Vendégoldal

BONYHA

A dányániak óvó bácsija

„Együtt bolondozom velük”

A Bonyha községhez tartozó Dányán aprónépének óvó bácsija van. Herbeth Szilárd négy éve viseli gondját a falubeli kisgyermekeknek, vegyes, magyar–román csoportjában két nyelven tanítgatja őket, és ugyanígy mesél nekik, játszik velük.

– Hogyan talál rá egy férfiemberre ez a hivatás? – kérdeztük a fiatal pedagógust, miközben a jelen levő gyermekek – a kilencből öt – példás szorgalommal színezgették a heti témához kapcsolódó tavaszi virágos rajzokat.

– Marosvásárhelyi származású vagyok, ott végeztem el a kántor-tanítóképző főiskolát. A kántori hivatás volt az elsődleges a számomra, kilenc éve gyakorlom is ezt Marosszentgyörgyön. Az egyetemi évek alatt azonban az is megfordult a fejemben, hogy miért ne tudnék a későbbiekben egy gyermekcsoporttal is foglalkozni, ahogy a szakmai gyakorlat alatt is teszem. Meggyőződésem, hogy nincsenek véletlenek, az sem az, hogy Dányánban megadatott nekem ez a lehetőség – összegezte az idáig vezető utat az óvodapedagógus, majd arra hívta fel a figyelmünket, hogy a vegyes etnikumú csoport tagjai remekül megtalálják egymással a hangot. 

– Hogyan fogadta annak idején a szülői közösség? – tudakoltuk.

– Ha voltak is kezdetben kétségeik velem kapcsolatban, nem adták a tudtomra. Az évek során aztán meggyőződhettek a szülők arról, hogy ugyanúgy rám bízhatják a szemük fényét, mint egy óvónőre. Ha kell, segítek orrot fújni, öltözködni a kicsiknek, megkötöm a cipőfűzőjüket, bár közben önállóságra is igyekszem szoktatni őket. Amikor idekerültem, megfordult a fejemben, hogy mihez kezdek, ha az első napon a fél csoport sírni kezd, de nem történt ilyesmi. Jól érzik magukat a gyerekek velem, mert figyelek rájuk, együtt bolondozom velük, és amikor a szülő látja, hogy a csemetéje vidáman megy haza az óvodából, ő is megnyugszik.

Herbeth Szilárd tavaly végleges kinevezéssel rendelkező pedagógussá vált. Kilencfős csoportja remélhetőleg az elkövetkező években tovább gyarapodik, jelenleg ugyanis több egy év körüli kisgyermek is van a faluban.

Apadóban a diáklétszám

Bonyha község hét településéből kettőben – a községközpontban és Gógánban – tanulhatnak magyarul az iskolások, igaz, utóbbi faluban csak előkészítő osztálytól negyedik végéig. A község tanintézeteibe összesen 553 gyermek jár, közülük mintegy száz a magyar tagozatra. A bonyhai elemiben 24 diák tanul, az előkészítősök az elsősökkel és a harmadikosokkal, a másodikosok a negyedikesekkel osztoznak tantermen és pedagóguson – tudtuk meg Gyerkó Annamária aligazgatótól.

– A diáklétszám minden évben csökken. 15 évvel ezelőtt még önállóan működhettek, egy évtizede már kettesével kellett összevonni a bonyhai magyar tannyelvű felső tagozatos osztályokat. Jelenleg 22 diákunk van, az ötödikesek a hatodikosokkal, a hetedikesek a nyolcadikosokkal tanulnak együtt mindent, a főtantárgyak kivételével – körvonalazta az igazgatóhelyettes a helyzetet. 

Gyerkó Annamáriától azt is megtudtuk, hogy a gógáni elemihez összesen hét magyar gyermek tartozik. Az itteni diákok ingázás helyett rendszerint a román felső tagozatot választják, egy-két tanuló jár csak az iskolabusszal a községközpontba, ahol az anyanyelvén végezheti el az öt–nyolc osztályt. Vegyes tannyelvű, magyar–román óvodai csoport Gógánban működik 24 gyermekkel, Dányánban pedig kilenccel, Bonyhán ugyanennyi óvodás alkotja a magyar csoportot. A pedagógus kiemelte, hogy a vegyes tannyelvű csoportba járó óvodások jól érzik magukat a kétnyelvű környezetben, és játszva sajátítják el a másik etnikumhoz tartozó társaik anyanyelvét. 

Ami a végzősök továbbtanulását illeti, a magyar tagozatú diákok többsége marosvásárhelyi líceumokba nyer felvételt, néhányan pedig Dicsőszentmártont választják, ahol mesterséget tanulnak. 

A Küküllő menti városba nehéz Bonyha községből ingázni, bizonyára ezért nincs nagy keletje az ottani szakoktatásnak – jegyezte meg az aligazgató. 

Végre lesz ivóvíz- és szennyvízhálózat

Pár éves munkálat kezdődhet el idén

Mivel Varga Edömér tavaly ősszel személyes okokból lemondott az alpolgármesteri tisztségről, Jors Ioan Alin lassan fél éve egyedül vezeti a Kis-Küküllő menti községet. Korábbi helyettesével kiváló volt az együttműködése, ahogy a helyi RMDSZ-es tanácsosokkal is – hangsúlyozta múlt szerdai látogatásunkkor az idei helyhatósági választásokon újra induló községgazda.

A végéhez közeledő mandátum egyik legnagyobb eredménye az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítésére megnyert pályázat. Előbbi beruházásra – amely a községközpont mellett Kundot, Bernádot és Gógánt érinti – az Anghel Saligny programon keresztül, utóbbira az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében hívott le pénzforrást az önkormányzat. Mindkét pályázat esetében a tervezésre és a kivitelezésre vonatkozó versenytárgyalás meghirdetése következik. Erre már a héten sor kerül, a hazai bürokrácia útvesztőit ismerők azonban számíthatnak arra, hogy a község életét jelentősen meghatározó beruházások nem kezdődnek el egyhamar. Jors Ioan Alin mindenesetre bízik abban, hogy egy újabb mandátum alatt lehetősége lesz befejezni a két munkálatot.

– Köszönettel tartozom a küküllőszéplaki önkormányzatnak, illetve a polgármesternek, amiért jóváhagyták, hogy a csatornahálózatot a szennyvíztisztító állomásukhoz csatlakoztassuk. Enélkül nem pályázhattunk volna erre a beruházásra – tette hozzá a bonyhai polgármester. 

Versenytárgyalást hirdetnek a közeljövőben a polgármesteri hivatal székhelye energiahatékonyságának növelésére megnyert munkálatra is. A 2,5 millió lej értékű beruházás – amelyre szintén a PNRR-n keresztül nyertek támogatást – napelemek felszerelését, valamint az épület teljes felújítását magába foglalja. 

A polgármesteri hivatal önrésze egymillió lej körül mozog. A Környezetvédelmi Alaptól (AFM) a közvilágítás korszerűsítésére hívott le egymillió lejt az önkormányzat, erre a beruházásra is hamarosan kiírják a versenytárgyalást.

– Melyek voltak az elmúlt négy év legnagyobb, kézzelfogható megvalósításai? – kérdeztük az elöljárót.

– A község tíz tanintézetéből nyolcat felújítottunk, a gógáni iskola és a bonyhai elemi rendbetétele következik. Az oktatási intézményeknél maradva: az alsó tagozatos osztályok bútorzatának korszerűsítésére, valamint digitális oktatási eszközök beszerzésére is nyertünk egy pályázatot. Ami az infrastrukturális fejlesztéseket illeti, 10 kilométer utcát aszfaltoztunk le, még 6,5 kilométer mellékutca van hátra. Erre a helyi költségvetésből finanszírozandó beruházásra el is készült a műszaki terv, a kivitelezésre azonban csak az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése után kerülhet sor. Saját forrásból felújítottuk a bonyhai és a bernádi kultúrotthont, a kundi és a leppendi van soron. A műszaki vizsgálat (DALI) elkészült, pályázási lehetőségekre várunk – tette hozzá a községgazda, aki nem rejtette véka alá, hogy az ivóvízhálózat kiépítése és a csatornázás két-három nehezebb esztendőt jelenthet a bonyhaiak számára, a végeredmény azonban mindenképpen megéri.