Védettség a gyereknek

A kiskorúak jogi képviselete

A huzamosabb ideig külföldön tartózkodó szülők felelőssége az otthon maradt kiskorú gyerekük biztonságáról gondoskodni, ehhez többek között jogi képviselő vagy ideiglenes gyám kinevezése szükséges. Arról, hogy mi indokolja egy kiskorú jogi képviseletét, és ebben mekkora szerep hárul a gyermekvédelmi igazgatóságra, a Maros Megyei Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetőjét, Miklea Hajnalt kérdeztük.

A gyermekvédelmi törvény által előírt kötelezettséggel élők számaránya elenyésző, annak ellenére, hogy bizonyos élethelyzetekben fontos szerepe lehet a gyermekek jogainak az érvényesítéséhez. Az MTI egy nemrég napvilágot látott közleményében az országos statisztikai intézet tavalyi összegzése szerint Romániában  a százezerhez közelít azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek egyik vagy mindkét szülője külföldön dolgozik. Bár a számadatok megkérdőjelezhetők, tavaly állítólag 77.471 olyan kiskorút tartottak nyilván, akinek egyik szülője, és 17.425 olyan gyereket, akinek mindkét szülője külföldre távozott. A két-három hónapos idénymunka miatt itthon maradt gyerekek számát nem tartalmazza a tanulmány. 

A Nyugat vonzásában

Akár reálisak, akár nem a fenti számadatok, a külföldön élő románokat tömörítő  belgiumi nemzetközi egyesület – melyet augusztusban létesítettek – igazgatója, Cezar Caleap szerint a külföldre távozott román vendégmunkások száma nem ötmillió, amint az a belügyminisztérium statisztikai adataiból kiderül, hanem hétmillió. Az Eurostat adatai szerint viszont az országot elhagyó aktív lakosság az utóbbi évtizedben a háromszorosára nőtt: a 2007-ben regisztrált 7,5%  2017-ben  már 19,7%-ra emelkedett. A fentiek értelmében az itthon maradt gyerekek száma a továbbiakban sem csökken, ezért jogaik érvényesítését a hosszabb-rövidebb időre távozó felnőtteknek kell biztosítaniuk. Az országos  statisztikai intézet adatai szerint a vendégmunkások által hátrahagyott gyerekek alig több mint 40 százaléka részesül egyéni vagy csoportos tanácsadásban. Több mint háromnegyedüket anyjuk, tíz százalékukat apjuk neveli egyedül, öt százalékukat nagyszülők vagy más családtagok gondjaira bízták a külföldre távozott szülők. Ez utóbbi esetben nem elég a hozzátartozóra bízni, a kiskorúnak ugyanis jogi képviseletre van szüksége hivatalos vagy iskolai ügyintézés, orvosi beavatkozás, osztálykirándulás, táborozás stb. esetén. 

Az általunk megkérdezett vidéki polgármesteri hivatalokban arról tájékoztattak, hogy a szülők egyelőre ódzkodnak az eljárástól. A nyárádkarácsoni önkormányzat polgármestere szerint nem tartják nyilván a külföldön munkát vállalókat, csak abban az esetben, ha a külföldi munkavállaláshoz szükséges  igazolást igényelnek. Volt rá eset, hogy kiskorú szülei jelentkeztek igazolásért, és amint a szociális osztályon felvilágosították  a szülőket a gyámkijelölési kötelezettségről, azok elálltak a külföldi munkavállalás szándékától, mert túl bonyolultnak vélték az eljárást. A vámosgálfalvi önkormányzatnál megtudtuk, hogy a hivatalosan külföldi munkát vállalók szerződését a polgármesteri hivatal bélyegzőjével kell ellátni, és a polgármester alá kell írja azt, így a szóban forgó esetekről van nyilvántartásuk. A két községből hivatalos munkaszerződéssel többnyire olyanok távoznak külföldi munkára, akiknek felnőtt korú gyerekeik vannak vagy gyermektelen, fiatal házaspárok, talán ezért sincs tudomásuk arról, hogy bárki igényelte volna a gyámkijelölést.

Szülői felelősség és gyámkijelölés

– Milyen esetekben kell a kiskorú számára ideiglenesen gyámot kijelölni? – kérdeztük Miklea Hajnal vezérigazgatót.          

 – Az intézkedés akkor válik szükségessé, amikor a szülők huzamosabb ideig külföldön tartózkodnak, vagy egyik szülő nem él, a másik pedig külföldön vállal munkát. Rendkívül fontos az a jogszabály, amely a külföldön munkát vállaló szülők részéről  gyámkijelölési kötelezettséget ír elő. Ennek ellenére elhanyagolható azok száma, akik úgy távoznak az országból, hogy hivatalos eljárással bízzák gyermekeiket egy felnőtt személyre. A gyermekek védelmét és jogait biztosító törvény előírja, hogy az a szülő, aki egyedül neveli gyermekét, és hosszabb ideig külföldön vállal munkát, vagy amikor mindkét szülő külföldön dolgozik, kötelességük  a bírósághoz fordulva  ideiglenes gyámra bízni az országban maradt gyerekek felügyeletét. 

– Milyen feltételeknek kell eleget tenni a jogi képviseletet vállalónak?

– A gyámnak felnőtt korú családtagnak vagy rokonnak,  barátnak  kell lennie, és a bíróságnak sürgősségi eljárással kell jóváhagynia azt. Rendkívül fontos lenne tudatosítani a szülőkben annak fontosságát, hogy nem elegendő nagyszülőre vagy rokonra bízni, majd hónapokig távol élni a gyerektől. A kiskorú jogi képviselőjére ugyanis olyan esetekben is szükség van, amikor egyik szülő sem elérhető, és a gyerek példának okáért olyan orvosi beavatkozásra szorul, ahol a szülői jóváhagyás szükséges. 

– Hosszadalmas az eljárás?

– A törvényes eljárás nem hosszadalmas, a szülő a lakhelye szerinti polgármesteri hivatal szociális osztályán írásban jelzi külföldre távozási szándékát, és megnevezi  azt a felnőtt személyt, akire a gyerek felügyeletét bízza. Az ilyen eseteket a szociális osztály továbbítja a bíróságra,  ahol általában sürgősségi esetként egy hónapon belül tárgyalják, és határozatot hoznak, kinevezik azt a személyt, aki a gyereket hivatalos ügyintézésekben  a szülők helyett képviselheti. A bíróságon meg kell jelennie a szülőnek és annak a személynek, akire a jogi képviseletet bízza, amely a mindennapi gondoskodáson kívül komoly felelősségvállalást is jelent, a tudnivalókat  ismertetik az érintettel – mondta az intézményvezető. 

– Mennyi időre szól a megbízás?

– A gyámság ilyen esetekben általában egy évre szól, ami meghosszabbítható. Amikor egy szülő úgy távozik külföldi munkára, hogy hivatalosan nem rendelkezik otthon hagyott gyereke jogi képviselőjéről, a törvény nem ír elő bírságot, talán ezért is gyakori a gyámkijelölési kötelezettség elmulasztása, amely bizonyos esetekben hátrányt jelenthet az érintetteknek.