Virág helyett
Mégiscsak léteznek csodák, mert csodával határos, amit dr. Benedek Erzsébet és dr. Benedek István végeznek a betegeikkel a hemato-lógiaosztályon!
Mégiscsak léteznek csodák, mert csodával határos, amit dr. Benedek Erzsébet és dr. Benedek István végeznek a betegeikkel a hemato-lógiaosztályon!
Konkrétan Benedek Erzsébet doktornő ritkán látott küzdelméről akarok egypár szót szólni: éjt nappallá téve kezeli I. I. barátnőmet, aki egy hónapja ott fekszik az osztályon leukémiás betegként.
Jól tudjuk, hogy ez a betegség könyörtelen, agresszív, csúfot űz emberi mivoltunkból a pusztítással. De ott a doktornő, aki bizalmat ad. Ha most nem szenvedne úgy régi barátnőm, sok-sok virággal köszönné meg a doktornőnek fáradhatatlan harcát az életéért – tulajdonképpen semmivel sem lehet ilyesmit megköszönni! Mert a rengeteg kezelés, gyógyszerek mellett a doktornő szívvel-lélekkel küzd a betegért. Mint ahogy E. lánya is hetek óta őrzi, eteti, vigyáz édesanyjára – miközben gyermekét másra bízta otthon, Hargita megyében. Mindezt szeretettel, türelemmel csinálja, amikor pedig anyja elalszik egy pár órára, sír és reménykedik a csodában. Ha az anyja éjjel rosszul van, a doktornővel veszik fel a harcot a kegyetlen rákkal. Ha nem egyébért, legalább még egypár napért, hogy I. még egy kicsit élhessen.
Az is eszembe jutott, hogy ez az élet-halál harc ezelőtt hét éve is ugyanilyen volt, amikor Sütő Andrást kezelték, már csak a csodákban bízva...
Köszönet a doktornőnek a tudásáért és a sok-sok reményért, amit a betegeibe táplál. Van, akinek tudása és óriási szíve is van!
Azt is tudom, ha Bukarestben csinálnák más nevű orvosok, éjjel-nappal mutogatnák a tévében. Itt csak csendben végzik a munkájukat, amit köszönettel lehet meghálálni. Köszönet a gyógyításért.
Nagy Katalin
