Történelmet írnak

Beindult az erdélyi magyar egyetemi néptáncoktatás

Múlt héten a Maros Művészegyüttes új székházában (Arany János utca) történelmi eseményre került sor. Ünnepélyes megnyitóval kezdődött a néptáncosok erdélyi magyar egyetemi szintű képzése. 

Az eseményen – amelyet egybekötöttek egy sajtótájékoztatóval – jelen volt dr. habil. Bolvári-Takács Gábor egyetemi tanár, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora, dr. Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári kara szenátusának elnöke, András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője, házigazdákként Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke és Barabási-Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója, a létrejött intézmény több tanára és diákjai, valamint a média képviselői. 

Barabási Attila-Csaba elmondta: egy álom valósult meg, mivel többéves szervezés gyümölcse ért be. Történelmi esemény a mai, ugyanis a jelen levő intézmények képviselőinek és sokaknak az együttműködésével beindul az egyetemi szintű néptáncoktatás Erdélyben: 36 diák kezdi meg a hároméves alapszintű képzést Marosvásárhelyen. A gyakorlati oktatás egyik helyszíne a Maros Művészegyüttes próbaterme. Az intézmény a továbbiakban is megtesz mindent, hogy biztosítsa a tanuláshoz, gyakorláshoz szükséges feltételeket. 

Péter Ferenc kifejtette: nehéz ugyan előteremteni a szükséges pénzösszeget a kultúra fenntartására, mégis a megyei múzeum, a könyvtár, a filharmónia és nem utolsósorban a Maros Művészegyüttes ismert és elismert erdélyi magyar művelődési intézmények, büszkék lehetünk rájuk. Marosvásárhely méltó hely arra, hogy ennek az új oktatási intézménynek biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát. Elmondta, októbertől naponta lesz budapesti repülőjárat, és ez is megkönnyíti a magyarországi oktatók utazását. A megyei tanács elnöke megköszönte mindazoknak, akik valóra váltották az álmot, és azzal a reménnyel zárta gondolatait, hogy három év múlva, az oklevelek átadásakor is találkoznak majd a megnyitón jelen levő diákokkal. 

Dr. Tonk Márton elmondta: voltak olyanok, akik nem hitték azt, hogy Marosvásárhelyen sikerül beindítani az önálló magyar nyelvű műszaki képzést, ugyanezt tapasztalták akkor is, amikor a jogi képzés indult Kolozsváron a Sapientián. De sokan összefogtak, és ennek köszönhetően mindkettő valóra válhatott. Így történt ez a néptáncművészeti egyetemi oktatással is. Összefogott öt hivatásos néptáncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Sapientia EMTE, a Hagyományok Háza, és így hosszú folyamat után, de végre mostantól beindulhat a képzés. Azt is hozzátette, azt remélte, hogy mindez kiegészülhet a kolozsvári nappali néptánc-pedagógiai szakkal, azonban az akkreditácíós folyamat elhúzódott, így valószínűleg jövőtől jelentkezhetnek majd erre a diákok. A magyarországiak mellett a Sapientia és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem oktatóiból áll majd össze a tanári gárda. Az infrastruktúrát a Sapientia és a Maros Művészegyüttes biztosítja. Háttérintézmény lesz az idén májusban megalakult Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, amelynek elnöke Kelemen László, a kuratórium tagjai neves erdélyi és magyarországi szakemberek. Az induló szak meghirdetését követően sokan jelentkeztek, nagy volt az érdeklődés, ami igazolja, hogy jó úton járnak. 

Dr. habil. Bolvári-Takács Gábor felvázolta azt az évtizedes folyamatot, amelynek köszönhetően az egyetemi néptáncoktatás eljuthatott Marosvásárhelyre is. Az első lépés az volt, amikor Budapesten 1950-ben megalakult az Állami Balettintézet, amelynek jogutódja a Magyar Táncművészeti Egyetem. A balett szak mellett esti tagozatos néptánccsoport-vezetői képzés is indult. 1971-ben Rábai Miklós ösztönzésére, Tímár Sándor és Györgyfalvay Katalin vezetésével az intézményben beindult a nappali tagozatos középfokú néptánctagozat. 1974-ben jött létre a néptáncpedagógus szak. Az 1990-es évek után a néptáncpedagógus-képzés több vidéki városban (Kecskemét, Nyíregyháza, Pécs, Sárospatak, Szombathely) is kihelyezett képzésként folytatódott. 1998-ban Zórándi Mária erőfeszítései nyomán a középfokú néptánc-színházi tánctagozat főiskolai szintű, nappali tagozatos néptánc-színházi táncművész szakká vált. 2006-ban az oktatás áttért a bolognai rendszerre, hároméves táncos és próbavezető alapszak és kétéves – mesterfokozatú – néptánctanár szak indult. 

2019-ben, az erdélyi hivatásos magyar néptáncegyüttesek igényeit kiszolgálva, négy együttes (Hargita, Háromszék, Maros és Udvarhely) 36 táncosa részére a Magyar Táncművészeti Egyetem Néptánc Tanszéke elindítja a táncos és próbavezető alapszak néptánc szakirányát Marosvásárhelyen. Ezzel egyidejűleg a Nagyvárad Táncegyüttes kilenc művésze az egyetem nyíregyházi kihelyezett képzésén kezdi meg néptáncos tanulmányait. 

– A kör bezárult, amit lehetett, megtettünk. Most már a hallgatókon és a mestereken a sor: legyünk méltók elődeink erőfeszítéseihez! – mondta az egyetem rektora, majd megnyitotta a 2019/2020-as tanévet. 

András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője elmondta, nemcsak a fiatalabb generáció, hanem idősebbek is jelentkeztek az egyetemre, ami igazolja, hogy milyen nagy szükség volt erre a képzésre. Ez biztosíthatja majd a megmaradást is, hiszen ősi népi kultúránkat ápoljuk ezáltal is. Mi több, azt is reméli, hogy Erdélyben felnő majd az a nemzedék, amelynek tagjai közül többen a most induló intézmény oktatói lehetnek. 

A Népújság arra volt kíváncsi, hogy miért nem a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel közösen indultak el, ahol van már táncoktatás, és milyen infrastruktúrát biztosítanak az intézménynek?

Válaszként megerősítették, hogy a Sapientia EMTE kolozsvári művészeti karának egyik szakaként indult be, a médiaszak keretén belül biztosíthatták az akkreditáláshoz szükséges anyagi bázist. Az egyik helyszín Marosvásárhely lesz, gondolkodnak azon is, hogy a jövőben Csíkszeredában is biztosíthassanak termet. Az oktatás ingyenes, a néptáncegyüttesek megtérítik a diákok utazási költségeit, egyelőre a szállást kell megoldaniuk. Volt már egy próbálkozás arra, hogy néptáncoktatás induljon a Művészeti Egyetemen, ennek eredményeképpen általános koreográfia szak indult egyik évben magyarul, másikban románul, de megfelelő előadótanárok hiányában egyre inkább kiszorult a néptánc az oktatásból. Az együttműködés fennáll, a Maros Művészegyüttes több mint 25 alkalmazottja végzett, vagy jelenleg is hallgatója ennek a szaknak. A kortárstánc-képzéstől eltérően ez másfajta szakmaiságot igényel – mondták többek között. „A néptánc közösségi létforma, erdélyi identitást megfogalmazó lehetőség, amely megerősíti magyarságunkat, ugyanakkor »kötőanyag« is az anyaországgal” – mondta András Mihály. 

Barabási Attila-Csaba hozzáfűzte: mindamellett, hogy a képzésben részt vevő táncegyüttesek tagjai felsőfokú képzésben részesülnek, és erről a szakmai besorolásnál, illetve az együttesek minősítésénél oly szükséges okiratot megszerzik, a képzés stratégiai elképzelései között szerepel az is, hogy a végzős diákok az iskolai vagy akár a különböző vidéki településen már beindult és működő hagyományőrző néptánccsoportok képzett, profi vezetői, irányítói, táncoktatói lehetnek. Ezzel biztosíthatják majd a minőségi szakmai tudás átadását is, erősítve megmaradásunkat, kötődésünket a szülőföldhöz. 

Bolvári-Takács Gábor hozzátette: Magyarországon 30 év kellett ahhoz, hogy eljussanak a felsőfokú néptáncművészeti képzéshez, most ennek a csíráit hintették el Marosvásárhelyen, ha akadnak jó kertészek, akkor több évtizedig is jó termést arathatnak.