A Tófői dobostorta
2013-07-24 14:01:07
- Józsa András
Sebestyén Mihálynak a szombati Színes Világban megjelent írásunkra való gyorsreagálásával kapcsolatban, (Nem minden magyar, ami szakácslik) az olvasók pontos tájékoztatása érdekében, lenne egypár rövid észrevételünk.
Sebestyén Mihálynak a szombati Színes Világban megjelent írásunkra való gyorsreagálásával kapcsolatban, (Nem minden magyar, ami szakácslik) az olvasók pontos tájékoztatása érdekében, lenne egypár rövid észrevételünk.
Toufaeus (vagy Tófői) Mihály (1624–1684) református püspök, ugyanúgy, mint negyedik, legkisebb leánya, Zsófia, vagy bármelyik boldog őse, soha a megveszekedett életben, (Sebestyén Mihály ízes kifejezésével élve) nem nevezte magát Dobosnak. Tófői Mihály Székelyhídon született. Az Utrechtben írt vitairatában (1647. december 24.) Michael Tophaeus, Székelyhidino Hungarus nevet olvashatjuk. Egyetemi tanulmányi alatt, majd felszentelt papként, később püspökként nevét, Toufaeus-nak vagy Tofaeus-nak írta. Mindez természetesen nem jelentette az eredeti családnévről való lemondást. 1671. szeptember 20-án Radnótón Teleki Mihálynak írt levelét Székelyhídi Tófői Mihályként írja alá!
A Dobos családnév a püspök halála után több mint nyolcvan évvel, Bod Péter írásaiban tűnik fel: „…úgy vagyon ugyan emlékezetben, hogy az Atya Dobos let volna, és minthogy az Zsidó nyelven Tóf dobot tészen, onnan nevezte magát Toféusnak.” (Bod Péter: Magyar Athenas, 1766) Bod Péter nyomán nevezték két évszázadon át a kitűnő szónokként ismert püspököt Tofeus Dobos Mihálynak és szakácskönyvet író leányát Dobos (?) Zsófiának. Korunk szakirodalma már nem fogadja el a Dobos családnevet:
„Toufaeus (vagy Tófői, nevét tévesen értelmezték „Dobos”-nak) – olvashatjuk a Régi magyarországi nyom-tatványok harmadik kötetében.” (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.)
