*Jelenet Bertolt Brecht Egy fő az egy fő című színdarabjából, amelyet 1976. január 29-én mutattak be a Stúdió Színházban. Rendező: Kovács Levente (Forrás: a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Facebook-oldala)
80 éves a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
Régi előadásfotók, egykori diákok történetei és ötven év után újra találkozó évfolyamtársak töltötték meg szombat délután a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió Színházának előterét. Az alkalom apropóját az egyetem színháztörténeti digitális archívumának bemutatása adta, de a rendezvény legalább annyira szólt az emlékezésről és az egykori közösségekről is.
A most nyilvánossá vált online adatbázis mögött komoly, évekig tartó gyűjtőmunka áll. Lázok János színháztörténész felidézte: a projekt 2011-ben egy igazi leletmentéssel indult, amikor értesültek arról, hogy az egyetemnek az a pincéje, ahol a régi dokumentumokat őrizték, beázott. Az anyagokat még időben sikerült megmenteni a pusztulástól, ezzel pedig kezdetét vette egy több mint egy évtizeden át ívelő folyamat, amelybe egymást követő teatrológus diákgenerációk kapcsolódtak be.
Mihály A. Szilárd volt színészhallgatónak köszönhetően a gyűjtemény jól kereshető, áttekinthető online felületen vált elérhetővé. Az adatbázis a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet magyar nyelvű előadásainak és versműsorainak dokumentumait tartalmazza, az 1955. január 24-i legelső marosvásárhelyi bemutatótól egészen az 1990/91-es évadzárásig.
Balról jobbra: Lázok János, Ungvári-Zrinyi Ildikó és Szélyes Ferenc
Fotók: Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Facebook-oldala
A jelenleg több mint száz plakátot és 1200 előadásfotót magába foglaló gyűjtemény folyamatosan bővül. A fotóanyag több mint felét egy egykori végzős hallgató, Nászta Katalin gyűjtötte össze, aki a saját közösségi oldalán közzétett felhívással szólította meg az egykori diákokat és hozzátartozóikat. Az elmosódott arcok és névtelenül maradt képaláírások azonosításában Kovács Levente rendező nyújtott kulcsfontosságú segítséget a kutatócsapatnak.
A munka során ráadásul különleges színháztörténeti ritkaságok is a felszínre kerültek. Előkerültek például Kovács György tanár úr diákjainak dedikált fényképei, de a megfigyelési iratok áttanulmányozása során olyan egykori dokumentumokra is rábukkantak, amelyek az 1975/76-os évfolyam első vizsgaelőadásának körülményeit világítják meg. Lázok János hangsúlyozta: a munka nem áll meg, a következő szakaszban műsorfüzetekkel, színházi kritikákkal és további dokumentumokkal tervezik kiegészíteni a felületet.
Ötven év távlatából
A rendezvényen az 1975/76-ban végzett évfolyam ötvenéves találkozójára is sor került. Ungvári Zrínyi Ildikó beszélgetőtársaként a helyszínen Szélyes Ferenc képviselte az egykori osztályt, míg Magyarországról Szász Enikő kapcsolódott be online a nosztalgiázásba.
Szélyes Ferenc őszinte, közvetlen szavakkal idézte fel lapunknak az idő múlását és az újraegyesülés pillanatát:
– Két érzés van bennem, jó is, meg nem jó. A jó az, hogy itt vagyunk, a nem jó az, hogy kevesen vagyunk. Három kollégánk sajnos eltávozott, nincs már velünk. Eltelt ez az 50 év nagyon gyorsan, egy huss volt. Szép volt, jó volt, nehéz volt, könnyű volt…
Az Ovidiu Schumacher osztálya-ként induló, eredetileg ötfős évfolyam később nyolctagúra bővült. Tagjai közül többen a találkozón is jelen voltak, másokra már csak emlékezni tudtak: a jelenlévők néma tiszteletadással emlékeztek meg Hunyadi Lászlóról, Balázsi Zitáról és a tavaly elhunyt Bicskei Istvánról.
Szélyes Ferenc átveszi az aranydiplomát
A beszélgetés során felidézték az évfolyam sokszínűségét és az egyéni életutak kezdetét is. Szász Enikő felidézte, milyen volt székelyudvarhelyi lelkészgyermekként, mindennemű színházi előképzettség vagy családi kötődés nélkül, tizennyolc évesen megérkezni a főiskola falai közé. Mint elmondta, a kezdeti idegenség és frusztráció után az évek során lassanként beleért és megszokta azt a különleges közeget, amit a színpad és a színházi hivatás jelentett.
Arra a kérdésünkre, hogy mit üzenne a mai végzős generációnak, Szélyes Ferenc tömören így válaszolt: „Mindent bele! Mindent, mert nem könnyű, nem egyszerű, de tudják ők, hogy mit kell csinálni”.
A beszélgetést és a digitális archívum bemutatását követően este 7 órától az Egy fő az egy fő című előadás vetítésével folytatódott a program a Stúdió Színházban. A rendezvény zárásaként a Stúdió színpadán adták át az aranydiplomákat az ötven éve végzett évfolyam tagjainak – Szélyes Ferencnek, László Zoltánnak, Szabó Zoltánnak, Daróczi Zsuzsának és Szász Enikőnek –, valamint ekkor került sor a Tompa Klára-emlékösztöndíj átadására is.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
