Az új kormányerő totális hatalomátvételre készül, ez napnál világosabb. Az elnök alatt már elkezdték felgöngyölíteni a szőnyeget a referendumtörvény és az alkotmánybíróság hatáskörének megváltoztatásával, és a hatalmi háborúban látványos győzelmet könyvelhetett el a kormányfő az elnök felett az EU-csúcson való részvétel kapcsán.
A hosszú éveken keresztül nagy játékosnak tartott országkapitány emberére akadt. Legalábbis eddigi fegyvertényei nagy részével csak amolyan gyerekes csínytevőnek tűnik a kormánypalota új lakójához viszonyítva, aki szűk két hónap alatt a mindenkori hatalomváltásokkor az új székfoglalókat bizalomra méltatni hajlamos, pártatlan választók előtt olyan mértékben járatta le magát, amihez másoknak egész kormányzati ciklusok kellenek.
Az új kormányerő totális hatalomátvételre készül, ez napnál világosabb. Az elnök alatt már elkezdték felgöngyölíteni a szőnyeget a referendumtörvény és az alkotmánybíróság hatáskörének megváltoztatásával, és a hatalmi háborúban látványos győzelmet könyvelhetett el a kormányfő az elnök felett az EU-csúcson való részvétel kapcsán. Csakhogy az ellenzéki korában a törvénytiszteletről ódákat zengő új vezér még gátlástalanabbul gázol át a törvényeken, mint azt az általa sokat szidott elődei tették. És nem sokat ad a látszatokra, az erődemonstrációt részesíti előnyben. Mert azzal már a vakot sem lehetne megtéveszteni, hogy például pont akkor válik szükségessé a plagizálásról ítéletet mondani hivatott testület átszervezése, amikor annak a kormányfő szellemi tulajdonlopásáról kellene szentenciát kimondani. Miközben a delikvens komoly arccal nyilatkozik nyugati lapoknak úgy, hogy amennyiben rábizonyítják a lopást, akkor lemond, aztán itthon már esze ágában sincs megtenni ezt a becsületből kötelező gesztust, mert a vádat politikai indíttatásúnak tartja.
Előbb vagy utóbb ne legyen kétségünk róla, hogy a kapitányt hajó nélkül hagyják az új matrózok, erre már szinte minden szükséges intézkedést meghoztak. Csakhogy a korlátlan hatalomvágy vissza is üthet, de nem úgy tűnik, mintha ezzel számolnának a győzelemtől megrészegült új kormányosok. Mert az átírt szabályokkal ki lehet költöztetni hivatalából az államfőt, azzal viszont egyrészt újabb szöget ütnek a demokratikus játékszabályok betartására is adó választók fejébe, másrészt pedig ingyen adnak az újjászerveződést már elkezdett ellenzéknek egy olyan játékost, akinek a jelenlegi népszerűsége ugyan nem nagy, de az eddigi választási megmérettetéseken az áldozat szerepkörében mindig erején felül teljesített.
