Vonzó gazdasági környezet

Fejlődik az ipari park

Az autópálya, a repülőtér és a vasút közelsége máris konkrét gazdasági fellendülést eredményezett Kerelőszentpálon. Igaz, a szállítási infrastruktúra fejlődése még nem elég ahhoz, hogy komoly hazai, de mindenekelőtt külföldi gazdasági termelőegységek gyökeret verjenek megyénkben. 

Pár hónap alatt felhúzott gyárcsarnokok 

A Maros Megyei Tanács által működtetett ipari park mellett Kerelőszentpál polgármesteri hivatala is létrehozott egy hasonlót. A cégek számára rendelkezésre bocsátott mintegy 80 hektáros területet néhány év alatt elfoglalták. Az idén többen érdeklődtek a lehetőségek iránt, mint az előző másfél évtizedben – mondja a polgármester. Ez a fokozott érdeklődés annak is köszönhető, hogy Simon István 2020. október 6. és 10. között a gyulafehérvári központú 7-es számú régió igazgatóságának képviseletében és csapatával részt vett Münchenben az Expo Real elnevezésű rendezvényen, ahol a befektetőket kereső ipari parkok kínálták ajánlataikat az érdeklődőknek. A kerelőszentpáli iránt egy németországi és egy osztrák, autóipari csarnokokat építő cégvezető érdeklődött, terepszemlét is tartott, a tervek kivitelezése viszont a világjárvány miatt elakadt. Azóta a járművekhez lengéscsillapítókat előállító cég képviselői többször jártak a községben, felmérték a terepet, és egy kolozsvári céget megbíztak azzal, hogy elkészítse az ipari csarnok terveit. Jövő márciusban kiváltják az építkezési engedélyt, és hozzáfoghatnak a munkához, és a hasonló építmények felhúzásának ütemét ismerve fél év alatt be is rendezhetik a telephelyet. Erre jó példa az ugyancsak a szentpáli ipari parkban felépített, az Oprea Avicom által működtetett szárnyasvágóhíddal szembeni kecskeméti Abrazív Kft. által létesített telephely, amelynek alapjait az idén áprilisban tették le, és elvégezték az utolsó simításokat, amit a műszaki átvétel követett. A kft. a malomiparnak gyárt felszereléseket, ez a cég szerelte fel a szomszédban levő UBM cégcsoport által működtetett takarmánymalmot is. A kétlépcsős fejlesztési terv alapján 1,5 millió eurós beruházással 12.000 négyzetméteres csarnokot húznak fel, ahova teljes gyártóvonalat szerelnek fel, ennek első csarnokát és irodahelyiségeit adták át. Az Abraziv Kft.-nek öt ipari malma van Romániában, ehhez biztosítják a cserealkatrészeket és a szervizelést. Az ígéretek szerint januártól üzembe helyezik, egyelőre 40 személyt alkalmaznak, de már megvásárolták azt a két hektáros területet, ahol bővítik a gyártelepet. 

Az említett egységek mellett jelenleg üresen álló telken nemsokára egy újabb csarnokot húznak fel. Egy külföldi tőkéjű bútorgyártó cég tulajdonosai 8 hektáros területet foglaltak el. Készítik a 120 méter széles és 400 méter hosszú gyárcsarnok dokumentációját. 

Fejlődik a község határában levő Hirschmann Automotive cég is. Felhúzták a kutató- és továbbképző központnak is helyet adó második gyárcsarnokot. Korábban 12 millió euró uniós támogatást nyertek üzletfejlesztésre, ezt kiegészíti a cég saját forrásból, mintegy 28 millió eurót fektetnek be. Az új beruházásnak köszönhetően újabb 400 munkahely lesz a községben. A csarnok jelenleg 90%-ban készült el, a tervek szerint januárban indítják el a bővített részleget. 

A megyei ipari parkban levő, amerikai tőkével működő Euro Gas System – ipari kompresszorokat, kőolaj- és gázipari berendezéseket gyártó cég – bővítette telephelyét, még egy csarnokot épített, ahol több mint száz újabb munkahely lesz. 

Garancia a kész infrastrukturális háttér biztosítása 

Az önkormányzat számára az igazi kihívást a terület beszerzése, telekeltetése és közművesítése jelentette. A cégtulajdonosoknak nincs idejük éveket várni egy-egy terület tulajdonjogának rendezésére, a közművesítéssel járó bürokrácia leküzdésére. Ha mindezeket az önkormányzat elintézi, ugyanakkor hozzájárul a szükséges dokumentációk beszerzéséhez és az engedélyek kibocsátásához, akkor – a meglévő nagy infrastrukturális lehetőségek mellett – ez a legnagyobb ösztönzője a gazdasági fejlődésnek – mondta a polgármester, és hozzáfűzte, most már azon gondolkodnak, hogy miként tudják biztosítani az ipari park és emellett a villanyáram-ellátását. A következő nagyobb horderejű terv egy napelempark létesítése lesz. Kerelőn egy magáncég működtet egy ilyen áramfejlesztő központot, azonban a polgármester szerint, mivel úgy tűnik, az önkormányzatok is pályázhatnak zöldenergia-fejlesztésre, napelemparkot létesítenének, és az így termelt villamos energiával ellátnák a középületeket, a templomokat, és biztosítanák a közvilágítást. A tervek szerint mintegy 2-2,5 megawattot termelnének, amiből el is adhatnának, így ez is jövedelemforrás lehet a község számára. Elkészült a tanulmány, most tárgyalásokat folytatnak az Electrica Rt.-vel, hogy megtalálják a megfelelő helyet, ahol az itt termelt áramot az országos hálózathoz csatlakoztatnák. 

Továbbá elkészült az ipari zóna ivóvíz- és csatorna-, valamint a gázhálózat bővítési terve, amellyel vidékfejlesztési kiírásra szeretnének pályázni, hiszen ez majdnem 90%-os támogatást jelentene. 

Munkahelyteremtés, képzés, továbbképzés 

A humán erőforrás fejlesztésére is gondoltak. Nemrég lezárult egy, az unió szociális pályázati kiírása alapján (POCU) támogatott program, amelynek alapján 80 személyt képeztek át. Közülük 60-at alkalmaztak a szárnyasvágóhídra. Az engedélyeztetéskor az önkormányzat egyik feltétele volt, hogy mindenekelőtt a községből alkalmazzanak munkaerőt, amennyiben kapnak megfelelő szakembert. Ezért a polgármester tervezi, hogy a községközpontban felújított régi iskolában a cégekkel közösen – a duális képzés támogatásaként – szakiskolát indítanak. Számításaik szerint azok a cégek, amelyek gyártelepet nyitnak a kerelőszentpáli ipari parkban az elkövetkezendő két évben, több mint 2000 új munkahelyet hoznak létre. Ezért érdekükben áll, hogy minél képzettebb munkásokat alkalmazzanak, adott esetben továbbképezzék őket. A gyakorlati oktatást a munkahelyen tartanák, az önkormányzat által a rendelkezésükre bocsátott tantermekben lennének az elméleti órák. A szakiskolát partnerkapcsolat alapján működtetnék. 

Az ötletet nem utasította el Kedei Előd iskolaigazgató sem, aki viszont hozzátette, az említett iskolában informatika- és nyelvlabort rendeznek be, amelyet a saját diákjaik vesznek igénybe. A termeket délután felnőttoktatásra használnák, azonban szakiskolát, a jelenlegi oktatási törvényeknek megfelelően, csak öt év után lehet engedélyeztetni, akkreditáltatni. Azt a lehetőséget látja jobbnak, hogy egy már meglévő marosvásárhelyi szakiskolával konzorciumba lépve indítsanak kihelyezett iskolát, amelyhez a kerelőszentpáli önkormányzat biztosítja az infrastruktúrát, a tantermeket, a nem szaktantárgyak oktatásához szükséges kádereket, a szaklíceum a szaktanárokat, természetesen a cég a gyakorlati lehetőséget teremtené meg. A Hirschmann vállalat a marosvásárhelyi Electromureş líceummal kötött hasonló egyezséget. Van már példa arra is, hogy községközpontban működnek szakiskolák – tette hozzá az igazgató. 

A polgármester elmondta, amennyiben elfogy a területrendezési terv alapján ipari parkká nyilvánított 80 hektáros terület, bankkölcsönt vennének fel, amellyel újabb telkeket vásárolnának a tulajdonosoktól. Emellett pedig inkubátorházat működtetnének, ahonnan adminisztrálnák az ipari parkot, és helyet biztosítanának a cégeknek különböző rendezvényekre. A polgármester büszkén jelentette ki, hogy az ipari egységek községbeli jelenlétével elérték, az adóként a helyi önkormányzathoz befizetett összegek okán elérték a pénzügyi függetlenséget. 

– Többé nem függünk az állami (megyei, kormány-) juttatásoktól, így biztonságosan tudunk tervezni, előre gondolkodni, és kihasználhatunk minden pályázati lehetőséget, amelyekhez biztosíthatjuk a megfelelő önrészt. De ahhoz, hogy ide eljussunk, minden baniért meg kellett küzdeni – tette hozzá.