Várat építő igricek

 A kisiskolásoknak kiírt vetélkedők közül az egyik legkedvesebb, legszínesebb megmérettetés, a III. osztályos tanulókat megszólító regemondó verseny országos döntőjét látta vendégül szombaton Marosvásárhely.

 A kisiskolásoknak kiírt vetélkedők közül az egyik legkedvesebb, legszínesebb megmérettetés, a III. osztályos tanulókat megszólító regemondó verseny országos döntőjét látta vendégül szombaton Marosvásárhely. Bár az oktatási minisztérium továbbra sem támogatja, mégis ötödszörre rendezték meg a Dacia Gimnázium dísztermében és a Mihai Eminescu Pedagógiai Líceumban. A verseny növekvő népszerűségét jelzi, hogy 13 megyéből (Arad, Bákó, Bihar, Beszterce, Brassó, Fehér, Hargita, Hunyad, Kovászna, Kolozs, Maros, Szatmár, Szilágy) 29 gyermek érkezett, hogy órákon át történelmünk hőseiről regéljenek, akik hazát teremtettek, s megvédték annak földjét.

A nyitóünnepségen a Művészeti Líceum Picinige zenekara játszott, a díjkiosztón a vendéglátó Dacia általános iskola harmadik osztályos tanulói táncoltak, Akio Hajasi és Kelemen Katalin táncoktatók vezetésével.

Mint minden alkalommal, az idei versenynek is találó keretet választottak a szervezők, a marosvásárhelyi várban tett látogatást követően a versenyzők céhekbe tömörültek, s bástyaépítő inasokként mondájukkal a regemondók erődítményét építették, kopjafára tűzve a monda címével jelzett szalagot.

„Szóljon Lehel kürtje, lobogjon a zászló, peregjen a dob, legyen vendégünk a kis kuruc, aki apródainkkal egyidős volt, amikor a nagyságos fejedelem fejébe tűzte a csákót, s ő tüzes szívvel dobolta harcra a sereget… Nektek a szó a fegyveretek, amellyel meggyőzhetitek a hallgatóságot, hogy kincs a rege, amelyet elmeséltek” – biztatta a regemondókat Bárdosi Ilona tanítónő, a regemondók örökös védnöke, a zsűri elnöke. Nos, a mesélőknek nem volt szükségük biztatásra, legtöbbjük olyan szívből mondta a lakóhelyéhez kötődő régi történetet, hogy a légy zümmögését is hallani lehetett a teremben. Értékelőjében a zsűri elnöke elmondta, a legtartalmasabb, legszínesebb verseny volt az idei döntő, s a gazdag magyar mondakincsből, amelyet éveken át lehetne mondani, olyan jól választottak, hogy mindössze három rege ismétlődött meg. Beszélt a zsűri elvárásairól a lakhelyhez kötött, a gyermek hangjának, egyéniségének megfelelő választás és az előadás módjáról, amelynek alapján a Simon György magyartanárral, a Napsugár című gyermeklapot képviselő Cseh Katalin költővel, Szalai Erzsébet Ildikó és Saica Enikő tanítónőkkel osztályozták a résztvevők teljesítményét, amelyet Fejes Réka tanfelügyelő összegezett.

A szervezést ezúttal is a Dacia általános iskola volt tanítónői vállalták, akik a kezdeményezők voltak, s bár ma már más iskolákban tanítanak, összeforrott közösségként szervezték és vezették a döntőt – tájékoztatott Molnár Hajnal tanítónő, és hadd soroljuk fel segítőtársainak nevét is: Szakács Judit, Simonfi Anna, Vajda Gyöngyi, Pál Annamária, Tordai Zsuzsanna, Simon Kerekes Csilla, Pláiás Gyöngyi, Szász Réka, Kali Hajnal, Kacsó Tünde, Séra Tünde, Zalányi Erzsébet, Porkoláb Zsolt és Fejes Réka tanfelügyelő.

A legmagasabb pontszámot Nagy Dorottya, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum kisdiákja kapta, második Benedek Bence, a ditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskola tanulója lett, a harmadik helyen Sándor Tihamér, a szászrégeni Petru Maior Technológiai Líceum diákja végzett. A további helyezések:

Napsugár-díj – Sándor Krisztina (gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály ÁI), Beke András (marosvásárhelyi Romulus Guga ÁI), Erdei Norbert (Várasfenesi ÁI). Dicséret – Donca Anikó Ágnes (szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Líceum), Bárczi Ingrid (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Marcu Renáta Beatrix (aradi Aurel Vlaicu ÁI), Szabó Kincső (zilahi Simion Barniţiu ÁI), Köble Emese (Magyarlapádi ÁI), Antal Anita (gyimesbükki Dani Gergely ÁI).

Az anyanyelv fontosságára utalt saját versével a Napsugár gyermeklapot képviselő Cseh Katalin költő, aki a vakok intézetében nevelkedő kislány gondolatait szólaltatta meg.