A törvényhozás kulisszatitkai

Az új csapat új szemlélettel, új megközelítéssel a közjó, a közérdek és a magyar érdek képviseletét fogja végezni nagy alázattal és sok munkával – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke decemberben a parlamenti választások után. Korodi Attilát, a képviselőházi frakció vezetőjét arról kérdeztük, mennyire sikerült ezen elvárásoknak megfelelni. 

 

– Milyen kihívásokkal nézett szembe az elmúlt időszakban az RMDSZ képviselőházi frakciója? 

– Intenzívebbre sikerült az új parlamenti ciklus első 150 napja, mint ahogyan korábban elképzeltem. Nem készültem frakcióvezetőnek, de a helyzet úgy hozta, hogy a képviselőház frakciója nagyon megújult, egyértelmű lett, hogy nekünk, akik a parlamenti munkát jobban ismerjük, fel kellett vállalnunk a felelősségteljesebb munkát. Erősebb a frakció, mivel többen vagyunk, mint négy évvel ezelőtt, annak ellenére, hogy a parlament létszáma érezhetően lecsökkent. A frakciónknak is nagyobb az ereje, hiszen nálunknál kisebbek is vannak a parlamentben. Ez biztonságot jelent számunkra a különböző szakbizottsági, illetve a plenáris üléseken. 

 

Célirányos paktum 

– Jól döntöttünk, amikor úgy határoztunk, hogy a mostani kormánykoalícióval nem kötünk kormányzási egyezséget, mert túlságosan nagy erővel rendelkezne ahhoz, hogy érdemben lehessen kormányzati szintű politikába bekapcsolódni, és számos olyan ügyünk van, amelyek megoldásra várnak és nem kormányzati, hanem törvényhozást igényel. Ezért a parlamenti paktum, amit megkötöttünk a mostani kormánykoalícióval, a parlamenti törvénymunkára vonatkozóan adott a kezünkbe egy jó eszközt. 

A protokollum kifejezetten kisebbségi ügyekre és az erdélyi infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozik. Meg is van az a terület, ahol velük keressük az együttműködést, amire partnerek. A heti szintű egyeztetés február közepére érett be. Meglepő módon nem látom az ALDE és a PSD között az ilyen szintű közreműködést, azt, hogy hetente törvényről törvényre egyeztessenek. 

– Összegezve, mennyire volt sikeres az első 150 nap? 

– Azzal kezdjük a hetet, hogy a meglévő, számunkra fontos törvényekről tárgyalunk a PSD–ALDE koalícióval, és ahogy látszik – mint a katolikus teológia finanszírozása, a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett, több ezer gyereket ellátó szociális rendszernek a jogi kodifikálása (törvénybe foglalása) és finanszírozási lehetősége, az egészségügyi-szociális rendszerben az anyanyelvhasználat kötelezővé tétele, a mezőgazdaság területén a közbirtokossági jogviszonyok tisztázása – ezeket a kérdéseket, amelyek hetek óta egy helyben álltak, kimozdítottuk és megoldottuk olyan körülmények között, amikor számos ügyet kétszer is visszavittünk a plénumból a bizottságokba. 

 

Elfekvő törvénytervezetek

– Az új honatyák megtalálták helyüket a csapatban? 

– Van energia az új csapatban, az új emberek megtalálják a helyüket. Vannak olyan szakterületek, ahol az új kollégáink nagyon intenzíven dolgoznak, átlátják a törvényeket, és a bizottságban megkeresték a személyi kapcsolatokat a más pártban dolgozó emberekkel, hogy kialakítsák a párbeszéd-lehetőségeket az adott szakterületeken, és hogy politikai megoldásokat is találjanak a kivitelezésre. Amivel eddig foglalkoztunk, az egyértelműen az elmúlt évben felgyűlt, a parlamentben elvetett vagy fiókokba eldugdosott törvénytervezetek, amelyekkel érdemben senki nem akart foglalkozni. 

– Melyen mértékben támaszkodnak a szakértők véleményére a törvény-előkészítő munkában? 

– Az előző ciklusokban bevett szokás volt, hogy nem nyúltunk hozzá a törvényekhez anélkül, hogy ne kérdeztük volna meg a grémiumokat. Ez iskola az új frakciónak. Vannak területek, ahol ez már működik. Akár Vásárhely viszonylatában a szociális és egészségügyi téren elindult a párbeszéd, oktatási témákban folyamatosan együttműködünk mind a középiskolai, mind az egyetemi oktatási rendszerekkel, szakmai szövetségekkel. Együttműködünk az önkormányzati struktúrákkal. Találkoztak a frakcióval az országos önkormányzati tanács, a megyei, valamint municípiumi önkormányzati vezetői, és közösen átnéztük, hogy az idén törvényszinten milyen korrekciókkal segíthetünk a munkáikon. Ezek a kapcsolatok élőbbek most. Arra biztatom az új frakciót, hogy a lendületbe minél több tartalmat vigyünk be, mert ha egy törvényt jól előkészítünk, az időigényes, de azt is tudni kell, hogy vitával jár. Ritka az, hogy valamit gyorsított eljárással el tudunk érni. 

 

A régiók érdekei képviselve

– Az egyik legnagyobb visszhangot a költségvetési törvény vitája váltotta ki. Mennyire sikerül a magyar közösség érdekeinek érvényt szerezni? 

– Egy olyan költségvetésről van szó, amelyet a technokrata kormány készített elő. A költségvetés elfogadását megelőzően az új kormány hozott egy rendeletet, amely szavatolta a különböző társadalmi juttatások debürokratizálását, a nyugdíjemelést. Azt mi támogattuk, hiszen erről voltak korábbi tárgyalások, és egyezséget kötöttünk erre vonatkozóan. A költségvetési tárgyalásokat az is meghatározta, hogy mi nem kormányzunk. Ebben a kontextusban azt vettük figyelembe, hogy melyik régiónknak milyen fontos témája van, amelyet be kell emelnünk a költségvetésbe. Például Maros megyében kiemelkedő fontosságú a repülőtér fejlesztésének kérdése és az autópálya építése. A repülőtér esetében pénzre van szükség, és ezt sikerült elérnünk. Persze nem könnyű, mert hitelgaranciákra is kell. Ezzel elindíthatjuk a munkálatokat, és a hiteltérítésre garanciát vállal a kormány. 

– A következő időszak legkényesebb kérdése az egységes bértörvény elfogadása lesz. Milyen álláspont alakult ki erről az RMDSZ-frakcióban? 

– A szenátusi bizottság már dolgozik a bértörvényen. A dokumentum nyilvános. Mielőtt a vita elkezdődött volna, a szociáldemokraták megkerestek minket, de a tervezetet az ellenzéki pártoknak is ugyanúgy elküldték. Ők is néhány módosító javaslattal jöttek, amelyek benne is vannak a parlament elé terjesztett tervezetben. A frakcióban még nem volt erről átfogó vita. Első lépésként a szenátusi vitára kell összpontosítanunk, hogy minél több információnk legyen arról, hogy a mostani egységes bértörvény valóban megszünteti az egyenlőtlenségeket. Ez folyamatos vita lesz, hiszen a képviselőházban is lesznek kiegészítő, módosító javaslatok. Jelenleg az a fontos szánunkra, hogy minél több kormányzati dekoncentrált és önkormányzati intézmény vezetőjét kérdezzünk meg arról, hogy olvasta-e, látta-e a saját fejezetét, és hogyan látja ennek az alkalmazhatóságát. 

 

Egységes bértörvény és költségvetés

– A gazdasági szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ilyen nagy arányú bérnövekedést nehezen visel el a költségvetés. 

– Akkor látszik ennek a költségvetési oldala, ha letisztul a törvény, ha tisztán látjuk, hogy mekkorák a fizetések, mennyi közalkalmazottról van szó és ez mennyibe kerül az államnak. Majd ekkor kell megfogalmazzuk azt, hogy látunk-e olyan forgatókönyvet, amelyiket valamilyen gyorsított formában meg lehet valósítani, vagy valamilyen szinten az alkalmazási időszakot el lehet halasztani egy-két évre, hogy a költségvetés jobban elbírja. Most nem erre összpontosítunk. Amíg nem tisztul le, hogy pontosan milyen kategória milyen felzárkóztatási javadalmazást kap, nem tudunk fedezetről beszélni. Eddig egyetlen kormány sem merte meglépni, hogy egységes bértáblarendszerben gondolkodjon, s emiatt hatalmas eltérések voltak. Ezeket csak úgy lehet korrigálni, ha egyben látjuk az egészet. 

– Az RFI-nek adott minapi nyilatkozatában az igazságügyi minisztériumnak felrótta, hogy nem készített törvénymódosítási javaslatokat a jogszolgáltatás hibáinak felszámolására. 

– Azért fogalmaztam nyíltan a Radio France Internationalnak, mert el kell kerülni azt a hibát, amelyet az elmúlt két évben a kormányok tudatosan fenntartottak, hogy mindig a parlament kell foglalkozzon a kérdéssel, miközben tudatosan nem akart foglalkozni vele, mert úgy diktálta egy adott érdek az igazságügyi rendszer részéről. Beszéljünk egyértelműen. A büntetés-végrehajtásra vonatkozó európai irányelvek, valamint az Alkotmánybíróság döntései még nem találtak válaszokra a törvényekben. És azt gondolom, hogy a parlament nem kell várjon a végletekig egy igazságügy-minisztériumi jelentés alapján jött tervezetre. Ha nem jött, akkor kezdjen el dolgozni. Persze az is elvárandó a parlamenti vitától, hogy ne foglalkozzon olyan dolgokkal, amelyek túllépik a józanság határát, mint ami történt a napokban a közkegyelmi kérdésben. Mi ezt nem támogattuk, és Császár Károly kollégánk, Maros megyei RMDSZ-szenátor egyértelműen a Băsescu által beterjesztett tervezett ellen szavazott. Viszont a parlament is úgy kell viszonyuljon ehhez a kérdéshez, hogy érdemben jogszerűen, tárgyilagosan és józanul elemzi a kérdéseket. 

 

A büntető törvénykönyv használhatatlan 

– A visszásság megvan a rendszerben. Van egy összeállított új büntetőtörvénykönyv-jogszabályrendszer, amelyre az Alkotmánybíróság sokszor azt mondta, hogy alkotmányellenes, hézagos. Másfelől ennek az alkalmazása visszaélésekre adott okot. Nemcsak az érintettek, hanem a rendszerben dolgozók részéről is. Dana Gârbovan, a bírák országos szövetségének az elnöke egyértelműen fogalmaz: ahogyan most kinéz a büntető törvénykönyv, használhatatlan, és nem segíti az igazságszolgáltatásban dolgozóknak a munkáját kiegyensúlyozottan. Ezekben a kérdésekben dönteni kell. Az RMDSZ-nek vannak törvénykezdeményezései, ezeket vállaljuk is. Olyan kérdésekre adnak választ, amelyekkel naponta találkozunk az elmúlt három évben a székelyföldi események kapcsán. 

– Az RMDSZ nincs kormányon, de létezik a parlamenti együttműködés. Gyakorlatilag mennyire tudják befolyásolni a kormányt? 

– A mostani kormánykoalícióval való együttműködés arra vonatkozik, hogy van egy normálisabb többség a parlamentben. Ez megvan nélkülünk is, nem mozog pengeélen. Másfelől nekünk arra ad garanciát, hogy az ügyeinket parlamenti szinten törvényjavaslatokkal tárgyaljuk meg. Nem tér ki kormányzásra és el is zárkózik ettől a folyamattól. Kormányozni nem könnyű. Néhányszor volt részünk benne. Kevesebbszer, mint a jobboldalnak. A szociáldemokratákkal nagyon nehéz kormányozni, mert hatalmas párt. A mostani kormánykoalíciónak kényelmes többsége van a parlamentben, csak egy-egy nagyon sarkalatos kérdésben rezeg a léc. Amúgy tisztességesen mindig is elmondjuk az álláspontunkat. Sokszor nem is szavazunk az ő álláspontjukra, de erről már előre tudnak. Úgy gondolom a négy évre tervezve, hogy nekik is érdekük, hogy legyen párbeszéd az RMDSZ-szel. És ez nekünk is fontos, mert párbeszéd, kapcsolat nélkül az ügyeket nem lehet előremozdítani. 

 

A kisebbségi ügyekre összpontosítanak

– Csak úgy szabad a kormányba bekerülni, ha az erdélyi magyarságot érintő ügyek törvényszinten megoldódtak, mert az téves út lenne, hogy egy-egy pontszerű helyzetnek a megoldását csak a kormányon való részvétellel tudjuk garantálni. Azért vállaltuk azt, hogy ebben az évben a kisebbségi ügyekre összpontosítunk. S ha ezek beérnek, akkor másban is gondolkodunk, de addig nem. 

– Az ellenzéki pártokkal milyen az együttműködés? 

– A mostani liberális párt nacionalistább, mint amit el lehet képzelni. Raluca Turcannal fémjelezve és frakcióvezetői szinten is olyan szövegeket mondanak, amilyenek valamikor Vadim Tudor pártjának szószólóitól hangzottak el. Vagy ott van a Népi Mozgalom képviselője, a marosvásárhelyi Marius Paşcan. Ő és társai olyan dolgokat mondanak, amelyekről sajnos meg vannak győződve és nem a politikai opportunitás kényszeríti ki belőlük ezeket a nyilatkozatokat. Számunkra ez azt jelenti, hogy az ellenzéki oldalon jelen pillanatban nem tudunk megoldásokat találni. Ezenkívül szét vannak esve, nincsenek koherens vezetők, káosz uralkodik a jobboldalon.