Turisztikai tanácskozás

Szerda délelőtt a marosvásárhelyi Grand Szálloda Rapsody termében a Glocal találkozósorozat ötödik fejezeteként a Kulturális és Tudományegyetem égisze alatt szervezett turisztikai tanácskozást Csegzi Sándor, az intézmény ideiglenes vezetője.

Fotó: Vajda György

Szerda délelőtt a marosvásárhelyi Grand Szálloda Rapsody termében a Glocal találkozósorozat ötödik fejezeteként a Kulturális és Tudományegyetem égisze alatt szervezett turisztikai tanácskozást Csegzi Sándor, az intézmény ideiglenes vezetője. S míg tudomásunk szerint több mint 100 meghívót juttattak el különböző intézményekhez, turisztikában érdekelt magánvállalkozóknak, a meghívottak kevesebb mint a negyede jött el. S bár igen értékes szakmai előadások hangzottak el, úgy tűnik, hogy a téma iránt egyelőre nem igazán van érdeklődés Marosvásárhelyen.

Csegzi Sándor a tanácskozás elején elmondta, a találkozósorozat célja az, hogy olyan közösségeket szólítsanak meg, amelyek különböző területeken dolgoznak és szakmai tudásuknak megfelelően hozzájáruljanak ahhoz, hogy egy olyan reális jövőképét alakítsák ki a városnak, amelynek kivitelezésére akár pályázati támogatást is lehívjanak. A helyi tanács jóváhagyta a kezdeményezést, hogy Marosvásárhely több erdélyi várossal együtt pályázzon az Európa kulturális fővárosa címre 2021-ben. Erre viszont fel kell készülni. A turizmus, az idegenforgalom is egyik potenciális fejlődő gazdasági ágazat lehet, ennek fejlesztésére össze kell fogjanak a különböző intézmények. A volt alpolgármester reális képet mutatott be arról, hogy hol tart ma a marosvásárhelyi idegenforgalom és mi lenne az a cél, amely fele érdemes elindulni, a helyi közigazgatás, az üzleti, pénzügyi és a civil szféra összefogásával.

A bevezetőt követően Petru Ştefan Runcan, a repülőtér volt igazgatója, az ASTUR egyesület elnöke ismertette mindazt a törekvést, amelyet ezen a téren tettek. Elmondta, országos szintű turisztikai stratégiát dolgoztak ki, de azt az illetékes szervek „nem vették figyelembe”. Több tanfolyamot is indítottak és a repülőtér lehetőségeit kihasználva egy klasztert hoztak létre Fly to Transilvania jelmondat alatt, aminek a célja az volt, hogy minél több turistát vonzzanak Erdélybe. Aztán kiderült, a turisztikai cégek több turistát utaztattak külföldi desztinációk fele, mint amennyien felkeresték országunkat. S bár tisztában vannak azzal, hogy Marosvásárhely jelenleg tranzitáló turisztikai célpont, ami azt jelenti, hogy az idegenek két-három napnál többet nem ülnek nálunk, próbálkoztak azzal, hogy fellendítsék a kulturális és a rendezvényturizmust, de gondolkodtak vásárturizmusban is. Mindez csak elképzelés…

A rendezvény közepén befutott Dorin Florea polgármester is, aki arról biztosította a szervezőket, hogy a helyi önkormányzat felkarol minden olyan kezdeményezést, ami a város érdekét, a haladást szolgálja. „Nem kell szépfiúnak tűnni – mondta a polgármester –, merjük feltárni a gondokat és ezekre reális megoldásokat keresni. A városvezetőség elindított egy konzultációsorozatot, amelynek része a tudományegyetem által felvállalt konferenciasorozat is. A politikusok zátonyra futottak, nincsenek elképzeléseik, nincs jövőképe a városnak, ha még mindig leragadunk a flekkenváros szintjére, akkor nincs haladás” – mondta Florea. Majd kifejtette, a Drakula-mítoszt szeretné egy erdélyi programcsomag-ajánlatban megvalósítani, amelyben szerepe lenne Marosvásárhelynek, Segesvárnak, de Nagyszebent, Brassót is bekapcsolnák a regionális kínálatba. Ezenkívül több sportágban is szeretnének olimpiai központot létesíteni Marosvásárhelyen, ami más kategóriájú közönséget célozna meg. A regionalizálás megvalósulávával fel kell készítenünk a várost arra, hogy a térségben hangsúlyos szerepe legyen, ezért jól jön minden kezdeményezés, ötlet, amely ezt hangsúlyozza – mondta Florea.

Dr. Körmendi János turisztikai szakértő a desztinációmenedzsmentről, a turisztikai hálózat kialakításáról, ennek működtetéséről tartott szakmai előadást és arra ösztönözte a turisztikai vállalkozókat, hogy összefogással próbáljanak meg turisztikai termékeket kidolgozni, eladhatóvá tenni. Erdélynek gazdag természeti és humán turisztikai potenciálja van, amelyet jó marketinggel eladhatóvá lehet tenni. Erdély akár Európa tüdeje is lehetne – mondta kissé optimistán a szakértő.

Molnár Rita, a nemzetközi Leora Consulting cég képviselője bemutatta vállalkozásukat és elmondta, elsősorban minőségmenedzsmenttel foglalkoznak, igen nagy tapasztalatuk van turisztikai téren is. Bemutatta az Európai Unió törekvését, miszerint ETQL elnevezéssel egységes turisztikai minősítési rendszert szeretnének kidolgozni a turizmusban. S néhány igen hasznos tanácsot adott potenciális vállalkozóknak, hogy mit vegyenek figyelembe, amikor minőségi szolgáltatást szeretnének nyújtani. Beszélt a turisztikai motivációról és a vendégélményről is, arról a céltudatos üzleti tevékenységről, amely mindezek kielégítésére minőségi megoldásokat talál, s ez a tulajdonképpeni turisztikai menedzsment – hallhattuk többek között.

Albel Andor, a South Plain Thermal Klaster elnöke a SPA wellness terén Magyarország és Románia határain is átnyúló klasztert mutatta be, hangsúlyozva, hogy az orvosi, a gyógyturizmus lehet Európa, vagy akár Kelet-Európa jövője is ezen a területen, hiszen természeti potenciál létezik (termál és ásványvizek, mofetták stb.), de ahhoz, hogy a vállalkozók felvegyék a harcot akár Nyugat-Európa, vagy a világ más, igen kedvelt célállomásaival, össze kell fogni, mert másként csak igen szűk körű réteget szólíthatnak meg. Minőséget, különlegességet, ötletes szolgáltatást kell nyújtani, csak így van esély arra, hogy valóban fejlődjön e turisztikai wellnesságazat. A kooperációé a jövő, hangsúlyozta az előadó, de sajnos ma a Kárpát-medencében (sz.m.: politikai, gazdasági okok miatt) ennek a hiánya tapasztalható.

A konferencia végére nagyon sokan elhagyták a termet és a kerekasztal-beszélgetésen már csak a szervezők, kevés érdeklődő maradt. Mindez jelzi, hogy a kezdeményezés jó volt ugyan, de már túl kell lépni a stratégiákon, az elméletek szintjén, konkrét, eladható programcsomagokban kell gondolkodni, ami mellett természetesen elengedhetetlen a szolgáltatás minősége, ugyanakkor ne feledkezzünk meg az infrastruktúra-fejlesztésről sem, ami nélkül nincs turizmus. Ha az utóbbiak elmaradnak, akkor az ilyen jellegű tanácskozások „pusztába kiáltott szavak” maradnak.