termelés-ellenőrzésben. Élen jár a szőkefalvi farm, a szentlászlói Takács farm, az Ozsvát tenyészet Székelyvajában, Kelemen Melinda tenyészete Székely-kövesden, az Iszlai farm Dózsa Györgyön, Papp Zoltán farmja Szászrégenben, a Popa farm Mezőgerebenesen. Ezeken a telepeken általában megtartják a tenyész-üszőket, így nagyobb a tenyészértékük.

– Melyek az állományok szaporítására vonatkozó új szabályozások?

– Az apaállatoknak származásigazolással kell rendelkezniük, és termelés-ellenőrzésben kell legyenek. Ha ez nincs meg, és mégis használják fedeztetésre, ezen apaállatok tulajdonosai kihágást követnek el és büntethetők. Ez érvényes a többi állományoknál, sertéseknél, juhoknál is. A lovaknál még nincs termelés-ellenőrzés, de a szaporítás csak fedeztetési engedéllyel rendelkező ménnel történhet. A törvény a lóállománynál még szigorúbb. Nem csupán az apaállat tulajdonosát büntetik, hanem a kanca tulajdonosát is.

– A hivatal szakemberei 2007-től kezdve jelentős kihívásnak kellett eleget tegyenek, a lóútlevelek kiosztása merőben új feladat volt. Hogyan sikerült?

– Maros megyében 17.000 körüli a lóállomány, 2007-től mostanig 15.068 lóútlevelet osztottunk ki. A lovak azonosítását, a csipek beültetését együtt végeztük a Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakembereivel. Ezzel párhuzamosan széles körű adminisztrációs munkát is kellett végeznünk: elkészíteni az egyed diagramját, azonosítási okmányát stb., ezeket az adatokat tartalmazzák a csipek. A gazda nem szabad eladja a lovat az útlevél nélkül. Ugyanis az állatot követi élete folyamán, minden változtatással, betegséggel, jellemzőivel együtt. Ezenkívül gazdánként is követhető az állat. A gazdának többek között előnyöket biztosít, ha ellopják a jószágot, az ország bármely helységében megtalálható, a piacon egy lovat – összes jellemzőinek ismeretében – magasabb áron lehet eladni. Különben piacra lovat útlevél nélkül nem lehet vinni. Enélkül a ló nem exportálható, kiállításokon csak az útlevéllel rendelkező egyedek díjazhatók, és nagyon lényeges dolog, hogy a gazda elhullás esetén az útlevelet le kell adja, hogy töröljék a helyi és országos adatbázisból. A munkánk legnehezebb része volt a gazdák mentalitásának, hozzáállásának megváltoztatása, nagyon nehezen szoktak hozzá az új rendszerhez, amely végül is előnyükre válik.