Techuniverzum

Egypár hete közölte a világsajtó, hogy a The New York Times frissítette a szolgáltatási feltételeit, és ezzel együtt megtiltotta a mesterséges intelligencia alapú szoftvereket üzemeltető vállalatoknak, hogy azok szoftverei felhasználják a cikkeit és képeit annak érdekében, hogy „fejlesszék magukat”. Ráadásul a napilap perre is készül az OpenAI-jal szemben, aminek a szakértők szerint végzetes következményei lehetnek, hiszen nem elég, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó cégnek hatalmas pénzbírságot kellene fizetnie, könnyen megtörténhet az is, hogy a teljes ChatGPT-adatkészletet meg kell semmisíteni. Feltéve persze, ha a The New York Times megnyeri a pert.

Az NPR szakértői szerint ez a szerzői jogok védelmének valaha volt legnagyobb pere lehet, amelynek háttérben az állhat, hogy a ChatGPT és a hozzá hasonló mesterséges intelligencia alapú nyelvi modellek harmadik féltől származó adatok felhasználásával hozzák létre válaszaikat. Erre pedig bizonyíték is van, no, nem mintha a vállalatok eddig tagadták volna az állítást. Az OpenAI egy úgynevezett webkutató botot, azaz algoritmust is létrehozott, amelynek az a feladata, hogy információkat gyűjt a GPT modell minél jobb és magasabb fokú betanításához. És pont ebből fakad a probléma, ugyanis a vállalat nemcsak szabadon felhasználható és szerzői joggal nem védett anyagokat használt fel, hanem olyanokat is, amelyek esetében felmerül a szerzői jog, de a szoftver ezeket is használta, méghozzá engedély nélkül. Ebből lett a baj.

Egyes feltételezések szerint ez a korai perek egyike lesz, és a jövőben még számtalan olyan esetre lehet számítani, amikor egy vállalat bepereli a másikat a mesterséges intelligencia és annak nem szakszerű használata miatt. Most viszont az OpenAI-t az a veszély fenyegeti, hogy a szövetségi bíró elrendeli a ChatGPT teljes adathalmazának a törlését, amit aztán a vállalatnak újjá kell építenie. Ha ez megtörténik, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ez nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, egy ekkora adatmennyiséget ugyanis nagyon hosszú idő visszaszerezni, különösen akkor, ha mindent tiszta forrásból akarnak megkapni.

A törlés feltétele az, hogy a The New York Times sikeresen bebizonyítja, hogy a vállalat illegálisan másolta le a tartalmait, és ennek következtében a bíróság korlátozza az 

OpenAI képzési modelljét. Továbbá a szerzői jogokra vonatkozó törvény komoly pénzbüntetést is előír, a szabálysértőket akár 150 dollárra is megbüntethetik minden egyes sértés kapcsán. 

A ChatGPT-t pedig milliók használják, szóval a szorzat egy valóban csillagászati szám is lehet. De még mindig nem vagyunk a sor végén, mert ennél is sokkal feketébb lehet a levese az OpenAI-nak, ha a The New York Times megnyeri a pert, ez ugyanis precedensértékű lehet, ami a többi hasonló vállalatnak is apropót adhat, hogy érdemes lenne pert indítani, elvégre szellemi lopás történt, ebből pedig további korlátozások és további kifizetésre váró dollárjai lennének az OpenAI-nak.

Vannak olyan könyvszerzők is, akik nem szeretnék, hogy az általuk megírt tartalmakat felhasználja a mesterséges intelligencia. Azonban a The New York Timesnak más aggodalmai is vannak, ezek közül a legfajsúlyosabb, hogy attól tart, hogy az MI-szoftver egyszer csak a vetélytársává válik. A félelme pedig egyáltalán nem alaptalan. Hiszen a szoftver nagyrészt már most képes olyan szövegeket generálni, amelyek a lap munkatársainak eredeti írása alapján vagy annak stílusában készülnek.

A per kapcsán még semmi nem biztos, viszont nagy valószínűséggel a híres amerikai napilap el fogja indítani, mivel csak nyerhet az ügyből. Amire már most van bizonyíték, az az, hogy a lap megtiltotta az OpenAI-nek, hogy használja a tartalmait, ez a követelés nemcsak a ChatGPT kapcsán született meg, hanem az összes többi szoftverre is vonatkozik. Ez az adatvédelmi kitétel egy extra biztonságot jelent a sajtóorgánum számára. Az NPR jelentése szerint pedig egyúttal az OpenAI-jal kötött licencszerződést is felül fogják vizsgálni. Erre azért van szükség, mert az irat kellett volna biztosítsa, hogy a mesterséges intelligencia alapú szoftver fejlesztésével foglalkozó vállalat fizet azért, hogy használhassa az újság anyagait. Azonban a két fél közötti találkozók finoman szólva is vitássá váltak, így a lap valószínűleg arra az álláspontra jut, hogy a jövőben semmiképpen nem szeretne együtt dolgozni az AI-fejlesztőkkel, főleg azért nem, mert a szoftver versenytárssá válhat.

Ennek a pontos paraméterei egyelőre még ismeretlenek, viszont eget rengető újdonságra nem kell számítani. Egyrészt azért, mert azt az Apple a jövőben érkező tizedik generációra tartogathatja. Másrészt ott a számmisztika: az első három generáció esetében nem történt nagy változás, sőt lényegében semmi, a negyedik, ötödik és hatodik generáció szintén ugyanúgy nézett ki, és közel ugyanazt tudták. Majd a hetediknél jött ismét egy kisebb változás, a nyolcadik pedig kialakításában követte közvetlen elődjét, az újabb pedig még hiányzik a sorból, minden bizonnyal ez lesz a kilencedik generáció.

Tehát külalakban aligha lesz változás, hardver szempontjából viszont kisebb érdekességek jöhetnek. Az egyik, hogy a pletykák szerint az új okosóra meg fogja kapni az 

iPhone 13-ból ismert A15-ös processzor alapjaira épülő chipet, amely a korábbiaknál jóval nagyobb teljesítménnyel és optimalizált energiafogyasztással kecsegtet. Vagyis az óra gyorsabb lesz, és az akkumulátor is tovább fogja bírni egy töltéssel. Sokan reménykednek abban is, hogy az órák is megkapják a mikroLED-es kijelző technológiát, azonban minden bizonnyal erre még várni kell, méghozzá nem is keveset. Az amerikai techóriás úgy tervezte, hogy 2025-ben dobja piacra az első ilyen kijelzővel szerelt óráját, viszont gyártási nehézségek adódtak, így várhatóan a debütálásra csak 2026-ban kerülhet sor. 

Az iparági források szerint az órába az LG fogja majd szállítani a képernyőket, amelyek gyártása jelen állás szerint nem hatékony, és nem is mondható olcsónak. Egyes elemzők azt állítják, hogy 2026-ban sem fogja minden óra megkapni az új generációs kijelzőt, elsőként ez csak az Ultra kiváltsága lesz, és csak idővel fog leszivárogni az olcsóbb kategóriákba. És ha már Ultra – idén nem sok esély mutatkozik arra, hogy megjelenik a változat második generációja, alighanem az Apple még egy évig piacon fogja tartani a jelenlegit, és csak jövőben fogja bemutatni az Ultra 2-t.

Tehát az idén csak a kilencedik generáció fog érkezni órafronton. Azt rebesgetik, újdonság lesz, hogy egy rózsaszín – nem rose gold – színváltozatban is pompázni fog. Emellett pedig arról is szólnak értesülések, hogy az Apple kisebb dobozt tervez az új generációnak, amely révén csökkenteni szeretné a szállítási költségeket.