Agrár kutatásfejlesztési klaszter alakult öt ország résztvevőivel
A Tisza vízgyűjtő területén osztozó öt ország 34 önkormányzatának, egyetemének és más szervezeteinek összefogásával közel két hete Debrecenben alakult meg a térség agrár kutatásfejlesztési klasztere, amelynek elsődleges célja egy közös élelmiszer-termelési feltételrendszer létrehozása az élelmiszer-biztonság javítására és munkahelyek teremtésére.
A Tisza vízgyűjtő területén osztozó öt ország 34 önkormányzatának, egyetemének és más szervezeteinek összefogásával közel két hete Debrecenben alakult meg a térség agrár kutatásfejlesztési klasztere, amelynek elsődleges célja egy közös élelmiszer-termelési feltételrendszer létrehozása az élelmiszer-biztonság javítására és munkahelyek teremtésére.
A magyar vezetéssel megalakult klaszter alapító okiratát a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában írták alá magyar, román, ukrán, szlovák és szerb tagok képviselői. Az aláírók között Romániából a kolozsvári BBTE, a Sapientia EMTE, a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint temesvári és aradi egyetemek szerepelnek.
Jarolics Béla, a klasztert menedzselő cég egyik tulajdonosa szerint 2014 tavaszára már kézzelfogható eredményeket szeretnének felmutatni a mezőgazdasági munkahelyek létrehozásában is, céljuk három év alatt 20 ezer munkahely megteremtése a térségben.
Ezentúl a halmozottan hátrányos helyzetű térségekből szociális szervezeteket is integrálnak, így a munkahelyteremtés főképp ott fejtheti ki pozitív hatásait, ahol arra a legnagyobb szükség van – mondta.
Első ütemben a földrajzi Alföld területén, a térségben megtermelhető alapélelmiszerekre (kenyér, hús, tej, zöldség, gyümölcs) irányuló és köz-ellátást támogató nemzetközi termelési integráció megvalósítása a cél. Az integrált termelés létrehozásával az Alföld területén élők élelmiszer-ellátásának biztonságát, illetve a közellátás színvonalát javítanák.
A klaszteren belül az áruk közvetítését nonprofit alapon kívánják végezni, vagyis a termelőktől a fogyasztókig az áruk és késztermékek eljuttatásába nem engednek be olyan közvetítőket, amelyek célja a termelők hasznának letörése.
A klaszter egy három projektre kiterjedő orosz-magyar klaszterközi megállapodásnak is része, melynek keretében a Tisza és az Irtisz folyók völgyének közös integrált termeltetésbe vonására törekszenek, ennek megvalósulása esetén mindkét területen közel 20-20.000 mezőgazdasági munkahely kialakítása válik lehetővé. A tervek között szerepel egy orosz-magyar közös termelési védjegy létrehozása, és e védjegy alá integráltan a közösen gyártott késztermékek közös piacra juttatása.
