Korrupt, túlbürokratizálódott és a gazdasági mocsárból kikecmeregni képtelen Európában mi vagyunk a sereghajtók. Betereltek az elit szalonba, de csak az asztalról lehulló morzsákon osztozkodhatunk a volt szoci-táborbeli sorstársainkkal.
Korrupt, túlbürokratizálódott és a gazdasági mocsárból kikecmeregni képtelen Európában mi vagyunk a sereghajtók. Betereltek az elit szalonba, de csak az asztalról lehulló morzsákon osztozkodhatunk a volt szoci-táborbeli sorstársainkkal. Közülünk némelyek ugyan szabadságharcot hirdettek, de ettől sem lett jobb a sorsuk. És persze az európai polgárokat a fene sem kérdi, hogy ők mit akarnak. Igaz, a válasz köztudott: munkát-kenyeret. De nem illik mifelénk ezt így kimondani, mert komcsisan hangzik. Egyébként is vigyázni kell, hogy mire mersz gondolni, mit mondasz ki és mit írsz le. A pártosodó érdekcsoportok rögtön megbélyegeznek. Nemzetárulónak és közellenségnek titulálnak. A politikai ambíciókkal megvert lelkészek kiátkoznak, ha más véleményen vagy mint ők. Kevés az a bátor értelmiségi, aki nyilvánosságra hozza nézeteit. Ezért lett áporodott és poshadt a közéletünk. Na meg az olyan politikusoktól, akik helyettünk akarnak gondolkozni is. Elég, ha négyévente rájuk szavazunk. Utána pedig jobb, ha befogjuk a szánkat, és rájuk bízzuk sorsunkat. Mert ők jobban tudják, mit kell tenni. Nem szeretik a hivatásos kétkedőket, a kutakodó újságírókat. Ezt bizonyítja a tegnap közzé tett sajtószabadsági látlelet. A honi médiafigyelő ügynökség keserűen állapítja meg, hogy romlott a helyzet. Bár a nemzetközi felmérések szerint vagy húsz hellyel megelőzzük Magyarországot és az olaszokat, a görögökről és a bolgárokról nem is beszélve, de nincs sok okunk örvendezni. Hisz nem csak a politikum és velük összefonódott, gazdasági vállalkozásnak álcázott bűnszövetkezetek telepedtek rá a médiára, hanem a titkosszolgálatok is. Kiderült, hogy néhány szerkesztőségben olyan titkosügynökök „dolgoztak”, akik hónapokon keresztül törvénytelen módon lehallgatták a telefonokat és hozzáfértek az elektronikus levelezéshez.
Némely politikus kedvet kapott, hogy saját médiabirodalmat birtokoljon. A jelentősebb pártoknak házi hírtelevíziójuk van, ahol kényük-kedvükre szapulhatják ellenfeleiket. A kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekvő újságírók könnyen elveszíthették munkahelyüket, miközben több nagynevű publicistáról derül ki, hogy megvesztegethető. Az érvényben levő törvények ellenére a közérdekű döntésekbe nehéz betekinteni. Mind helyi, mind országos szinten. Lapunk munkatársait is megfenyegették, hogy ha sokat kutakodnak, visszavonják a közintézménybe szóló akkreditálásukat. Hát valahogy így néz ki a mérsékelten korlátozott szólás- és sajtószabadság ma, az Európa-napon, amikor boldogan kellene énekelnünk az örömódát.
